Lenti Attila politológus, Latin-Amerika szakértő  2023. február 15-én közel egy órás, színes, jól strukturált, információkban gazdag előadást tartott. Vázolta a kontinens fejlődési sajátosságait, és a fejlődési szakaszokat. Az országok jelentős részében szinte kizárólag a kitermelő és nyersanyag-előállító ágazatok domináltak az elmúlt időszakban, s kulcskérdés, sikerül-e szakítani ezzel a zsákutcás modellel. A politikai keretek változtak, a nyugati értelemben vett demokrácia csak megkésve és ellentmondásosan alakult ki. A baloldal sokszínű és több helyen felváltotta a hosszan tartó jobboldali, konzervatív uralmi berendezkedéseket. Eredmények is vannak, nem egy országban előrelépett a modernizáció, fejlődött az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra, csökkentek a társadalmi különbségek. Nagy kérdés, mennyiben sikerül majd a főbb országoknak egy modern, főutas fejlődési modellt megvalósítaniuk. Eddig még nem történt paradigma-váltás.

Az előadó viszonylag részletesen elemezte az Amazonas-medence lehetőségeit, jelentőségét, mert a térség nem csak Latin-Amerika, hanem az egész bolygó túlélése szempontjából is kulcsfontosságú.

Az előadás felvétele az alábbi linken megtekinthető: https://youtu.be/Z2k8a8P_hR0

2022. október 19-én információkban gazdag, érdekes előadást tartott társaságunk szervezésében Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

Az előadó mintegy fél órás bevezetőjében röviden jellemezte az EU-t az utóbbi két évtizedben sújtó öt válságot (2008 – szuverén adósságválság, amely pénzügyi válságba, majd bankválságba torkollott, s magával hozta az EU döntési mechanizmusának részbeni átalakítását; 2015 – migrációs válság, amelyre az EU megpróbált egységesen reagálni, de ez nem sikerült; 2016-17 – a Brexit, amely folyamat során az EU az egyik jelentős és nagy tagállamát vesztette el; 2020-21 – a covid-járvány, amely egész szektorokat sújtott eddig ismeretlen mértékben; és végül a jelenlegi energiaválság, amely egyértelműen az Ukrajna elleni orosz agresszió következménye, s amelyre főleg vitatott szankciókkal reagált eddig az EU). A járvány pusztító hatásainak ellensúlyozására hatalmas összegű segélyalapok jöttek létre. A Brexit máig ható problémákat okoz, nincs lezárva a folyamat, az új brit kormány ballépéseket követett el. A Brexit, illetve a német kormány nemzetközi szerepvállalásának csökkenése Merkel távozása után a franciákat felértékelte.

A jelenlegi helyzetben az európai védelempolitika jelentősége megnőtt, létrejött az Európai Védelmi Alap, amely különböző projekteket finanszíroz.

A bevezető utáni beszélgetésben elhangzott, hogy hosszabb távon előnytelennek bizonyulhat, ha egy vagy két tagállam tartósan szembemegy az ún fősodorral. Főleg akkor, ha – mint Magyarországnak – gyenge a koalíciókötési képessége, így a vitákban gyakran egyedül marad. Románia – olaj- és földgázkincse miatt – a jelenlegi energiaválságban felértékelődhet és versenyelőnyre tehet szert. AZ EU-ban változatlanul esedékes az intézményi reform, de például az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogát az előadó szerint belátható ideig biztosan nem fogják bevezetni. Nem kell ennyi biztos, de vita van arról, hogyan lehetne kárpótolni azokat a tagállamokat, amelyeknek nem lesz majd biztosa a jövőben. A soros elnökség jelentősége csökkent, a nyitott dossziékat viszi tovább mindegyik. Az eurozóna terjed, de a „terjedési sebesség” nyilván csökken a mostani helyzetben. A politikai integráció kiterjesztését, az EU politikai befolyásának növelését szolgálhatja, illetve célozza a Macron elnök által kezdeményezett Európai Politikai Közösség, amely 44 államra kiterjedő ernyőszervezet.

Németország Merkel után – ezzel a címmel tartott jól sikerült, érdekes előadást 2022. szeptember 28-án Székely Árpád nemzetközi szakértő.

Az előadó példákkal illusztrálta, hogy bár kétségtelenül nehezedtek az életkörülmények Németországban, azért a német társadalom és gazdaság koránt sincs válságban. (Egy négytagú középosztálybeli családnak az adók, a lakbér és a megnövekedett rezsi kifizetése után is marad 2-3 ezer eurója havonta a megélhetésre.)

