2016 (Dési András), 2017 (Zentai Péter) és 2022 (Székely Árpád) után 2024. február 28-án ezúttal Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, korábbi helyettes államtitkár tartott érdekes, sok esetben a hátteret is jól megvilágító előadást Németországról, a legnagyobb lakosságszámú és legerősebb gazdaságú EU-tagállamról.

Az előadó azzal indított, hogy sokan figyelmen kívül hagyják azt, hogy Németország 80 éve az amerikaiak által megszállt ország, így mozgástere behatárolt. A német külpolitika a hatvanas-hetvenes években “lenyűgözően sikeres” külpolitika volt, Prőhle Gergely szerint. A belpolitikai helyzetet jellemzi a hagyományos pártok visszaszorulása, s az újabb, kisebb pártok előtérbe kerülése. A Zöldek illúziókkal telten, de eltökélten mennek szembe a józan realitásokkal, és kérdőjelezik meg a német prosperitás alapjait. Sok tekintetben jogos elégedetlenség bontakozott ki Németországban, amelyet az AfD előretörése fejez ki. Az AfD nem náci párt, de ők is illúziókat kergetnek. A többi párt nem áll velük szóba, ez viszont kezelhetetlen helyzeteket okozhat pl Thüringiában, ahol a felmérések szerint 40 % feletti a támogatottságuk. A német mentalitást egyfajta naiv jólelkűség jellemzi, ezt példázta az ún Willkommenskultur is.

A német gazdaság teljesítőképessége a csökkenés dacára jó, s ha annak versenyképessége globális szinten lemarad, akkor Európáé is. Az előadó sejttette, vajon kinek állhatott érdekében az olcsó gázt Németországba szállító Északi Áramlat vezeték felrobbantása, ezzel a német gazdaság meggyengítése. Nagyon nehezen tartható már most is a menekültek bőkezű támogatása, illetve a széleskörű szociális transzferek fizetése. A menekültek integrációja sok esetben reménytelen, igaz, a magasan képzetteké megoldódni látszik.

A magyar gazdaság ezer szállal kötődik a német gazdasághoz, és nagyon nem tesznek jót azok, akik úgymond szurkolnak azért, hogy a német belpolitikai problémák növekedjenek – emlékeztetett befejezésül Prőhle Gergely.

Az előadás felvétele: https://youtu.be/uFcP7_jhyhI?si=qKNlndD-Q0S3pJHD

Kihívások és választások címmel tartott előadást Szent-Iványi István nagykövet, külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében, 2024. január 31-én.

A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen az előadó röviden áttekintette a jelenlegi magyar külpolitikai vonalvezetés, elsősorban az ún keleti nyitás főbb ellentmondásait, majd beszélt a világban zajló főbb folyamatokról. Érintette azokat a forgatókönyveket, amelyek Trump lehetséges újjáválasztásával, illetve a kelet-ukrajnai konfliktus tartóssá válásával kapcsolatosak. Amerika számára továbbra is Kína a legfőbb kihívás, hangsúlyozta. Az előadó érintette a közelgő Európa-parlamenti választásokat, az annak nyomán előállható újabb helyzeteket.

A kérdések a gázai harci cselekmények lehetséges kimenetelére, az amerikai-európai kapcsolatok jövőjére és más területekre vonatkoztak.

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/uzE9RzaDwXc

Ezzel a címmel tartott dr. Szűcs Anita, a Corvinus Egyetem docense 2023. november 15-én közel egy órás előadást.

Az előadó áttekintette Franciaország főbb jellemzőit, majd viszonylag részletesen beszélt a francia külpolitika hagyományairól, elvi alapjairól és eszközrendszeréről. Térképekkel illusztrálta a francia hatalom globális jellegét. Elmondta, a függetlenség azt jelenti, hogy senki ne hozhasson róla nélküle döntést. A franciák nemzetközi tevékenysége sajátságos, a hangsúly a francia nyelv és kultúra terjesztésére, az emberi jogokra és a nemzetközi szervezetekre helyeződik. Ennek érdekében hatalmas diplomáciai apparátust működtet.

Rátérve az egyes részterületekre, vázolta a franciák afrikai jelenlétének céljait, jellegét. Kitért az európai integrációhoz való viszonyra, illetve jelezte, mennyire fontos a dél-mediterrán térség is a francia befolyás érvényesítése szempontjából.

A kérdések a gazdasági kapcsolatokra, az amerikai-francia viszonyra, illetve a kelet-közép-európai térséggel, s ezen belül hazánkkal ápolt kapcsolatokra vonatkoztak.

