Előadások kategória bejegyzései

A globalizáció hatásairól beszélgettünk

Matus János DSc, ny. főiskolai tanár november 20-án megtartott előadásában a globalizáció alapjellemzőjeként említette, hogy az az emberiség kialakulásától fogva jelen van. Rámutatott azokra a fejlődési fázisokra, amelyek annak jellegét és intenzitását meghatározták.

Az előadás nagy részében az előadó az ötévente megjelenő általános, illetve a Davosi Fórum évente kiadott előrejelzéseit ismertette. Demográfiai téren az az alapvető jellemző, hogy a fejlett országok természetes szaporulata jóval alacsonyabb, mint az alulfejlett országoké. Ezekben az országokban, különösen Japánban nagy mértékű a társadalom elöregedése, amely előbb-utóbb a bevándorlás lehetővé tételét fogja kikényszeríteni. Gazdasági-társadalmi téren visszatérő és sajnos meg is valósuló jóslás a jövedelmi különbségek erőteljes, sőt fokozódó mértékű növekedése, amely a társadalom nagy csoportjaiban elégedetlenséget, sőt haragot indukál.

Politikai-kormányzati téren az utóbbi időben fokozatos széttartás, új, szokatlan kormányzati-hatalmi módszerek megjelenése tapasztalható. A Nyugatnak be kellett látnia, hogy a demokratikus viszonyok terjedése az általuk kívánatosnak tartott mértéknél jóval lassabb, ellentmondásosabb lesz. Az előadó említette az ún. post-truth, azaz “igazság utáni” politikai eszköztárat, amely lényegében abból áll, hogy a széles tömegeknek nem kell “kibontani az igazság minden részletét”, mert azt nehezen értik meg, hanem egyszerű, tőmondatos, még ha nem is mindig feltétlenül igaz állításokat kell sulykolni, a politikai hatalom megőrzése érdekében.

A kérdések érintették a modernizáció és a globalizáció viszonyát, valamint azt is firtatták, hogy a nemzetközi életben sokasodó negatív jelenségek mennyiben írhatók a globalizáció, s mennyiben a kapitalista társadalmi-gazdasági rend általános válságának a számlájára.

Melyek Macron ambíciói?

Melyek Macron ambíciói? Ezzel a címmel tartott érdekfeszítő, színes előadást október 16-án Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő.

Az előadás első részében Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben elmondott hosszú, programadó beszédét ismertette, amely 2019. augusztus végén hangzott el. A francia szándékok a biztonság, befolyás és szuverenitás hármas célrendszere köré csoportosíthatók.

A fő eszközök ehhez az egyensúlyozás a különböző hatalmi és érdekcsoportok között, fellépés Kína megosztó törekvései ellen, továbbá a korábbinál nagyobb hangsúly a párbeszédre. Folyamatos a Putyinnal való kapcsolata is. Macron igyekszik kihasználni a pillanatnyi erőfölényeket, szoros figyelemmel kíséri a vetélytársak aktuális helyzetét. Ez jellemzi a francia-amerikai kapcsolatokat is.

A szuverenitás értelmezését nem szabad a szuverenistákra hagyni – hangsúlyozta a francia elnök. (Szuverenitáson elsősorban európai szuverenitást ért.)

Fontos a belpolitikai helyzet is, amely ebben a pillanatban jó. A sárgamellényesek mozgalma elcsitult, igazolva a párbeszédre való törekvés helyes voltát. Változott a migrációs politika is: “Ha jól akarjuk fogadni a menekülteket, el kell őket különíteni a gazdasági bevándorlóktól” – hangsúlyozta Macron. Le Pen pillanatnyi helyzete erős, de nem fenyegeti közvetlenül az elnököt, akinek az az érdeke, hogy maradjon így a helyzet. Az előadó ezután a tervbe vett nyugdíjreform lehetséges hatásairól beszélt. Említette a bioetikai törvényt, amely ellen a konzervatív jobboldal berzenkedik. (Az ugyanis lehetővé tenni a leszbikus párok és egyedülálló nők számára is az “orvosilag segített megtermékenyítést”.) Macron célja a neo-gaullista mozgalom megnyerése. Ennek a közelgő önkormányzati választásokon lesz majd jelentősége. Az “En Marche”-mozgalmon belül vannak belső ellentétek is.