Németország erősen export-orientált, megújulásra képes gazdaság, s ez a politika területén is érezteti hatását, hangsúlyozta. Röviden jellemezte a politikai spektrumot, amely a korábbi évtizedekhez képest, amikor is a CDU-CSU, az SDP és az FDP párthármas uralta a kormányzást, ma a kép jóval színesebb.

A német energiahelyzetről szólva Székely Árpád hangsúlyozta, ma már látszik, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó merkeli döntés elhamarkodott volt. Az európai magas energiaárak részben azért ilyen magasak, mert a globális piacon az európai energiavállalatok nem versenyképesek. Elvben helyes a megújuló energiákra helyezni a hangsúlyt, a gyakorlatban azonban kell egy ún. kiegyenlítő energiatermelési forma, és erre ma még és egy darabig a gáz a legalkalmasabb. Ezt tudják az oroszok is, ezzel tudnak zsarolni bennünket. Vázolta, hogy milyen alternatív gázbeszerzési lehetőségek vannak. Sajnos azonban egy nem elhanyagolható “lyuk” mindig marad a következő egy-két évben. Az előadó elemezte, hogyan alakult ki Németország függősége az orosz gáztól. A dolognak vannak fizikai korlátai is: az Egyesült Államokból nem lehet csővezetéken Európába gázt szállítani. A cseppfolyósított gáz (LNG) behozatali lehetőségei gyorsan bővülnek, azonban nem elégségesek.

A kiút a hidrogén-alapú energiapótlás lehetne, ezzel biztató kísérletek folynak, lényegében így lehetne megoldani a villamos energia tárolását.

A kérdések a német külpolitikára, ezen belül Németország és az EU, illetve Németország és az USA kapcsolatrendszerére vonatkoztak. A német katonai erő fejlődik, de ez politikai-társadalmi paradigmaváltást igényel.

Székely Árpád előad.

2022. június 8-án Krajczár Gyula volt pekingi tudósító és dr. Rácz Lajos volt pekingi katonai attasé tartott előadást egyesületünk szervezésében. Előadásaikban átfogó képet rajzoltak Kína hozzáállásáról az ukrajnai háborúhoz, a kínai-orosz viszony történetéről és stratégiai hátteréről, továbbá kitértek a magyar-kínai viszony biztonságpolitikai vetületeire is.

Krajczár Gyula előadásában rámutatott: Kína sajátságos és egyedi semlegességi álláspontra helyezkedik az ukrajnai háborút illetően, és hosszabb távon tervez. Oroszországhoz stratégiai partnerség fűzi, ami messze elmarad a szövetségtől. A kínai-ukrán kapcsolatok erőteljesen gazdasági és stratégiai jellegűek voltak. Komoly érdekeltségek vannak. Volumenben ezek persze nem hasonlíthatók az oroszországi, távol-keleti érdekeltségekhez. – Az orosz-kínai energetikai kapcsolatok fejlődtek az elmúlt húsz évben a legjelentősebben. Helyileg Kína északi tartományaira korlátozódnak, Kína erőteljesen részt vesz a helyenként egyáltalán nem létező infrastruktúra kiépítésében. Kínát nagyon érdekli az ún északi hajóút, ha néhány évtizeden keresztül hajózhatóvá válna, az rendkívüli lehetőséget jelentene. Az ukrajnai háború következtében azonban a kínai vállalatok maguk vonultak ki Oroszországból, üzleti, s nem szankciós megfontolásokból.

A kínai-orosz kapcsolatok politikai légköre igen hullámzó volt, a korrekt viszony csak rövid ideig tartott. Nagy és mély barátság kialakulása kizárható a két ország között. A kínai közvélemény teljesen megosztott, s a vezetés semleges iránya fenntartja a megosztottságot, ez szokatlan a kínai politikában. A kapcsolatok jövőjét tekintve sok a nyitott kérdés. A kínai elemzők hagyományosan oroszellenes szemszögből értékelik a fejleményeket.

Krajczár Gyula előadása végén a kínai politikai vezetés helyzetét értékelte. 10 éve van hatalmon Hszi Csin-ping és ősszel pártkongresszus várható. Sok jel mutat arra, nem adja át a hatalmat, de sokszor vannak meglepetések is.

