24. szeptember 18-án a fenti címmel tartott közel egy órás előadást dr. Jungbert Béla Közel-Kelet-szakértő.

Az előadás szövege  letölthető innen: Jungbert

Domány András közíró, újságíró, Lengyelország-szakértő 2024. június 12-én érdekes, példákkal gazdagon illusztrált , rendkívül informatív előadást tartott a mai lengyel politikai helyzetről.

A kép meglehetősen furcsa: a fél éve hatalmon lévő koalíciós kormány szinte minden lépését akadályozza a még az előző, a PiS-kormányzat által hivatalba léptetett államfő, Andrzej Duda. Úgyszólván káosz uralkodik emiatt az igazságszolgáltatásban, a média ellenőrzése terén. Néhány kérdésben a jobbközép jellegű kormánykoalíció alkotóelemei között sincs egyetértés. A társadalomban sok a feszültség, viszont a gazdaság aránylag jól teljesít. Lengyelország külpolitikája sikeres, szilárd tagja a nyugati szövetségi rendszereknek.

A legfrissebb, EP-választási eredmények között van aggasztó is, a szélsőjobb jellegű Konfederacja Korony Polskiej (Lengyel Korona Konföderációja) komolyan előretört, jelezve, hogy vannak oroszbarát és ukránellenes erők is Lengyelországban.

2024. május 22-én dr. Szűcs R. Gábor külgazdasági szakértő színes, történetekkel megtűzdelt előadást tartott Dániáról, ahol több mint 10 évet volt kiküldetésben.

Az előadás első részében kitért a dán állam kezdeti időszakaira, a középkori eseményekre, azok irodalmi vonatkozásaira. Később elsősorban az ottani szokásokról, mentalitásról esett szó, bőséges példákkal illusztrálva. Dániában a szélsőségesek minimális szerepet töltenek be, ez a politikai életben is tükröződik. Nagyon megszokott a konfliktusok békés rendezése, a nyugalomra való törekvés. Elhangzott, hogy abban az országban soha nem volt forradalom, és nem is várható.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, hogy Dánia teljes mértékben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában. A Dániához tartozó Grönlandon inuitok (korábban használt nevükön eszkimók) élnek, velük sok a probléma, nem tudnak beilleszkedni a 21. századi világba. A Faeröer-szigetek kevésbé problémás, mivel ott a lakosság skandináv, azaz nyelvileg és kulturálisan hasonló a dánhoz.

Társaságunk a Bibó István Közéleti Társasággal és a Külpolitikai Szakértők Andrássy Körével karöltve 2024. április 27-én kétórás konferenciát szervezett a Villányi úti Konferenciaközpontban.

