Előadások kategória bejegyzései

Herman János volt a vendégünk

A neves politikai elemző, nagykövet, volt államtitkár előadásában korunk főbb kihívásait taglalta. Miközben egyre több esemény kívánná meg az emberiség egységes cselekvését, az tapasztalható, hogy az eddigi hatalmi viszonyok, az eddigi rend töredezik. Kína feltörekvése tény, a módszerek már látszanak, a pontos célokat csak találgatjuk. A Nyugat fokozódó megosztottsága veszélyeket rejt magában. Kulcskérdés, hogy az USA hajlandó lesz-e továbbra is vállalni a Nyugat vezetését, mert ha nem, annak a következményei beláthatatlanok lesznek. Az Európai Unió nagy ellentmondása, hogy kormányközi alapon működik, holott szupranacionális szinten lehet csak a mai kihívásoknak megfelelni.

A vitabevezetőt mintegy egy órás, élénk vita követte.

Az előadás megtekinthető itt: https://youtu.be/sg_2YgahFjw?si=SXfujdkBmacXlyGJ

Az előadás – angol nyelvű – prezentációja letölthető innen: HermanPrezi

 

 

AZ ENSZ-ről beszélgettünk

2024 októberi rendezvényünkön Erdős André volt ENSZ-nagykövet vitabevezetőjében hangsúlyozta, hogy a világszervezet 1945-ben alakult, s az akkori helyzetet tükrözi. A nemzetközi helyzet azóta rengeteget változott, de a nagyhatalmak közötti érdekellentétek miatt az ENSZ egyre sürgetőbb reformja egy helyben topog, s belátható időn belül nem is lehetséges. A világszervezet mindamellett a nemzetközi politikai tér megkerülhetetlen tényezője, hiszen az egyetlen univerzális, 193 országot magában foglaló nemzetközi szervezet, amely a szakosított szervekkel együtt az emberi lét minden vonatkozásával foglalkozik.

A Biztonsági Tanács, amelynek az elnöki posztját egy időben az előadó is betöltötte, nem igazán tudja teljesíteni a küldetését, s ennek oka ismét csak a nagyhatalmak közötti meg nem értés. A főtitkár feladatköre, helyzete egyre bonyolultabb.

A kérdések a világszervezet nemzetközi jogi státuszának változásaira, illetve az ENSZ presztizsének megváltozására irányultak.

Lengyelországról hallottunk előadást

Domány András közíró, újságíró, Lengyelország-szakértő 2024. június 12-én érdekes, példákkal gazdagon illusztrált , rendkívül informatív előadást tartott a mai lengyel politikai helyzetről.

A kép meglehetősen furcsa: a fél éve hatalmon lévő koalíciós kormány szinte minden lépését akadályozza a még az előző, a PiS-kormányzat által hivatalba léptetett államfő, Andrzej Duda. Úgyszólván káosz uralkodik emiatt az igazságszolgáltatásban, a média ellenőrzése terén. Néhány kérdésben a jobbközép jellegű kormánykoalíció alkotóelemei között sincs egyetértés. A társadalomban sok a feszültség, viszont a gazdaság aránylag jól teljesít. Lengyelország külpolitikája sikeres, szilárd tagja a nyugati szövetségi rendszereknek.

A legfrissebb, EP-választási eredmények között van aggasztó is, a szélsőjobb jellegű Konfederacja Korony Polskiej (Lengyel Korona Konföderációja) komolyan előretört, jelezve, hogy vannak oroszbarát és ukránellenes erők is Lengyelországban.

 

Dániáról beszélgettünk

2024. május 22-én dr. Szűcs R. Gábor külgazdasági szakértő színes, történetekkel megtűzdelt előadást tartott Dániáról, ahol több mint 10 évet volt kiküldetésben.

Az előadás első részében kitért a dán állam kezdeti időszakaira, a középkori eseményekre, azok irodalmi vonatkozásaira. Később elsősorban az ottani szokásokról, mentalitásról esett szó, bőséges példákkal illusztrálva. Dániában a szélsőségesek minimális szerepet töltenek be, ez a politikai életben is tükröződik. Nagyon megszokott a konfliktusok békés rendezése, a nyugalomra való törekvés. Elhangzott, hogy abban az országban soha nem volt forradalom, és nem is várható.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, hogy Dánia teljes mértékben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában. A Dániához tartozó Grönlandon inuitok (korábban használt nevükön eszkimók) élnek, velük sok a probléma, nem tudnak beilleszkedni a 21. századi világba. A Faeröer-szigetek kevésbé problémás, mivel ott a lakosság skandináv, azaz nyelvileg és kulturálisan hasonló a dánhoz.

Konferencia a változó világrendről

Társaságunk a Bibó István Közéleti Társasággal és a Külpolitikai Szakértők Andrássy Körével karöltve 2024. április 27-én kétórás konferenciát szervezett a Villányi úti Konferenciaközpontban.

