Horváth Gábor neves újságíró volt a vendégünk 2025. november 26-án.

Előadásában részletekbe menően érzékeltette az USA jelenlegi belső helyzetét, ezen belül a trumpi adminisztráció és az amerikai társadalom előtt álló kihívásokat. Jellegzetes új stílus, új módszerek látszanak meghonosodni, amelyeket sokan megütközéssel fogadnak, s amelyek ha nem is mindig az USA alkotmányába, de a szokásjogba ütköznek..

Az 55 perces előadás után a kérdések Európa és Amerika viszonyára, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt kilátásaira, illetve az ukrajnai háború lezárásának esélyeire vonatkoztak. A kép meglehetősen borús, állapította meg az előadó.

Az előadás felvétele innen érhető el: https://youtu.be/5NqEl8Q0rBs

Szeptember 24-én érdekes, történeti visszapillantást is nyújtó, háromnegyed órás előadást hallottunk dr. Szarka László történésztől. A szlovákiai magyar illetőségű kutató évtizedek óta elmélyült a szlovákiai (felvidéki) történelem főbb eseményeiben, kutatja az egyes történések mozgatórugóit. Az előadás bemutatta az ébredő szlovák nacionalizmus hátterét, Kossuth és Stúr viszonyát. Lásd:   https://hu.wikipedia.org/wiki/%C4%BDudov%C3%ADt_%C5%A0t%C3%BAr

Bár a mai Szlovákiában is megmaradt az éles nyelvhatár, az államalkotó és a magyar nemzetiség viszonya ellentmondásos, de a feszültségek lényegesen csökkentek a kilencvenes évekhez képest. Szarka László kitért a szlovák történészek szemléletére és arra, hogy magyar részről kevés készség van a szlovák felfogás megértésére. Nem lett közös történelemkönyv, egyik ország elitje sem volt túlságosan érdekelt a a pszichológiai síkon jelentkező ellenérzések oldásában. Mindazonáltal jók a gazdasági kapcsolatok. A felvidéki magyarság létszáma fokozatosan csökken az elkerülhetetlen asszimiláció következtében. A schengeni térséghez való tartozásunk sokban könnyítette a mozgást, a rendszeres kapcsolatokat a két ország között.

A kérdések elsősorban a két ország kapcsolatának a jövőjére irányultak, de “a történésznek mindig nehéz a dolga, ha a jövőről kérdezik”.

Dr. Csicsmann László, a Corvinus Egyetem tanára érdekes, elsősorban elméleti jellegű előadást tartott társaságunk szervezésében 2025. május 21-én.

Az előadó bevezetőben áttekintette a világrend különféle típusait,  majd a Globális Dél országainak a nemzetközi kapcsolódásait, diffúz és heterogén törekvéseit, lehetőségeit. Szemléletesen mutatta be a bonyolult – néha szinte követhetetlen – kapcsolódásokat, (BRICS, Sanghaji Együttműködés, az Övezet és Út Kezdeményezés, stb.)  az időleges és részleges együttműködéseket, azok alakulását. A szóban forgó országcsoport, azon belül a jelentősebb szereplők változó jelleggel és csak részterületeken működnek együtt, szövetségekről nem beszélhetünk, inkább kapcsolódásokról. Kína szerepe megkérdőjelezhetetlennek tűnik, egyre inkább globális hatalomként viselkedik.

A kérdések, megjegyzések az indiai-pakisztáni viszonyhoz, a dél-amerikai integrációhoz, illetve az ún. fojtópontokhoz (nagy jelentőségű tengerszorosok) és a fejlett világ térséghez való viszonyához kapcsolódtak.

Az előadás felvétele megtekinthető itt: https://youtu.be/tXlBIkt1TnQ

Bódis Gábor újságíró, Balkán-szakértő 2025. április 23-án érdekes előadást tartott. (A térségről kb két évtizede hallottunk előadást legutóbb, akkor Őszi István korábbi külügyminiszter-helyettes volt az előadó.)

Az előadó bevezetőben vázolta a volt Jugoszlávia politikai viszonyait, különös tekintettel a tömegtüntetésekre. A szövetségi állam felbomlása után sok minden rendezetlen maradt. A szerbiai politika hol erősebben, hol gyengébben egyértelműen nacionalista jellegű volt, ugyanakkor a magyarokkal korábban megnyilvánult ellenségesség megszűnt. A diákok mozgalmát részletesen ismertette az előadó, majd kitért a vajdasági magyar szervezetek rövid történetére, amely meglehetősen turbulens jellegű volt. Jelenleg jó a kapcsolat a hatalom és a magyar szervezet között.

A felvetett kérdések Szerbia orosz kötődésére, Vucsics elnök nyugati kapcsolataira, illetve a szerb-horvát viszony jelenlegi állására vonatkoztak.

A 37 perces előadás felvétele megtekinthető itt: https://youtu.be/z0E8dZYNpDg

2025. február 19-én társaságunk szervezésében dr. Gyarmati István nagykövet, neves biztonságpolitikai szakértő tartott érdekes, sokakat vitára ingerlő előadást.

Bevezetőben elmondta, teljesen újszerű megközelítés szükséges a nemzetközi kapcsolatok elemzéséhez, új stílus, új felfogás kezd uralkodni. A diplomatikus hangnem. úgy látszik, a múlté, az erőviszonyok számítanak, s különösen Trump amerikai elnök stílusa lehengerlő, kijelentései ellentmondásosak. Lépései sokakat meghökkentenek. Kitért Európa katonapolitikai helyzetére, s azt a véleményét fejtette ki, az nem tekinthető teljesen reménytelennek, de sürgős és határozott lépésekre van szükség.