Dr. Rácz Lajos elsősorban a biztonságpolitikai aspektusokkal foglalkozott. Röviden áttekintette az amerikai-kínai kapcsolatok katonai területeit, továbbá a Magyarország NATO-taggá válása utáni helyzetet, amely megváltoztatta a magyar-kínai katonai kapcsolatok hátterét és jellegét. Az orosz ihletésű ún. Eurázsia koncepció az amerikai vezetésű atlantista elképzelések szöges ellentéte.  2014-ben Putyin előjött a Nagy-Eurázsia koncepcióval, ahol gazdasági együttműködés van az abban részvevő országok között. Ennek kínai megfelelője az “Egy övezet egy út” koncepció. Lehetséges forgatókönyv az amerikai-európai biztonsági-stratégiai együttműködés és egy tőle eltérő, kínai vezetésű ázsiai-afrikai együttműködés. Rácz Lajos idézett olyan szerzőktől is, akik pozitívan értékelték Magyarország kormányának a Nyugattól való el- és a Kelet felé fordulását. Az egyik ilyen elmélet az ún turanizmus, amely a török népekkel való szorosabb kapcsolat kiépítését történeti-társadalom-lélektani okokra tekintettel szorgalmazza. Az előadó említette a “keleti nyitás” politikai célját, amely a mostani háborús helyzetben nagyon bizonytalanná vált. Rácz Lajos jellemezte Kína önképét (ötezer éves civilizáció, megújulásra való képesség, egyedi sikeresség), s rámutatott: Kínában a magánvállalkozókat is szívesen látják a kommunista pártban. Az előadó említette a magyar kormány sajátos hozzáállását, amellyel nem ítéli el a kínai politika visszásságait. Amerikai szakértők viszont erőteljesen elmarasztalják a kínai magatartást, szerintük Kína agresszívan terjeszkedő országgá vált. A legnagyobb biztonsági fenyegetés, hogy Kína vonzerőt gyakorol a NATO-tagállamok egy részére is, s ezzel egyértelműen Magyarországra (is) céloznak. Végül az előadó idézett egy cseh elemzői csoport tanulmányából, amely Magyarországgal foglalkozik, s amely szerint Magyarország mostani kormányának politikája három szempontból is stratégiai kockázat a NATO számára. 1. Mert az oroszok csatlósa, és elbizonytalanítja az európai energiapolitikát, 2. Mert Kína csatlósa és kitüntetett gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot épít ki vele, akár érzékeny területeken is (Huawei, Belgrád-Budapest vasútvonal, Fudan Egyetem ügye). 3. Mert Magyarország a Balkánon különleges politikai szerepet keres magának.

A kérdések Kína és Tajvan kapcsolatára, a Szibériában élő kínaiakra, illetve a kínai belpolitika egyes kényes kérdéseire vonatkoztak.

2022. április 27-én előadást tartott, majd kérdésekre válaszolt Inotai András professzor, világgazdasági szakértő.

Előadását az alábbiakban kivonatosan ismertetjük.