A szép számú érdeklődőt Bardócz Béla, társaságunk elnöke köszöntötte. Prőhle Gergely vitavezető bevezetőjében hangsúlyozta: a világban elbizonytalanodás észlelhető a jövő folyamatait illetően. A világ s benne Európa eljutott egy magaslati pontra, ahonnan kockázatos a továbblépés, és szédítő távlatok is nyílnak, amelyek veszélyekkel terhesek.
Balázs Péter rámutatott, hogy leghamarabb az év végére lesz az EU cselekvőképes, amikor az új tisztségviselők elfoglalják a helyüket. A társadalom- és gazdaságpolitikában is jelentősek a kihívások, de a valódi gond biztonságpolitikai: meg tudja-e védeni magát az európai államok közössége, ahol széttartó folyamatok is erősödnek. Az, hogy a főbb elvi kérdésekben is szembe megy az EU többi tagjával, a magyar kormány sajátságos akadályt képez a stratégiai koncepció alakításának útjában.
Magyarics Tamás Amerika-szakértő áttekintette az Egyesült Államok világhatalmi vezető szerepének alakulását. Amerika viszonyát a világhoz a történelem során kettősség jellemezte, ami most is fennáll: volt egy realistább, egyensúlyra törekvő vonal, s egy másik, amely a liberális demokráciát a világ egészén hivatásának tartotta bevezetni. A kép vegyes. Egyesek szerint befolyása visszaszorulóban van, de sok adat van arra, hogy még mindig egyértelműen a világon a legnagyobb.
Sz. Bíró Zoltán történész Oroszország ambícióit vázolta. A legújabb fejlemények arra mutatnak, hogy Oroszország teljesen elutasítja a Nyugatot, és az új orosz identitást nem a nyugati civilizáción belül kívánja alakítani. Oroszország sorsát a szakértő szerint elsősorban majd a gazdaságának állapota fogja meghatározni. Nem tartja valószínűnek, hogy kész lenne a belátható jövőben feladni Kelet-Ukrajnát és a Krímet, annál is inkább, mert mind a két térség Oroszország elidegeníthetetlen részeként szerepel már az orosz alkotmányban.
Kusai Sándor Kína-szakértő rövid, határozott tőmondatokban szólt arról, hogy Kína – történelmi és földrajzi-gazdasági okokból – saját maga fog mindig a prioritásairól dönteni. Nem igazodik a mások által kialakított rendhez, vagy ha mégis tesz gesztusokat, azok csak taktikai, rövid távú célokat szolgálnak.
A továbbiakban vita alakult ki arról, hogy a most zajló háborúk mennyiben tekinthetők az új világrend kialakulása veszélyes fordulatainak. A szakértők bíznak abban, hogy a józan ész kerekedik felül, és a harmadik világháború nem áll küszöbön. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor aláhúzta, hogy a putyini vezetés soha nem látott mértékben fenyegetőzik nukleáris fegyverek bevetésével, ami veszélyes propaganda-tendencia. Rendkívül nehéz ma elképzelni, hogyan lehetne a békét megteremteni Ukrajnában, hiszen Putyinék négy joghatályos nemzetközi szerződést rúgtak fel egyoldalúan, s ki vehetné biztosra, hogy ezt az ötödiket majd nem szegnék meg? Kusai Sándor szerint jelenleg hidegháború van, azaz nem a fő hatalmak harcolnak közvetlenül egymással, ez Kínának kedvez. Amíg nem provokálják, Kína nem fogja Tajvant megtámadni, ez nem érdeke.

A képen Magyarics Tamás, Balázs Péter, Prőhle Gergely, Sz. Bíró Zoltán és Kusai Sándor

IMG_20240427_104518

Németországról – Prőhle Gergely

2016 (Dési András), 2017 (Zentai Péter) és 2022 (Székely Árpád) után 2024. február 28-án ezúttal Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, korábbi helyettes államtitkár tartott érdekes, sok esetben a hátteret is jól megvilágító előadást Németországról, a legnagyobb lakosságszámú és legerősebb gazdaságú EU-tagállamról.

Az előadó azzal indított, hogy sokan figyelmen kívül hagyják azt, hogy Németország 80 éve az amerikaiak által megszállt ország, így mozgástere behatárolt. A német külpolitika a hatvanas-hetvenes években “lenyűgözően sikeres” külpolitika volt, Prőhle Gergely szerint. A belpolitikai helyzetet jellemzi a hagyományos pártok visszaszorulása, s az újabb, kisebb pártok előtérbe kerülése. A Zöldek illúziókkal telten, de eltökélten mennek szembe a józan realitásokkal, és kérdőjelezik meg a német prosperitás alapjait. Sok tekintetben jogos elégedetlenség bontakozott ki Németországban, amelyet az AfD előretörése fejez ki. Az AfD nem náci párt, de ők is illúziókat kergetnek. A többi párt nem áll velük szóba, ez viszont kezelhetetlen helyzeteket okozhat pl Thüringiában, ahol a felmérések szerint 40 % feletti a támogatottságuk. A német mentalitást egyfajta naiv jólelkűség jellemzi, ezt példázta az ún Willkommenskultur is.