Az előadás befejező részében az EU-hoz való viszonyt taglalta. Sok a homály és tisztázatlanság abban és több lehetséges magyarázat is kínálkozik arra,  miért utasította el Sylvie Goulard francia biztosjelöltet az Európai Parlament. A készülő uniós költségvetés kérdése is fontos és előtérben van, illetve lesz a következő időszakban.

Az előadó ezek után több kérdésre is válaszolt, amelyek elsősorban a francia befolyás mértékét firtatták az EU-ban és a világban. Az sokat elmond, hogy a talán legfontosabb európai posztot, az EKB elnöki posztját a francia Christine Lagarde kapta.

 

 

Milyen Európát akarunk?

Szeptember 18-án megtartottuk első őszi rendezvényünket. Az előadó a neves Európa- szakértő, volt EU-biztos, egyetemi tanár, dr. Balázs Péter volt.

Az előadó az előadás első részében részletesen ismertette a 2019. áprilisi európai parlamenti választások után előállt helyzetet. A képviselők nagy része új, hét nagyobb képviselőcsoportra tagolódnak. A hagyományosan legnagyobb pártcsoportosulások, így az ENP, az S&D megőrizték első és második helyüket, de jelentősen kevesebben vannak a korábbinál. Feljöttek a zöldek és a liberálisok, illetve előretörtek a szélsőjobboldali populisták, akik a 751 fős parlamentben, két külön frakcióban,  immár 116 hellyel rendelkeznek.

A választások nyomán kialakult helyzetben a színfalak mögött kemény alkudozások folytak a fő posztok elosztásáról. Franciaország mozgatta a szálakat, jelöltje kapta meg a kulcsfontosságú Európai Központi Bank elnöki tisztét. Olasz lett a parlament elnöke, a német Ursula von der Leyen vezeti a Bizottságot. A Tanács elnöke egy volt belga miniszter lett. A biztosi posztra a jelöléseket még a nyáron, míg a portfóliók tervezett elosztását csak nemrégiben hozták nyilvánosságra. Ezeket az előadó nevekre lebontva részletesen elemezte. A magyar jelölt meghallgatásán vita lesz, mert a szakmai résszel meg fog birkózni, de nehéz kérdéseket kaphat eddigi politikai-jogi tevékenységének irányára vonatkozóan. (És nem amiatt, mert magyar. – a szerk megjegyzése)

Balázs Péter kitért arra, hogy jelenleg a finn elnökség ismét elővette az ún. 7-es cikkely szerinti eljárást, amely Magyarország ellen folyik, s amelyet összekapcsoltak a költségvetésről szóló vitával.

A kérdések az Európai Unió és az USA viszonyára, illetve a készülő költségvetés módosulásaira vonatkoztak. A Brexitet Balázs Péter úgy jellemezte, hogy azt, úgy tűnik, káosz és komoly károk nélkül nem lehet majd “megúszni”.

Előadás Spanyolország jelenlegi politikai helyzetéről

2019. június 12-én tartotta meg előadását a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára, dr. Domonkos Endre. Előadásának témája a spanyol belső helyzet volt 2019 első felében. A világos szerkezetű, jól szemléltetett előadás főbb részei az alábbiak voltak: 1. Az áprilisi választások előzményei. 2. A spanyol politikai pártok főbb jellemzői és törekvései. 3. A választási kampány főbb témái. 4. A választások eredménye, annak értékelése. 5. Következtetések.

A PSOE (Spanyolországi Szocialista Munkáspárt) balközép párt lett a választások egyértelmű győztese, azonban a spanyol parlamentben a kormányzáshoz szükséges többsége nincs meg. A második helyen a jobbközép PP (Néppárt) végzett, míg a harmadik a középutas Ciudadanos (Állampolgárok) tömörülés lett. A választások jellemzője, hogy az ötödik helyen a szélsőjobboldali radikális Vox végzett, a szavazatok 10,3 %-ával, s ez azt jelenti, hogy a diktatúra bukása óta első ízben ülnek majd ilyen politikai erő képviselői a Cortezben (24 képviselői hely). Az előadó részletesen bemutatta az egyes pártok regionális eredményeit is.

Az előadó jellemezte az így kialakult helyzetet és kitért a katalán függetlenségi törekvésekre is. Az ország kormányozhatósága kérdéses, sokféle, de egyelőre nem körvonalazódó koalíciókötésekre, kölcsönös engedményekre lesz szükség. A politikai rendszer átfogó reformjához szükséges alkotmánymódosítás végrehajtásához nincs meg a szükséges konszenzus.