A szép számú érdeklődőt Bardócz Béla, társaságunk elnöke köszöntötte. Prőhle Gergely vitavezető bevezetőjében hangsúlyozta: a világban elbizonytalanodás észlelhető a jövő folyamatait illetően. A világ s benne Európa eljutott egy magaslati pontra, ahonnan kockázatos a továbblépés, és szédítő távlatok is nyílnak, amelyek veszélyekkel terhesek.
Balázs Péter rámutatott, hogy leghamarabb az év végére lesz az EU cselekvőképes, amikor az új tisztségviselők elfoglalják a helyüket. A társadalom- és gazdaságpolitikában is jelentősek a kihívások, de a valódi gond biztonságpolitikai: meg tudja-e védeni magát az európai államok közössége, ahol széttartó folyamatok is erősödnek. Az, hogy a főbb elvi kérdésekben is szembe megy az EU többi tagjával, a magyar kormány sajátságos akadályt képez a stratégiai koncepció alakításának útjában.
Magyarics Tamás Amerika-szakértő áttekintette az Egyesült Államok világhatalmi vezető szerepének alakulását. Amerika viszonyát a világhoz a történelem során kettősség jellemezte, ami most is fennáll: volt egy realistább, egyensúlyra törekvő vonal, s egy másik, amely a liberális demokráciát a világ egészén hivatásának tartotta bevezetni. A kép vegyes. Egyesek szerint befolyása visszaszorulóban van, de sok adat van arra, hogy még mindig egyértelműen a világon a legnagyobb.
Sz. Bíró Zoltán történész Oroszország ambícióit vázolta. A legújabb fejlemények arra mutatnak, hogy Oroszország teljesen elutasítja a Nyugatot, és az új orosz identitást nem a nyugati civilizáción belül kívánja alakítani. Oroszország sorsát a szakértő szerint elsősorban majd a gazdaságának állapota fogja meghatározni. Nem tartja valószínűnek, hogy kész lenne a belátható jövőben feladni Kelet-Ukrajnát és a Krímet, annál is inkább, mert mind a két térség Oroszország elidegeníthetetlen részeként szerepel már az orosz alkotmányban.
Kusai Sándor Kína-szakértő rövid, határozott tőmondatokban szólt arról, hogy Kína – történelmi és földrajzi-gazdasági okokból – saját maga fog mindig a prioritásairól dönteni. Nem igazodik a mások által kialakított rendhez, vagy ha mégis tesz gesztusokat, azok csak taktikai, rövid távú célokat szolgálnak.
A továbbiakban vita alakult ki arról, hogy a most zajló háborúk mennyiben tekinthetők az új világrend kialakulása veszélyes fordulatainak. A szakértők bíznak abban, hogy a józan ész kerekedik felül, és a harmadik világháború nem áll küszöbön. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor aláhúzta, hogy a putyini vezetés soha nem látott mértékben fenyegetőzik nukleáris fegyverek bevetésével, ami veszélyes propaganda-tendencia. Rendkívül nehéz ma elképzelni, hogyan lehetne a békét megteremteni Ukrajnában, hiszen Putyinék négy joghatályos nemzetközi szerződést rúgtak fel egyoldalúan, s ki vehetné biztosra, hogy ezt az ötödiket majd nem szegnék meg? Kusai Sándor szerint jelenleg hidegháború van, azaz nem a fő hatalmak harcolnak közvetlenül egymással, ez Kínának kedvez. Amíg nem provokálják, Kína nem fogja Tajvant megtámadni, ez nem érdeke.

A képen Magyarics Tamás, Balázs Péter, Prőhle Gergely, Sz. Bíró Zoltán és Kusai Sándor

2016 (Dési András), 2017 (Zentai Péter) és 2022 (Székely Árpád) után 2024. február 28-án ezúttal Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, korábbi helyettes államtitkár tartott érdekes, sok esetben a hátteret is jól megvilágító előadást Németországról, a legnagyobb lakosságszámú és legerősebb gazdaságú EU-tagállamról.

Az előadó azzal indított, hogy sokan figyelmen kívül hagyják azt, hogy Németország 80 éve az amerikaiak által megszállt ország, így mozgástere behatárolt. A német külpolitika a hatvanas-hetvenes években “lenyűgözően sikeres” külpolitika volt, Prőhle Gergely szerint. A belpolitikai helyzetet jellemzi a hagyományos pártok visszaszorulása, s az újabb, kisebb pártok előtérbe kerülése. A Zöldek illúziókkal telten, de eltökélten mennek szembe a józan realitásokkal, és kérdőjelezik meg a német prosperitás alapjait. Sok tekintetben jogos elégedetlenség bontakozott ki Németországban, amelyet az AfD előretörése fejez ki. Az AfD nem náci párt, de ők is illúziókat kergetnek. A többi párt nem áll velük szóba, ez viszont kezelhetetlen helyzeteket okozhat pl Thüringiában, ahol a felmérések szerint 40 % feletti a támogatottságuk. A német mentalitást egyfajta naiv jólelkűség jellemzi, ezt példázta az ún Willkommenskultur is.