A német gazdaság teljesítőképessége a csökkenés dacára jó, s ha annak versenyképessége globális szinten lemarad, akkor Európáé is. Az előadó sejttette, vajon kinek állhatott érdekében az olcsó gázt Németországba szállító Északi Áramlat vezeték felrobbantása, ezzel a német gazdaság meggyengítése. Nagyon nehezen tartható már most is a menekültek bőkezű támogatása, illetve a széleskörű szociális transzferek fizetése. A menekültek integrációja sok esetben reménytelen, igaz, a magasan képzetteké megoldódni látszik.

A magyar gazdaság ezer szállal kötődik a német gazdasághoz, és nagyon nem tesznek jót azok, akik úgymond szurkolnak azért, hogy a német belpolitikai problémák növekedjenek – emlékeztetett befejezésül Prőhle Gergely.

Az előadás felvétele: https://youtu.be/uFcP7_jhyhI?si=qKNlndD-Q0S3pJHD

 

Kihívások és választások

Kihívások és választások címmel tartott előadást Szent-Iványi István nagykövet, külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében, 2024. január 31-én.

A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen az előadó röviden áttekintette a jelenlegi magyar külpolitikai vonalvezetés, elsősorban az ún keleti nyitás főbb ellentmondásait, majd beszélt a világban zajló főbb folyamatokról. Érintette azokat a forgatókönyveket, amelyek Trump lehetséges újjáválasztásával, illetve a kelet-ukrajnai konfliktus tartóssá válásával kapcsolatosak. Amerika számára továbbra is Kína a legfőbb kihívás, hangsúlyozta. Az előadó érintette a közelgő Európa-parlamenti választásokat, az annak nyomán előállható újabb helyzeteket.

A kérdések a gázai harci cselekmények lehetséges kimenetelére, az amerikai-európai kapcsolatok jövőjére és más területekre vonatkoztak.

IMG_20240131_170242

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/uzE9RzaDwXc

Franciaország a világban

Ezzel a címmel tartott dr. Szűcs Anita, a Corvinus Egyetem docense 2023. november 15-én közel egy órás előadást.

Az előadó áttekintette Franciaország főbb jellemzőit, majd viszonylag részletesen beszélt a francia külpolitika hagyományairól, elvi alapjairól és eszközrendszeréről. Térképekkel illusztrálta a francia hatalom globális jellegét. Elmondta, a függetlenség azt jelenti, hogy senki ne hozhasson róla nélküle döntést. A franciák nemzetközi tevékenysége sajátságos, a hangsúly a francia nyelv és kultúra terjesztésére, az emberi jogokra és a nemzetközi szervezetekre helyeződik. Ennek érdekében hatalmas diplomáciai apparátust működtet.

Rátérve az egyes részterületekre, vázolta a franciák afrikai jelenlétének céljait, jellegét. Kitért az európai integrációhoz való viszonyra, illetve jelezte, mennyire fontos a dél-mediterrán térség is a francia befolyás érvényesítése szempontjából.

A kérdések a gazdasági kapcsolatokra, az amerikai-francia viszonyra, illetve a kelet-közép-európai térséggel, s ezen belül hazánkkal ápolt kapcsolatokra vonatkoztak.

Az előadás – részben angol és francia, részben magyar nyelvű PDF formátumú – prezentációja, amely rendkívül gazdag adatokban , itt tekinthető meg: Franciaország a világban

Előadás az Egyesült Királyságról

Szabó Barnabás külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében 2023. október 18-án érdekes, információkban gazdag előadást tartott az Egyesült Királyságot alkotó négy ország, Észak-Írország, Skócia, Wales és Anglia viszonyrendszeréről.

A mintegy 50 perces előadás első részében Szabó Barnabás ecsetelte az észak-írországi helyzet bonyolultságát: jelenleg nincs kormánya, mert  a legutóbbi választások óta a Stormont, azaz az ottani parlament képviselőinek a többsége katolikus, s ezt az eredményt a protestáns kisebbség elutasította. Az ország(rész) egyszerre van kint is az EU-ból, a Brexit következtében, s egyszerre meg bent is, mert nincs vámhatár az ír szigeten belül. Skóciában is bonyolult helyzet van: a pakisztáni származású skót első miniszter, Humza Yusaf vette át elődje kétes örökségét a Függetlenségi Párt élén. A gazdasági válság közepette azonban a skótok elszakadása Nagy-Britanniától továbbra sincs napirenden, a napi gondok háttérbe tolták azt. A brit parlamentben a skót képviselők, ha nem is meghatározó, de fontos szerepet játszhatnak.

Angliában sem rózsás a helyzet. A Rishi Sunak indiai származású kormányfő vezette Konzervatív Párt népszerűsége csökkent. A közvélemény-kutatásokban jóval előtte jár a Munkáspárt, amelynek a vezetője Keir Starmer, az ellenzék vezetője. A következő választásokra azonban legkorábban kb 13 hónap múlva kerül sor, addig még – sikeres válságkezelés esetén – a Konzervatív Párt sokat hozhat be hátrányából.

A kérdések a brit-amerikai kereskedelmi megállapodás állására, a skót parlament és a londoni parlament aszimmetrikus lehetőségeire, illetve a walesi helyzet főbb jellegzetességeire vonatkoztak.

IMG_20231018_170814

Szabó Barnabás