A kérdések a katalán függetlenségi törekvések lehetséges jövőbeni sorsára, illetve a Francisco Franco tábornok exhumálásának politikai jelentőségére vonatkoztak.

20190612_175825

Domonkos Endre bemutatja a parlamenti mandátumok megoszlását.

Előadás a nemzetközi közjog mai helyzetéről

Dr. Horváth István nyugalmazott nagykövet, a nemzetközi jog jeles szakértője május 15-én érdeklődéssel fogadott előadást tartott társaságunk rendezvényén. Az előadó kiemelte, hogy az évszázadok alatt fokozatosan kialakult nemzetközi jog fejlődésében jelentős állomás volt az ENSZ Alapokmányának hatályba lépése, amely fontos alapelveket fogalmazott meg az összes állam számára. Az abban foglalt alapelvekre és kötelezettségekre mért csapást a NATO azzal, hogy a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül 1999 márciusától három hónapon keresztül légicsapásokat mért Jugoszláviára. (Az akció humanitárius célokat szolgált, viszont nemzetközi jogot sértett.) 2001. szeptember 11-et követően sem az afganisztáni, sem a 2003 tavaszától zajló iraki beavatkozásokat sem hagyta jóvá a BT. Nem csoda, hogy azóta már sorozatosan megtörténik ez, így Kína és Oroszország is igyekszik több vitás helyzetet egyoldalú döntéssel, ENSZ BT felhatalmazás nélkül “megoldani”. A fő probléma abban van, hogy az emberi jogok védelme felülírni látszik a még hatályos nemzetközi jogi kötelezettségek betartását. Amint az egyik hozzászóló idézte is Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárt, először a népirtást kell megakadályozni, akár jogsértés árán is, aztán jöhet minden egyéb. Horváth István rámutatott: a vezető hatalmak esetében kettős mérce alkalmazása figyelhető meg: az Egyesült Államok élesen elítélte pl azt, hogy Oroszország annektálta a Krímet, de egyetlen szóval sem kifogásolta azt, amikor Izrael annektálta a Szíriához tartozó Golan-fennsíkot. Katonailag fellépett a koszovói népirtás ellen, de a kelet-timori népirtás megtörténtekor hallgatott. Újabban Kína az, amely – elsősorban a Dél-kínai-tengeren – egyoldalú, a szomszédokat sújtó intézkedéseket hoz. Megteheti, megvan hozzá az ereje.

A nemzetközi jog csak leköveti a nemzetközi politika aktuális erőviszonyait, önerőből nem alakítja azokat, mondta végül Horváth István.

Energiapolitika – átfogóan

Április 17-én Holoda Attila energiapolitikai szakértő, olajmérnök tartott, színes érdekfeszítő előadást, amelyben az energiaellátás általános tudnivalóinak felvázolását követően részletesen beszélt annak opcióiról, a gazdaságosság és a műszaki jellemzők összefüggéseiről és a politikai döntések rövidebb és hosszabb távú hatásairól.

Kiemelte, hogy a szénhidrogének lesznek még belátható ideig a fő energiaforrásaink: sem a megújuló, sem az atomenergia nem problémamentes, ezért csak hosszabb távon vehetik át a fosszilis energiahordozók szerepét. Magyarországon hatalmas szénvagyon van, kitermelés alig. Szélerőművekre újabban nem adnak engedélyt. A napelemes erőforrások baja, hogy az energia nehezen tárolható. A gázvezetékek épülnek, az LNG (cseppfolyósított gáz) terminálok nem nagyon. Az energiafelhasználás struktúráját évek óta az jellemzi, hogy a gázból átlagosan kétszer annyit fogyasztunk, mint villamos energiából.

Az előadáson részletesen szólt az előadó arról, hogy a paksi erőmű-beruházás milyen műszaki, jogi és pénzügyi problémákkal terhes. Jelenleg az előzetes elképzelésekhez képest annak üzembe helyezése ötéves késésben van. A legnagyobb gond az lesz, hogy a teljes magyar energia-ellátó rendszert Paks II belépése előtt újjá kell építeni.

A beszélgetésen felszólalt Székely Árpád, hazánk volt moszkvai nagykövete, aki kiemelte, és részletezte, milyen súlyos politikai, biztonsági és pénzügyi dilemmákkal kell szembenéznie ma az energiapolitikusoknak.