Az EU és a világgazdasági környezet
Elmondta, gyors növekedést vártak a covid első, hatalmas visszaeséssel járó hulláma után, de ez nincs, helyette megjelent egy erős infláció + az ukrajnai háború, amely mindenkinek megrázkódtatás.
Az USA-ban rengeteg (200 md) dollárt szórtak ki, ez pénzügyileg fedezetlen, de szükséges volt a szociális feszültségek csökkentésére. A másik rész az infláció, ami a hiányt csökkenti. (Az infláció megnövelte az energiaárakat és az élelmiszer-árakat.) Harmadik tétel az alacsony betéti kamat, mindenki, akinek bankbetétje van, finanszírozza a plusz fedezetlen pénzt.
A termelési és beszerzési láncok megszakadtak – a globális láncok jelentős tényezők voltak a fejlődésben, de ez megtorpant. A világméretű láncok tarthatatlanok, kérdés, hogyan jöhetnek létre értelmes regionális láncok. A befektető körülnéz, ezt hogyan valósíthatná meg. Részére megfelelő munkaerőpiaci, politikai-társadalmi körülmények kellenek. Ezek gyakran hiányoznak,
A másik kiút a robotizálás.
A szankciókról: azok mindig kétélűek. (A kiválthatóság gond mind kínálati, mind keresleti szinten.) Nemcsak kereskedelmi szankciók, hanem pénzügyiek, személyi irányultságúak. Ágazatonként is változik a hatása, az egyes országok kitettsége is különböző. Van, aki könnyen át tud állni, átállnak az algériai gázra, ahol van tenger, ott lehet LPG, ez idő és pénz kérdése átállni. Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország ebben nem áll jól. Nem vagyunk egyedül abban, hogy nem akarjuk gyorsan kiváltani az orosz gázt. A kényszernek pozitív hatása van annyiban, hogy meggyorsíthatja a tiszta, a zöld energiaforrásokra való áttérést. Negatív, hogy ez többe kerül.
Kérdés, hogy az orosz társadalom hogyan fogadja a nehézségeket. Verseny van abban, melyik társadalom fogadja rosszabbul azokat. Nyugat-Európában egy kisebb elégedetlenség is társadalmi, esetleg politikai problémákhoz vezethet. Oroszországban, ahol még sok tekintetben feudális reflexek vannak, nagyobb a tolerancia-küszöb.
A migráció. Drámai méreteket öltött, mert 4,5 millió ember hagyta el Ukrajnát. Innen főleg elmennek, Csehországba, Lengyelországba. Három hulláma volt: első hullámban a nyugati kötődésűek mentek, volt hova menniük. A második hullámban azok mentek, akiknek nem volt nyugati kötődésük, de volt pénzük, szaktudásuk. A harmadik hullámban azok, akiknek semmije sincs, se pénze, se szaktudása. És még az Ukrajnán belüli migráció is jelentős. És vannak azok, akiket az orosz katonák elvittek Oroszországban, főleg a Távol-Keletre. (Ez százezres nagyságrend.) Az ukrán katasztrófa háttérbe szorította az afrikai, közel-keleti migránsok ügyét, ami azonban valós gond ma is. Az EU-nak elsődleges feladata lenne, hogy hiteles migrációs stratégiát dolgozzon ki, lebontva tagállamokra, s nem csak beszél róla, hanem alkalmazza is, és az eszközrendszert hozzá is rendeli.
A mezőgazdaság – Ukrajna jellemzően napraforgó-olaj és gabona-szállító. Hatalmas áremelkedés van, plusz a Közel-Keletre is 35 millió t gabonát szállít évente. Most még van a tavalyi készletből, jövőre nem lesz.
Általában véve is elmondható, hogy a világgazdaság egészében igen magas az összefonódottság, a kölcsönös függőség, lehet, hogy aszimmetrikus a függőség, de kölcsönös.

Az EU belső és külső kihívásai
Belsők: Nem tudott mélyülni az integráció az elmúlt 10 évben, a közös politikák nem fejlődtek. A Brexit problémái még nincsenek rendezve.
Az új tagállamok közül egyesek viselkedése szembe megy az európai értékekkel. Erre a helyzetre senki nem volt felkészülve. A belépek és „oszt’ jónapot” helyzetre. Hogy európai uniós tagként ásom alá az európai értékrendet. Feltételezték azt, hogy aki belép, elfogadja az európai értékeket.
Az orosz invázió után az EU összeállt, a NATO megerősödött (kivétel Írország, Ausztria, utóbbi esetben kérdés, meddig tudja tartani a semlegességet). Jó hír, hogy Macron győzött, viszont rossz hír, hogy a francia társadalom erősen polarizálódott.
Valamit a deficittel is kezdeni kell. A nemzetközi gazdasági szervezetek előre láthatták volna a mai helyzetet, de nem látták, mert valószínűleg nem hitték el.

A kérdések az euró bevezetésének feltételeire, a mezőgazdaság aktuális problémáira vonatkoztak. Inotai András elmondta, az euró bevezetésének története változó volt az újonnan csatlakozott országokban. Egyetértett azzal, hogy a mostani erősen inflációs környezetben nehezebb lenne az átállás. A horvátok jól állnak, s Bulgáriában is megvan a döntés már. Nem lesz könnyű kiváltani Ukrajna mezőgazdasági termékeit, hiszen másutt alacsonyabb a talajok termőképessége és műtrágyából sincs elegendő. Nem sok minden történt annak érdekében, hogy az agrártermékek magasabb feldolgozottsági szinten kerüljenek kivitelre, ebben is nagy az elmaradásunk.

2021. október 27-én eladást tartott társaságunk tagjainak és az érdeklődőknek Frank Tibor (Budapest, 1948. február 3. –) történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusa, az MTA rendes tagja, az új- és jelenkori egyetemes történelem tanára és kutatója.

Professzor úr előadásában áttekintette az Egyesült Államok huszadik századi történelmét, s kifejtette, hogy már akkor mutatkoztak jelek arra, hogy az amerikai világhatalom túljutott a zenitjén. A világhatalom megkérdőjelezhetetlen jelképe, az atombomba kizárólagos birtoklása csak négy éven át tartott. Nagy fordulópont 2001. szeptember 11, ami megváltoztatta Amerika percepcióját a saját biztonságáról és kérdéses lépések sorozatát indította el.

