2015. június havi bejegyzések

Megismételjük felhívásunkat

Felhívás adományozásra

A Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság Elnöksége úgy határozott, hogy névadónk életművének az érdeklődők, mindenekelőtt a fiatalok számára szakmai, illetve nyilvános hozzáférhetővé tétele céljából, civil kezdeményezés gyanánt , 2015 őszén JÁSZI OSZKÁR GYŰJTEMÉNY-t hozunk létre, majd működtetünk.

Ezért felhívással fordulunk a diplomáciatörténet, a legújabb kori magyar történelem, a nemzetközi kérdések a kül- és gazdaságpolitika, így különösen a közép-kelet-európai térség problémáinak kutatóihoz és oktatóihoz, tudományos és közismereti könyvek, tanulmányok és cikkek szerzőihez, külpolitikai újságírókhoz, (korábbi) vezető diplomatákhoz, emlékiratok, illetőleg kéziratos visszaemlékezések, sub rosa és más, adott esetben alacsony példányszámú kiadványok alkotóihoz, továbbá jelzett anyagok birtokosaihoz: ajánljanak fel fenti munkákat a nemes cél megvalósítása érdekében.

A gyűjtemény székhelye – a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság hivatalos letéteként kezelve - a Politikatudományi Intézet Könyvtára és Archívuma lesz, ahol szakmai nyilvántartásba veszik, rendezik, őrzik és érdeklődők számára hozzáférhetővé teszik az anyagokat.

A felajánlásokat kérjük az info@jaszitarsasag.hu címen bejelenteni.

Rácz Lajos előadása

2015. június 17-én volt az első félév utolsó előadása. Rácz Lajos c. főiskolai tanár Magyarország jelenlegi helyzetét, külső megítélését elemezte. Előadásának első részében részletezte, hogy az amerikai kormányzat 2009-ben milyen elvárásokat fogalmazott meg a Magyarországon dolgozó diplomaták számára, mely témákat kísérjenek megkülönböztetett figyelemmel. A listából kitűnik, hogy hazánk Washington számára olyan szövetséges, amellyel a felszínen kiválóak a kapcsolatok, viszont állandósult figyelmet igényel, különös tekintettel az Oroszországhoz fűződő viszonyára, továbbá a demokratikus átalakulás folyamatának nehézségeire. A második részben a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Magyarországgal kapcsolatos elemzését ismertette az előadó. Ebből kitűnik, hogy a kínai politológusok véleménye részben eltér a hivatalos kínai állásponttól, annál árnyaltabb. Számukra Magyarország már nem tölt be olyan kiemelkedő, ún. híd-szerepet, mint amellyel korábban számoltak. Feltűnő, hogy a tanulmányban a globális biztonságpolitikai fenyegetések között az EU nem szerepel. Az előadás harmadik részében a jelenlegi és várható fejleményeket vázolta Rácz Lajos, kitérve arra, mennyire kevéssé reálisak az Orbán-kormányzatnak azok a célkitűzései, amellyel mind a külpolitikai stratégiában, mind az egyes diplomáciai lépésekben egyfajta zászlóvivő-szerepet kíván magának szerezni az Európai Unióban, miközben folyamatosan bírálja annak fő vonulatát.  Az efféle szerepvállaláshoz sem valóságos gazdasági súlya, sem világos értékválasztása nincs a mai magyar kormányzatnak – hangsúlyozta. A rövid távú sikereket akár már középtávon is ellensúlyozhatják az elszigetelődésre utaló mozzanatok, tette hozzá.

Rácz 004