Bayer Mihály előadása

Bayer Mihály ny. nagykövet bő egy órás előadást tartott március 20-án. Az előadásban először röviden áttekintette a közel-keleti térség politikai fejleményeit az első világháború után, majd valamivel részletesebben azt ismertette, mi történt 1945 után. Szólt az arab-izraeli háborúk politikai és lélektani hatásairól, Kuvait Irak általi lerohanásáról. Az amerikai politika végső soron mind Afganisztánban, mind Irakban kudarcot vallott, hangoztatta személyes véleményként. Oroszország a szíriai helyzet kapcsán tért vissza katonai értelemben a Közel-Keletre, ugyanakkor megmutatkoztak logisztikai és anyagi korlátai.

Bayer Mihály szólt az arab tavasz jellegéről és hatásairól. Egyiptom, Líbia és Szíria sorsa alaposan megváltozott, de az alapvető földrajzi és demográfiai jellemzők változatlanok. Nagy a szaporulat a térségben, fokozódni fog a migrációs nyomás. Egyiptomban nem zárható ki egy társadalmi robbanás sem. Líbia már most bukott állam, Izrael őrzi pozícióját, amerikai támogatással. A Perzsa (Arab) Öböl országai vegyesek, labilisak. (Az ottani síita lakosság erősebben szaporodik, mint a szunnita.) Törökország növelte befolyását.

Várhatóan hosszabb távon is fennmarad a térség, politikai, stratégiai és energia-ellátási szerepe, hangsúlyozta befejezésül Bayer Mihály.

20190320_170820

Bayer Mihály előadását tartja

Kína a világban, a világ Kínában

Az új év első, nagy érdeklődéssel kísért előadását január 30-án tartottuk meg. Kusai Sándor neves Kína-szakértő arról beszélt, hogy Kínáról még mindig nem tudunk eleget. Teng Hsziao-ping híres mondását választotta mottójául: “Szabadítsátok fel az elméteket!”. A kai fang (kb. nyitás) politikáját jellemezve bemutatta, hogy az öt évezredes kínai mentalitást nagyban meghaladva Kína a világ felé fordult ugyan, de soha nem hagyta magát a Nyugat által átformálni. A nyitás lényege, hogy átvenni mindent a Nyugattól, ami a szocializmus építését szolgálja, de a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezető szerepét és hatalmi monopóliumát hosszabb távon megőrizni. Kína azt példázza, hogy a sikeres fejlődés más utakat is járhat, mint a nyugati értelemben vett képviseleti demokrácia. Az előadó röviden vázolta kínai fejlődés eredményeit, hangsúlyozva, hogy az ország ma a világ legnagyobb kereskedője és legnagyobb exportőre.

Nagyon érdekes volt a társadalomfilozófiai fejtegetés, amelybe azután Kusai Sándor bocsátkozott. Kínában ősidők óta a hatalom öt osztatú, mégpedig: törvényhozó, végrehajtó, bírói, káderkiválasztó és ellenőrző hatalom. A modernizált, autoriter politikai rendszer, a pártállam jellemzője, hogy az állami funkciók a stratégia és a fő irányvonal meghatározásában nem játszanak szerepet, ezt a KKP magának tartja fenn. Ugyanakkor a párton belül megjelennek a különböző partikuláris érdekek, s folyik az érdekegyeztetés. Nem nyíltan, mert az ütközne a hagyománnyal, de folyik. Rámutatott arra, hogy a politikai rendszer megítélése során formai jegyeket kérünk számon rajtuk, míg a tartalom gyakran elsikkad. Pedig az utóbbi három évtizedben a kínai társadalom tagjainak 95 %-a előbbre jutott, csak a dollármilliomosok száma több tízezer.

Kusai Sándor azt hangsúlyozta, hogy Kína immár helyet követel magának a nemzetközi szabályok meghatározásában, tehát szabálykövetőből tudatosan szabály-alakítóvá vált. A világ Kínán kívül eső részének ezt tudomásul kell vennie, mert – tetszik, nem tetszik – Kínának a közelebbi és távolabbi jövőben jelentős befolyása lesz a nemzetközi politika, biztonság és gazdaság meghatározó folyamataira.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, hogy a kínai termelő és szolgáltató szektor 80 %-a magánkézben van, ugyanakkor a stratégiai-nemzetbiztonsági ágazatok (pénzügyi rendszer, vezeték-hálózatok, szállítás) állami tulajdonúak. Kína és India összevetéséből jelenleg mindenben a kínaiak jönnek ki jobban, mert nagyobb az erőforrás-koncentráló képességük.

