2019. november havi bejegyzések

A globalizáció hatásairól beszélgettünk

Matus János DSc, ny. főiskolai tanár november 20-án megtartott előadásában a globalizáció alapjellemzőjeként említette, hogy az az emberiség kialakulásától fogva jelen van. Rámutatott azokra a fejlődési fázisokra, amelyek annak jellegét és intenzitását meghatározták.

Az előadás nagy részében az előadó az ötévente megjelenő általános, illetve a Davosi Fórum évente kiadott előrejelzéseit ismertette. Demográfiai téren az az alapvető jellemző, hogy a fejlett országok természetes szaporulata jóval alacsonyabb, mint az alulfejlett országoké. Ezekben az országokban, különösen Japánban nagy mértékű a társadalom elöregedése, amely előbb-utóbb a bevándorlás lehetővé tételét fogja kikényszeríteni. Gazdasági-társadalmi téren visszatérő és sajnos meg is valósuló jóslás a jövedelmi különbségek erőteljes, sőt fokozódó mértékű növekedése, amely a társadalom nagy csoportjaiban elégedetlenséget, sőt haragot indukál.

Politikai-kormányzati téren az utóbbi időben fokozatos széttartás, új, szokatlan kormányzati-hatalmi módszerek megjelenése tapasztalható. A Nyugatnak be kellett látnia, hogy a demokratikus viszonyok terjedése az általuk kívánatosnak tartott mértéknél jóval lassabb, ellentmondásosabb lesz. Az előadó említette az ún. post-truth, azaz “igazság utáni” politikai eszköztárat, amely lényegében abból áll, hogy a széles tömegeknek nem kell “kibontani az igazság minden részletét”, mert azt nehezen értik meg, hanem egyszerű, tőmondatos, még ha nem is mindig feltétlenül igaz állításokat kell sulykolni, a politikai hatalom megőrzése érdekében.

A kérdések érintették a modernizáció és a globalizáció viszonyát, valamint azt is firtatták, hogy a nemzetközi életben sokasodó negatív jelenségek mennyiben írhatók a globalizáció, s mennyiben a kapitalista társadalmi-gazdasági rend általános válságának a számlájára.