Ezzel a címmel tartott dr. Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet, közel-keleti szakértő 70 perces, kevésbé ismert információkban gazdag előadást 2026. március 25-én.

Szó volt az Izrael létrejöttéhez vezető sajátos okokról, az elűzött vagy elmenekült lakosság 80 éve tartó rendezetlen és kilátástalan helyzetéről. Az előadó beszélt az izraeli belpolitika nyilvánvaló jobbratolódásáról, a vallásos-cionista pártok tartós kormányzati jelenlétéről. Kiemelte az izraeli állam demokratikus jellegét, a honvédelem mindent átható szempontjait, illetve az ortodox zsidók sajátos helyzetét. Szó esett a palesztinok politikai képviseletének aktuális gondjairól, ellentmondásairól.

Mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában (az izraeliek ezt a területet Judea és Szamara néven említik) áldatlan állapotok uralkodnak, az utóbbiban folyamatos a telepesek terjeszkedése. Az előadás utolsó részében a Gázával kapcsolatos amerikai elképzelésekről, s azok kiérleletlen voltáról beszélt Jungbert Béla.

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa mélyebb elemzést adott a romániai bel- és külpolitika mai helyzetéről, kitérve az ország történelmi adottságaira, sajátosságaira. Az elmúlt évtizedekben igen sok román kormány volt, de nem alakult ki egy szerves kapcsolat a politikai elit és a társadalom között. Nincs világos, főleg nincs hosszabb távú vízió Románia nemzetközi szerepének meghatározására.

Az előadó kérdésekre válaszolva beszélt a román diplomácia személyzeti helyzetének sajátosságairól, a Fekete-tenger partvidékének geostratégiai problémáról. Szóba került a Moldova és Románia közötti unió ügye is, az előadó szerint nincs arra utaló jel, hogy az a közeli jövőben a megvalósítás stádiumába jutna.

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/G3k3S_cCuYQ

2026. január 21-én érdekes, színes, igazi történészi előadást hallottunk Stefano Bottoni történésztől, a Firenzei Egyetem docensétől.

Az előadó történelmi példákkal illusztrálta a közép-európai együttműködési gondolat alakulását, illetve a megvalósulás részeredményeit, korlátait. Áttekintette a Kádár-rendszer különböző fázisait ebből a szemszögből. A rendszerváltozás után nagy várakozások képződtek ezen a téren. Ma Magyarország elsősorban időleges és személyhez kötött, néha rövid életű együttműködéseket szorgalmaz, de a Nyugattal, azon belül elsősorban a nyugat-európai fősodorral való, helyenként túlzóan éles és durva szembehelyezkedése kérdéseket vet fel.

Bottoni kérdésekre válaszolva elmondta, a nemzetközi szabályok mostani, radikális átalakulása sem kedvez a kelet-közép-európai országok szorosabb együttműködésének, amelynek csak akkor lesz valóságos jövője, ha az tényleges gazdasági érdekeken, illetve a kultúra és a tudomány világában történő lényeges közeledésén alapul, és nem a személyes rokonszenveken, vagy ellenérzéseken.

Horváth Gábor neves újságíró volt a vendégünk 2025. november 26-án.

Előadásában részletekbe menően érzékeltette az USA jelenlegi belső helyzetét, ezen belül a trumpi adminisztráció és az amerikai társadalom előtt álló kihívásokat. Jellegzetes új stílus, új módszerek látszanak meghonosodni, amelyeket sokan megütközéssel fogadnak, s amelyek ha nem is mindig az USA alkotmányába, de a szokásjogba ütköznek..

Az 55 perces előadás után a kérdések Európa és Amerika viszonyára, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt kilátásaira, illetve az ukrajnai háború lezárásának esélyeire vonatkoztak. A kép meglehetősen borús, állapította meg az előadó.

Az előadás felvétele innen érhető el: https://youtu.be/5NqEl8Q0rBs

Szeptember 24-én érdekes, történeti visszapillantást is nyújtó, háromnegyed órás előadást hallottunk dr. Szarka László történésztől. A szlovákiai magyar illetőségű kutató évtizedek óta elmélyült a szlovákiai (felvidéki) történelem főbb eseményeiben, kutatja az egyes történések mozgatórugóit. Az előadás bemutatta az ébredő szlovák nacionalizmus hátterét, Kossuth és Stúr viszonyát. Lásd:   https://hu.wikipedia.org/wiki/%C4%BDudov%C3%ADt_%C5%A0t%C3%BAr

Bár a mai Szlovákiában is megmaradt az éles nyelvhatár, az államalkotó és a magyar nemzetiség viszonya ellentmondásos, de a feszültségek lényegesen csökkentek a kilencvenes évekhez képest. Szarka László kitért a szlovák történészek szemléletére és arra, hogy magyar részről kevés készség van a szlovák felfogás megértésére. Nem lett közös történelemkönyv, egyik ország elitje sem volt túlságosan érdekelt a a pszichológiai síkon jelentkező ellenérzések oldásában. Mindazonáltal jók a gazdasági kapcsolatok. A felvidéki magyarság létszáma fokozatosan csökken az elkerülhetetlen asszimiláció következtében. A schengeni térséghez való tartozásunk sokban könnyítette a mozgást, a rendszeres kapcsolatokat a két ország között.

A kérdések elsősorban a két ország kapcsolatának a jövőjére irányultak, de “a történésznek mindig nehéz a dolga, ha a jövőről kérdezik”.

Dr. Csicsmann László, a Corvinus Egyetem tanára érdekes, elsősorban elméleti jellegű előadást tartott társaságunk szervezésében 2025. május 21-én.