A német gazdaság teljesítőképessége a csökkenés dacára jó, s ha annak versenyképessége globális szinten lemarad, akkor Európáé is. Az előadó sejttette, vajon kinek állhatott érdekében az olcsó gázt Németországba szállító Északi Áramlat vezeték felrobbantása, ezzel a német gazdaság meggyengítése. Nagyon nehezen tartható már most is a menekültek bőkezű támogatása, illetve a széleskörű szociális transzferek fizetése. A menekültek integrációja sok esetben reménytelen, igaz, a magasan képzetteké megoldódni látszik.

A magyar gazdaság ezer szállal kötődik a német gazdasághoz, és nagyon nem tesznek jót azok, akik úgymond szurkolnak azért, hogy a német belpolitikai problémák növekedjenek – emlékeztetett befejezésül Prőhle Gergely.

Az előadás felvétele: https://youtu.be/uFcP7_jhyhI?si=qKNlndD-Q0S3pJHD

Kihívások és választások címmel tartott előadást Szent-Iványi István nagykövet, külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében, 2024. január 31-én.

A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen az előadó röviden áttekintette a jelenlegi magyar külpolitikai vonalvezetés, elsősorban az ún keleti nyitás főbb ellentmondásait, majd beszélt a világban zajló főbb folyamatokról. Érintette azokat a forgatókönyveket, amelyek Trump lehetséges újjáválasztásával, illetve a kelet-ukrajnai konfliktus tartóssá válásával kapcsolatosak. Amerika számára továbbra is Kína a legfőbb kihívás, hangsúlyozta. Az előadó érintette a közelgő Európa-parlamenti választásokat, az annak nyomán előállható újabb helyzeteket.

A kérdések a gázai harci cselekmények lehetséges kimenetelére, az amerikai-európai kapcsolatok jövőjére és más területekre vonatkoztak.

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/uzE9RzaDwXc

Ezzel a címmel tartott dr. Szűcs Anita, a Corvinus Egyetem docense 2023. november 15-én közel egy órás előadást.

Az előadó áttekintette Franciaország főbb jellemzőit, majd viszonylag részletesen beszélt a francia külpolitika hagyományairól, elvi alapjairól és eszközrendszeréről. Térképekkel illusztrálta a francia hatalom globális jellegét. Elmondta, a függetlenség azt jelenti, hogy senki ne hozhasson róla nélküle döntést. A franciák nemzetközi tevékenysége sajátságos, a hangsúly a francia nyelv és kultúra terjesztésére, az emberi jogokra és a nemzetközi szervezetekre helyeződik. Ennek érdekében hatalmas diplomáciai apparátust működtet.

Rátérve az egyes részterületekre, vázolta a franciák afrikai jelenlétének céljait, jellegét. Kitért az európai integrációhoz való viszonyra, illetve jelezte, mennyire fontos a dél-mediterrán térség is a francia befolyás érvényesítése szempontjából.

A kérdések a gazdasági kapcsolatokra, az amerikai-francia viszonyra, illetve a kelet-közép-európai térséggel, s ezen belül hazánkkal ápolt kapcsolatokra vonatkoztak.

Az előadás – részben angol és francia, részben magyar nyelvű PDF formátumú – prezentációja, amely rendkívül gazdag adatokban , itt tekinthető meg: Franciaország a világban

Szabó Barnabás külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében 2023. október 18-án érdekes, információkban gazdag előadást tartott az Egyesült Királyságot alkotó négy ország, Észak-Írország, Skócia, Wales és Anglia viszonyrendszeréről.