20190130_170906

Kusai Sándor előad. A táblán Teng Hsziao-ping idézett mondása. Zárójelben Teng Hsziao-ping neve kínai írásjelekkel

Jeszenszky Géza előadása

November 14-én Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, diplomata tartott  széles körű érdeklődést kiváltó előadást „Magyarország a képlékennyé vált világban” címmel.

Jeszenszky bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy jelenleg főleg történészként tevékenykedik, de politikai megfigyeléseit sem rejti véka alá. A világ képlékennyé válásának folyamatát vázolva, rámutatott arra, hogy a rendszerváltozásig viszonylagos stabilitást biztosított a kétpólusú világrendszer. Az azóta eltelt évtizedek nem hozták meg a remélt, még szilárdabb, demokratikus alapokon nyugvó stabilitást. Oroszország visszatérése a szuperhatalmi státust igénylők közé, Kína felemelkedése, illetve a 2008. évi válság jelezték ennek állomásait. 2001 óta a terrorizmus alapvető tényezővé vált, óhatatlanul erodálva a demokratikus szabadságjogokat. A 2015. évi menekültválság megrendítette az EU struktúráit, felszínre hozta a lappangó ellentéteket. Megjelent a színen Donald Trump, aki vitatható személyiség, és aggasztó, hogy a világ első számú hadászati potenciálja fölött rendelkezik. Az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanná vált, amit mutat az Észak-Koreával fennálló viszony alakulása. A Nyugat alkonya nincs küszöbön, amíg a világgazdaság, a technikai fejlődés kulcsa a Nyugat kezében van. A liberális demokráciát nem lehet leírni, hangsúlyozta az előadó.

Rátérve fő témájára, Magyarország helyzetére a világban, elemezte a visegrádi négyek valóságos súlyát. A valóságtól elrugaszkodott dolog ezt az országcsoportot Európa új erőközpontjának, a fejlődés motorjának beállítani, mondta. Nincs a láthatáron az sem, hogy a balti országok és Románia is csatlakoznának ehhez a csoporthoz. Jeszenszky Géza egyre erőteljesebb ellenérzéseket tapasztal a magyar kormány külpolitikájával szemben, amely a saját szövetségeseire zúdít össztüzet, míg a ellenfelekkel túlzottan szívélyesnek tűnő viszonyt ápol. A Soros György elleni összehangolt kormányzati médiakampányt „felesleges és nevetséges riogatásnak” bélyegezte. Azt sem nézik Nyugaton jó szemmel, hogy Putyin mintegy törzsvendég Budapesten. Szerinte nem célravezető Franciaországgal és Németországgal ujjat húzni.

A következő, befejező részben Jeszenszky Géza a szomszédságpolitikával foglalkozott. Ellentmondásos viselkedést látunk, mert amíg a határon túli magyar közösségek támogatása helyes, a szomszéd államokkal való viszony nem mindig elvszerű. Megtorpant a magyar-szlovák és a magyar-román állam- és kormányközi kapcsolatok fejlődése. Szlovénia és Horvátország esetében nincs meg a kellő kiegyensúlyozottság a kapcsolatok fejlesztése terén. Ukrajnával rossz a viszony, de ennek a kialakulását meg kellett volna előzni tárgyalásokkal, nem most harcias, igazából sehová nem vezető retorikát alkalmazni. Szerbia addig ápol majd szívélyes viszonyt Magyarországgal, amíg be nem kerül az EU-ba.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, ha választani kell, egy országnak a szövetségeseit kell választania. Az EU – reményei szerint – „kitermel” majd egy sor fiatal és ambiciózus vezetőt, akik képesek megőrizni az EU lényegét. A trianoni békeszerződés közelgő századik évfordulójával kapcsolatban kijelentette, a két háború közötti magyar vezetés hosszabb időn át illúziók foglya volt. A „mindent vissza!” alapján állt, holott az etnikai elvű területrendezés követelése több realitással találkozott volna. Az első világháború befejezésének 100. évfordulóján rendezett párizsi ünnepségről a legfelső magyar politikai vezetés távol maradt, s ezzel hibát követett el – tette hozzá végül.