Az előadó részletesebben vázolta, hogyan halad majd előre az ukrajnai háború befejezésének folyamata, s abban – szerinte – mely európai hatalmaknak lehet fontos szerepe. Előadásának végén a gázai konfliktus érdekes megoldását vázolta, amely minimum egy sor jogi akadályba ütközne.

Az előadás felvétele az alábbi linken érhető el: https://youtu.be/gMqnr-lfdDo

Idei első rendezvényünkön dr. Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter és európai biztos 2025. január 29-én nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a fenti témában. Áttekintette 24. júniusi EP-választás nyomán kialakult képet, a pártcsaládok egymáshoz viszonyított helyzetét, befolyásukat az események menetére. Utána elemezte az új Bizottság struktúráját és főbb jellemzőit.  Ezután következett a magyar elnökség (24. július 1. – december 31.) főbb eseményeinek,  mint a magyar különutasság megnyilvánulásainak ismertetése és azok értékelése.

A globális térben meglévő lehetőségeinkről kiemelte, hogy Trump hivatalba lépésével változtak és egyelőre nem ismert mértékben még változnak is a transzatlanti kapcsolatok keretei. A francia és a német belpolitikai gondok miatt a dinamika gyengült. Szerencsére a NATO-n belül továbbra is határozott vonalvezetés tapasztalható.  Az EU-n belül a zöld programok ideiglenesen háttérbe szorulnak, míg a védelmi-katonai terület hangsúlyosabbá válik.

Az előadás felvétele itt megtekinthető: https://youtu.be/dNhq7p72xZ8

A neves politikai elemző, nagykövet, volt államtitkár előadásában korunk főbb kihívásait taglalta. Miközben egyre több esemény kívánná meg az emberiség egységes cselekvését, az tapasztalható, hogy az eddigi hatalmi viszonyok, az eddigi rend töredezik. Kína feltörekvése tény, a módszerek már látszanak, a pontos célokat csak találgatjuk. A Nyugat fokozódó megosztottsága veszélyeket rejt magában. Kulcskérdés, hogy az USA hajlandó lesz-e továbbra is vállalni a Nyugat vezetését, mert ha nem, annak a következményei beláthatatlanok lesznek. Az Európai Unió nagy ellentmondása, hogy kormányközi alapon működik, holott szupranacionális szinten lehet csak a mai kihívásoknak megfelelni.

A vitabevezetőt mintegy egy órás, élénk vita követte.

Az előadás megtekinthető itt: https://youtu.be/sg_2YgahFjw?si=SXfujdkBmacXlyGJ

Az előadás – angol nyelvű – prezentációja letölthető innen: HermanPrezi

2024 októberi rendezvényünkön Erdős André volt ENSZ-nagykövet vitabevezetőjében hangsúlyozta, hogy a világszervezet 1945-ben alakult, s az akkori helyzetet tükrözi. A nemzetközi helyzet azóta rengeteget változott, de a nagyhatalmak közötti érdekellentétek miatt az ENSZ egyre sürgetőbb reformja egy helyben topog, s belátható időn belül nem is lehetséges. A világszervezet mindamellett a nemzetközi politikai tér megkerülhetetlen tényezője, hiszen az egyetlen univerzális, 193 országot magában foglaló nemzetközi szervezet, amely a szakosított szervekkel együtt az emberi lét minden vonatkozásával foglalkozik.

A Biztonsági Tanács, amelynek az elnöki posztját egy időben az előadó is betöltötte, nem igazán tudja teljesíteni a küldetését, s ennek oka ismét csak a nagyhatalmak közötti meg nem értés. A főtitkár feladatköre, helyzete egyre bonyolultabb.

A kérdések a világszervezet nemzetközi jogi státuszának változásaira, illetve az ENSZ presztizsének megváltozására irányultak.

24. szeptember 18-án a fenti címmel tartott közel egy órás előadást dr. Jungbert Béla Közel-Kelet-szakértő.

Az előadás szövege  letölthető innen: Jungbert

Domány András közíró, újságíró, Lengyelország-szakértő 2024. június 12-én érdekes, példákkal gazdagon illusztrált , rendkívül informatív előadást tartott a mai lengyel politikai helyzetről.

A kép meglehetősen furcsa: a fél éve hatalmon lévő koalíciós kormány szinte minden lépését akadályozza a még az előző, a PiS-kormányzat által hivatalba léptetett államfő, Andrzej Duda. Úgyszólván káosz uralkodik emiatt az igazságszolgáltatásban, a média ellenőrzése terén. Néhány kérdésben a jobbközép jellegű kormánykoalíció alkotóelemei között sincs egyetértés. A társadalomban sok a feszültség, viszont a gazdaság aránylag jól teljesít. Lengyelország külpolitikája sikeres, szilárd tagja a nyugati szövetségi rendszereknek.

A legfrissebb, EP-választási eredmények között van aggasztó is, a szélsőjobb jellegű Konfederacja Korony Polskiej (Lengyel Korona Konföderációja) komolyan előretört, jelezve, hogy vannak oroszbarát és ukránellenes erők is Lengyelországban.