Az előadás – részben angol és francia, részben magyar nyelvű PDF formátumú – prezentációja, amely rendkívül gazdag adatokban , itt tekinthető meg: Franciaország a világban

Szabó Barnabás külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében 2023. október 18-án érdekes, információkban gazdag előadást tartott az Egyesült Királyságot alkotó négy ország, Észak-Írország, Skócia, Wales és Anglia viszonyrendszeréről.

A mintegy 50 perces előadás első részében Szabó Barnabás ecsetelte az észak-írországi helyzet bonyolultságát: jelenleg nincs kormánya, mert  a legutóbbi választások óta a Stormont, azaz az ottani parlament képviselőinek a többsége katolikus, s ezt az eredményt a protestáns kisebbség elutasította. Az ország(rész) egyszerre van kint is az EU-ból, a Brexit következtében, s egyszerre meg bent is, mert nincs vámhatár az ír szigeten belül. Skóciában is bonyolult helyzet van: a pakisztáni származású skót első miniszter, Humza Yusaf vette át elődje kétes örökségét a Függetlenségi Párt élén. A gazdasági válság közepette azonban a skótok elszakadása Nagy-Britanniától továbbra sincs napirenden, a napi gondok háttérbe tolták azt. A brit parlamentben a skót képviselők, ha nem is meghatározó, de fontos szerepet játszhatnak.

Angliában sem rózsás a helyzet. A Rishi Sunak indiai származású kormányfő vezette Konzervatív Párt népszerűsége csökkent. A közvélemény-kutatásokban jóval előtte jár a Munkáspárt, amelynek a vezetője Keir Starmer, az ellenzék vezetője. A következő választásokra azonban legkorábban kb 13 hónap múlva kerül sor, addig még – sikeres válságkezelés esetén – a Konzervatív Párt sokat hozhat be hátrányából.

A kérdések a brit-amerikai kereskedelmi megállapodás állására, a skót parlament és a londoni parlament aszimmetrikus lehetőségeire, illetve a walesi helyzet főbb jellegzetességeire vonatkoztak.

Szabó Barnabás

Dr. Kis-Benedek József nyá. ezredes, c. egyetemi tanár és biztonságpolitikai szakértő nagy érdeklődéssel kísért, 73 perces előadást tartott társaságunk szervezésében 2023. június 14-én.

Az előadó bevezetőben a háború jellegét (hibrid és proxy) tisztázta, majd rátért annak előzményeire, illetve annak főbb szakaszaira. Részletesen beszélt a hadviselő felek céljairól, lehetőségeiről, állapotáról. Vázlatosan összehasonlította a képességeket és az erőket. Az orosz fél mennyiségi túlsúlya minden téren nagy, viszont az ukránoknak átadott nyugati haditechnika minőségi és harcászati fölénye is nyilvánvaló. Az ukrán fél számára gondot jelent a technika vegyes jellege, illetve a háttértámogatás nehézkessége.

A tűzszünet lehetősége a közeli jövőben nem látszik, a tartós béke esélyei hiányoznak. Ezért nehéz a konfliktus kimenetelére vonatkozóan jóslásokba bocsátkozni. Kis-Benedek József végül elemezte a háború hatását a regionális és a globális erőviszonyokra, átrendeződésekre.

A kérdések részben a gazdasági hatásokra, részben a haditechnika és a taktika háború generálta változásaira koncentráltak.

Az előadás prezentációja itt érhető el: Az orosz-ukrán háború globális és regionális hatása

Váraljai Márton nyugalmazott követ, aki mintegy egy évtizedet töltött el Hanoiban magyar diplomataként, színes, információkban gazdag előadást tartott 2023. május 24-én.

Előadása elején nagy vonalakban kitért Indokína történelmére, ezen belül a vietnami nép harcára a függetlenségéért. (Az amerikai beavatkozás következtében a vietnamiak közül kétmillióan vesztették életüket.)

1976-ban egyesült az északi és déli rész, de a fejlődés csak az amerikai embargó feloldása (1994) után indulhatott meg a teljesen lerombolt országban. Mára virágzó 100 millió lakosú államról van szó, helyenként látványos a fejlődés, de a technológiai elmaradottság, különösen a mezőgazdaságban, jelentős.

Kitért a vietnami külpolitikára, amelyet az óvatosság jellemez, különösen a Kínához való viszony tekintetében.

Az előadó részletesen beszélt a magyar-vietnami kapcsolatok alakulásáról, egészen napjainkig. Azok egyik legjelentősebb tényezője az a több ezer vietnami, aki hazánkban folytatta tanulmányait.

A kérdések az élelmezési helyzetre, illetve Vietnam regionális ambícióira is vonatkoztak. Kérdeztek a vietnami egypártrendszer sajátosságairól is.