Sorra véve a 21. századi elnökök teljesítményét, meglehetősen lesújtó kép alakult ki. Részletesen szólt a demokrácia-export okairól és kudarcosságáról, az amerikai külpolitika fő gondjairól.

A másfél órás előadást élénk érdeklődés kísérte. A kérdések az ún háttérhatalomra vonatkoztak, amelyekre professzor úr azzal válaszolt, hogy a fogalomban vannak ugyan valós elemek, valós hatások is érvényesülnek a háttérben maradó aktoroktól, viszont maga az egész ötlet az ún összeesküvés-elméletekhez tartozik, amelyeket ő nagy fenntartással kezel, mint kutató.

Frank Tibor előad

2021. szeptember 22-én megtartottuk idei első rendezvényünket. A bevezetőt Dérer Miklós külpolitikai elemző tartotta. Áttekintette az utóbbi időszak főbb, elvi jellegű fejleményeit, a változó világrendet. A beszélgetésben szó esett a nagyhatalmak mostani politikájáról, egymáshoz való viszonyáról, az ENSZ megváltozott szerepéről. A hozzászólók firtatták a fegyveres konfliktusok előfordulásának valószínűségét, a változások tartós tendenciáit, az Oroszországgal szembeni nyugati ellenérzések okát.

A beszélgetés felvétele az alábbi linken tekinthető meg:

https://youtu.be/e3_IXUY8OnA

Hosszabb szünet után ismét előadást tartott társaságunk, a járványügyi óvintézkedések betartása mellett.

Dr. Benkes Mihály habilitált doktor Afrikáról beszélt, színesen, érdekesen. A mintegy 77 perces előadást 60 vetített képpel illusztrálta, bemutatva ezzel a kontinens nemzetközi szakirodalmának beható ismeretét.

Az előadásban széles ívű hátteret rajzolt Afrika népmozgalmának alakulásáról, a szociokulturális jellegzetességekről. A gyarmatosítás előzményeit, lefolyását és máig ható következményeit is bemutatta röviden. Szó esett az ún Francafrique koncepcióról, amely a volt francia gyarmatok és az anyaország sajátos szimbiózisa, néhány előnnyel és sokkal több hátránnyal. Hosszabban szólt Afrika gazdaságának jellegzetességeiról, a fejlődés, illetve a stagnálás alakulásáról, a nemzetközi tőke szerepéről. Kétséges az a felvetés, hogy Afrika lehet a 21. század fejlődési motorja. Végül arról beszélt, milyen nehézségekkel kell szembenéznie az EU-nak az afrikai országokkal kötött partnerségi megállapodások részletes kimunkálása, illetve azok végrehajtásának megkezdése terén.

Az előadás video-felvétele az alábbi linken tekinthető meg:

2020. február 26-án érdekfeszítő, információkban gazdag előadást tartott nálunk Egeresi Zoltán Törökország-szakértő.

Az előadás első részében Recep Tayyip Erdoğan török elnök politikai pályafutását ismertette az előadó, majd rátért politikája főbb jellegzetességeire, állomásaira. A támadások és a puccs ellenére ma is megkérdőjelezhetetlen az uralma.

Törökországban még élénken él a nagy török birodalom emléke, annak elvesztése miatt még megvan a frusztráció. Az “egyedül vagyunk” érzése diktál sokszor. Persze a NATO fontos tagjaként, illetve az EU-hoz való szoros kapcsolódása miatt, bár nem kedveli a Nyugatot, arra mégis nagy szüksége van. Vezető szerepre tör a török nyelvű népek csoportjában. Azerbajdzsánnal jó a kapcsolat, de a többi szomszédjával problémás.

Az előadó kiemelte, hogy a török ambíciók megvannak a Balkánnal, de elsősorban puha módszerekkel operál. Szíria irányában viszont három hadjáratot is indított, mert az arab tavasszal kapcsolatos várakozásai (Aszad gyorsan megbukik, s helyére törökbarát rezsim kerül) nem váltak be. Egeresi Zoltán ezután röviden jellemezte a török-orosz és a török-amerikai kapcsolatokat, a szíriai menekültek helyzetének alakulását. Szó esett a Földközi-tenger keleti medencéjében, tengeri gázmezők kiaknázása céljából megkötött líbiai-török megállapodásról is.

A kilátások bizonytalanok sok szempontból. Törökország aktivitása várhatóan fennmarad, de a birodalom visszaépítésének esélyei kicsik.

A kérdések a Törökországgal a menekültügyben fennálló együttműködés helyzetére, valamint a magyar-török államközi-gazdasági kapcsolatokra vonatkoztak.

Egeresi Zoltán előad