A mintegy 50 perces előadás első részében Szabó Barnabás ecsetelte az észak-írországi helyzet bonyolultságát: jelenleg nincs kormánya, mert  a legutóbbi választások óta a Stormont, azaz az ottani parlament képviselőinek a többsége katolikus, s ezt az eredményt a protestáns kisebbség elutasította. Az ország(rész) egyszerre van kint is az EU-ból, a Brexit következtében, s egyszerre meg bent is, mert nincs vámhatár az ír szigeten belül. Skóciában is bonyolult helyzet van: a pakisztáni származású skót első miniszter, Humza Yusaf vette át elődje kétes örökségét a Függetlenségi Párt élén. A gazdasági válság közepette azonban a skótok elszakadása Nagy-Britanniától továbbra sincs napirenden, a napi gondok háttérbe tolták azt. A brit parlamentben a skót képviselők, ha nem is meghatározó, de fontos szerepet játszhatnak.

Angliában sem rózsás a helyzet. A Rishi Sunak indiai származású kormányfő vezette Konzervatív Párt népszerűsége csökkent. A közvélemény-kutatásokban jóval előtte jár a Munkáspárt, amelynek a vezetője Keir Starmer, az ellenzék vezetője. A következő választásokra azonban legkorábban kb 13 hónap múlva kerül sor, addig még – sikeres válságkezelés esetén – a Konzervatív Párt sokat hozhat be hátrányából.

A kérdések a brit-amerikai kereskedelmi megállapodás állására, a skót parlament és a londoni parlament aszimmetrikus lehetőségeire, illetve a walesi helyzet főbb jellegzetességeire vonatkoztak.

Szabó Barnabás

Dr. Kis-Benedek József nyá. ezredes, c. egyetemi tanár és biztonságpolitikai szakértő nagy érdeklődéssel kísért, 73 perces előadást tartott társaságunk szervezésében 2023. június 14-én.

Az előadó bevezetőben a háború jellegét (hibrid és proxy) tisztázta, majd rátért annak előzményeire, illetve annak főbb szakaszaira. Részletesen beszélt a hadviselő felek céljairól, lehetőségeiről, állapotáról. Vázlatosan összehasonlította a képességeket és az erőket. Az orosz fél mennyiségi túlsúlya minden téren nagy, viszont az ukránoknak átadott nyugati haditechnika minőségi és harcászati fölénye is nyilvánvaló. Az ukrán fél számára gondot jelent a technika vegyes jellege, illetve a háttértámogatás nehézkessége.

A tűzszünet lehetősége a közeli jövőben nem látszik, a tartós béke esélyei hiányoznak. Ezért nehéz a konfliktus kimenetelére vonatkozóan jóslásokba bocsátkozni. Kis-Benedek József végül elemezte a háború hatását a regionális és a globális erőviszonyokra, átrendeződésekre.

A kérdések részben a gazdasági hatásokra, részben a haditechnika és a taktika háború generálta változásaira koncentráltak.

Az előadás prezentációja itt érhető el: Az orosz-ukrán háború globális és regionális hatása

Váraljai Márton nyugalmazott követ, aki mintegy egy évtizedet töltött el Hanoiban magyar diplomataként, színes, információkban gazdag előadást tartott 2023. május 24-én.

Előadása elején nagy vonalakban kitért Indokína történelmére, ezen belül a vietnami nép harcára a függetlenségéért. (Az amerikai beavatkozás következtében a vietnamiak közül kétmillióan vesztették életüket.)

1976-ban egyesült az északi és déli rész, de a fejlődés csak az amerikai embargó feloldása (1994) után indulhatott meg a teljesen lerombolt országban. Mára virágzó 100 millió lakosú államról van szó, helyenként látványos a fejlődés, de a technológiai elmaradottság, különösen a mezőgazdaságban, jelentős.

Kitért a vietnami külpolitikára, amelyet az óvatosság jellemez, különösen a Kínához való viszony tekintetében.

Az előadó részletesen beszélt a magyar-vietnami kapcsolatok alakulásáról, egészen napjainkig. Azok egyik legjelentősebb tényezője az a több ezer vietnami, aki hazánkban folytatta tanulmányait.

A kérdések az élelmezési helyzetre, illetve Vietnam regionális ambícióira is vonatkoztak. Kérdeztek a vietnami egypártrendszer sajátosságairól is.