20181114_171134

Jeszenszky Géza és Bardócz Béla, társaságunk elnöke

Centenáriumi konferenciát rendeztünk

Az őszirózsás forradalom 100. évfordulóján, 2018. október 27-én székhelyünkön széles körű érdeklődéssel kísért konferenciát rendezett társaságunk. A konferencia elnöki/moderátori tisztét Király Attila tiszteletbeli elnök látta el.

Az első előadó Hajdu Tibor történész, az MTA doktora volt. Finom humorral, önkritikus megjegyzésekkel is átszőtt, 40 perces előadásában felvázolta a Monarchia utolsó éveinek magyarországi politikai viszonyait, jellemezte Tisza István politikáját. Említette, milyen ellentmondásos viszony alakult ki az 1916-ban megkoronázott IV. Károly király és a magyar politikai vezetés között, s hogy sok jel mutat arra, a királyt nem érdekelte igazán Magyarország jövőbeli sorsa. Említést tett Károlyi akkori politikájáról, amelyet 1918 nyaráig mindenképpen az “ezeréves” határokhoz való ragaszkodás jellemzett. Hajdu Tibor elmondta az őszirózsás forradalom közvetlen előzményeit, s csak röviden utalt annak konkrét eseményeire. Végül azt elemezte, miért nem a valós tényeken alapul, miért “wishful thinking” az a felfogás, amely szerint Károlyiék egy nagyobb létszámú haderő sürgős felállításával megvédhették volna a történelmi Magyarországot, de mégsem tették. Hangsúlyozta, hogy sem az objektív, sem a szubjektív feltételek ehhez nem álltak rendelkezésre.

Másodikként Romsics Ignác történész, akadémikus tartott előadást. A nagyívű, kitűnően szemléltetett egy órás előadásban az I. világháború végének a nemzetközi erőviszonyait, a főbb aktorok törekvéseit taglalta. Kitért a hadviselő felek győzelmi esélyeire, a különbéke-kezdeményezések sorsára, eredménytelenségének okaira. Az ő felfogása is az, hogy sem a Monarchiát, sem az ún. történelmi Magyarországot akkori állapotában és szerkezetében nem lehetett volna megtartani még a központi hatalmak hipotetikus győzelme esetén sem. Az Amerikai Egyesült Államok hadba lépéséig ezek a hadszíntéren nem álltak rosszul. Az előadó részletesen ismertette a háborút lezáró békéhez vezető elképzeléseket, terveket. Kimutatta, hogy stratégiai és közlekedési okok miatt nem sikerült az – az amerikai fél és egyes brit tényezők által támogatott – etnikai elvű határmegállapítás. Érdekes gondolat, hogy az oroszországi fejlemények milyen jelentős mértékben befolyásolták a vezető nyugati hatalmak gondolkodását abban a tekintetben, hogyan rajzolják át Európa térképét.

Végül Szarka László történész egyetemi tanár, az MTA doktora kapott szót. Negyvenperces, színes, lendületes és jól szemléltetett előadásában a nemzetiségek sorsának alakulását mutatta be, a Baltikumtól Görögországig terjedő térségben, a huszadik század második és harmadik évtizedében. 1914 és 1924 között az a legnagyobb változás, hogy a korábban a többé-kevésbé egységes birodalmakban élő népek nemzetállamokká alakultak, a föderációs elképzelések kudarcot vallottak. (Csehszlovákia és Jugoszlávia külön eset.) A trianoni békék következtében nagyon sokan szakadtak el anyaországuktól, de jóval többen vannak azok, akik viszont csatlakoztak ahhoz. Napjaink politikáját érintve Szarka László hangsúlyozta, helyes a határon túl rekedt magyarság sokféle eszközzel történő támogatása, annak módja, mértéke és eszközei azonban már vitathatóak. A valódi eredményesség ettől a támogatástól csak akkor várható, ha tekintetbe veszi más népek és országok érzékenységét, és aktív, sőt pro-aktív szomszédságpolitikával párosul, emelte ki végül Szarka László.

Képek a konferenciáról (A képre kattintva az nagyobb méretben látható.)

20181027_100316

Gyülekezik a hallgatóság

20181027_101739

Hajdu Tibor, Király Attila, Romsics Ignác

20181027_113102

Romsics Ignác előad

20181027_113122

Seymour amerikai szakértő béke-elképzelése

SzL1

Szarka László előadás közben