Az előadó bevezetőben áttekintette a világrend különféle típusait,  majd a Globális Dél országainak a nemzetközi kapcsolódásait, diffúz és heterogén törekvéseit, lehetőségeit. Szemléletesen mutatta be a bonyolult – néha szinte követhetetlen – kapcsolódásokat, (BRICS, Sanghaji Együttműködés, az Övezet és Út Kezdeményezés, stb.)  az időleges és részleges együttműködéseket, azok alakulását. A szóban forgó országcsoport, azon belül a jelentősebb szereplők változó jelleggel és csak részterületeken működnek együtt, szövetségekről nem beszélhetünk, inkább kapcsolódásokról. Kína szerepe megkérdőjelezhetetlennek tűnik, egyre inkább globális hatalomként viselkedik.

A kérdések, megjegyzések az indiai-pakisztáni viszonyhoz, a dél-amerikai integrációhoz, illetve az ún. fojtópontokhoz (nagy jelentőségű tengerszorosok) és a fejlett világ térséghez való viszonyához kapcsolódtak.

Az előadás felvétele megtekinthető itt: https://youtu.be/tXlBIkt1TnQ

Bódis Gábor újságíró, Balkán-szakértő 2025. április 23-án érdekes előadást tartott. (A térségről kb két évtizede hallottunk előadást legutóbb, akkor Őszi István korábbi külügyminiszter-helyettes volt az előadó.)

Az előadó bevezetőben vázolta a volt Jugoszlávia politikai viszonyait, különös tekintettel a tömegtüntetésekre. A szövetségi állam felbomlása után sok minden rendezetlen maradt. A szerbiai politika hol erősebben, hol gyengébben egyértelműen nacionalista jellegű volt, ugyanakkor a magyarokkal korábban megnyilvánult ellenségesség megszűnt. A diákok mozgalmát részletesen ismertette az előadó, majd kitért a vajdasági magyar szervezetek rövid történetére, amely meglehetősen turbulens jellegű volt. Jelenleg jó a kapcsolat a hatalom és a magyar szervezet között.

A felvetett kérdések Szerbia orosz kötődésére, Vucsics elnök nyugati kapcsolataira, illetve a szerb-horvát viszony jelenlegi állására vonatkoztak.

A 37 perces előadás felvétele megtekinthető itt: https://youtu.be/z0E8dZYNpDg

2025. február 19-én társaságunk szervezésében dr. Gyarmati István nagykövet, neves biztonságpolitikai szakértő tartott érdekes, sokakat vitára ingerlő előadást.

Bevezetőben elmondta, teljesen újszerű megközelítés szükséges a nemzetközi kapcsolatok elemzéséhez, új stílus, új felfogás kezd uralkodni. A diplomatikus hangnem. úgy látszik, a múlté, az erőviszonyok számítanak, s különösen Trump amerikai elnök stílusa lehengerlő, kijelentései ellentmondásosak. Lépései sokakat meghökkentenek. Kitért Európa katonapolitikai helyzetére, s azt a véleményét fejtette ki, az nem tekinthető teljesen reménytelennek, de sürgős és határozott lépésekre van szükség.

Az előadó részletesebben vázolta, hogyan halad majd előre az ukrajnai háború befejezésének folyamata, s abban – szerinte – mely európai hatalmaknak lehet fontos szerepe. Előadásának végén a gázai konfliktus érdekes megoldását vázolta, amely minimum egy sor jogi akadályba ütközne.

Az előadás felvétele az alábbi linken érhető el: https://youtu.be/gMqnr-lfdDo

Idei első rendezvényünkön dr. Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter és európai biztos 2025. január 29-én nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a fenti témában. Áttekintette 24. júniusi EP-választás nyomán kialakult képet, a pártcsaládok egymáshoz viszonyított helyzetét, befolyásukat az események menetére. Utána elemezte az új Bizottság struktúráját és főbb jellemzőit.  Ezután következett a magyar elnökség (24. július 1. – december 31.) főbb eseményeinek,  mint a magyar különutasság megnyilvánulásainak ismertetése és azok értékelése.

A globális térben meglévő lehetőségeinkről kiemelte, hogy Trump hivatalba lépésével változtak és egyelőre nem ismert mértékben még változnak is a transzatlanti kapcsolatok keretei. A francia és a német belpolitikai gondok miatt a dinamika gyengült. Szerencsére a NATO-n belül továbbra is határozott vonalvezetés tapasztalható.  Az EU-n belül a zöld programok ideiglenesen háttérbe szorulnak, míg a védelmi-katonai terület hangsúlyosabbá válik.

Az előadás felvétele itt megtekinthető: https://youtu.be/dNhq7p72xZ8

A neves politikai elemző, nagykövet, volt államtitkár előadásában korunk főbb kihívásait taglalta. Miközben egyre több esemény kívánná meg az emberiség egységes cselekvését, az tapasztalható, hogy az eddigi hatalmi viszonyok, az eddigi rend töredezik. Kína feltörekvése tény, a módszerek már látszanak, a pontos célokat csak találgatjuk. A Nyugat fokozódó megosztottsága veszélyeket rejt magában. Kulcskérdés, hogy az USA hajlandó lesz-e továbbra is vállalni a Nyugat vezetését, mert ha nem, annak a következményei beláthatatlanok lesznek. Az Európai Unió nagy ellentmondása, hogy kormányközi alapon működik, holott szupranacionális szinten lehet csak a mai kihívásoknak megfelelni.

A vitabevezetőt mintegy egy órás, élénk vita követte.

Az előadás megtekinthető itt: https://youtu.be/sg_2YgahFjw?si=SXfujdkBmacXlyGJ

Az előadás – angol nyelvű – prezentációja letölthető innen: HermanPrezi