Élénk érdeklődéssel kísért előadást tartott január 27-én Kiss J. László professzor, külpolitikai szakértő. Az előadás első részében “madártávlatból” tekintette át a főbb, általános nemzetközi folyamatokat. A globalizáció sebessége lassul, a szereplők súlyának viszonylagos átrendeződése mellett. Az államközi törésvonalak mélyülése mellett egyre szembetűnőbb, hogy a nem állami szereplők, így a transznacionális vállalatok vagy a nemzetközi terrorista szervezetek jelentősége felívelőben van. A nemzetközi rendszer hálózatosabbá, töredezettebbé válik, ezáltal növekszik az előrejelzések kockázata. Vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok a világ vezető politikai, katonai és gazdasági hatalma, az ún. feltörekvő államok (így a BRIC-országok) „utolérési potenciálja” stagnál.

A második részben kontinensünkkel foglalkozott. Európa, azon belül az EU a 2008. évi pénzügyi-gazdasági válság óta nem igazán találja a helyét az új viszonyrendszerben. A fejlődés íve megtört. A kontinens jövőjére vonatkozó elképzelések elbizonytalanodtak, a lehetséges forgatókönyvek száma megszaporodott. Még mindig nincs hatékony és egységes kül- és biztonságpolitika. A migránsok érkezése is a széttartó folyamatoknak kedvezett, kezelése illusztrálta az egység hiányát. A legvalószínűbb a német – mindenekelőtt gazdasági – dominancia fennmaradása, továbbá az euróövezet valamilyen mértékű átalakítása. Az ún. két- vagy többsebességes Európa már realitás, elképzelhető ennek a további kibontakozása. Nagy-Britannia esetleges kiválása alapjában rendezné át az erőviszonyokat, végső soron azonban a már meglévő német fölényt fokozná – hangsúlyozta Kiss J. László.

Az előadó a kérdések kapcsán tovább részletezte az erőviszony-átrendeződések specifikumait, különös tekintettel az eltérő földrajzi régiókra.