2022. április 27-én előadást tartott, majd kérdésekre válaszolt Inotai András professzor, világgazdasági szakértő.

Előadását az alábbiakban kivonatosan ismertetjük.

Az EU és a világgazdasági környezet
Elmondta, gyors növekedést vártak a covid első, hatalmas visszaeséssel járó hulláma után, de ez nincs, helyette megjelent egy erős infláció + az ukrajnai háború, amely mindenkinek megrázkódtatás.
Az USA-ban rengeteg (200 md) dollárt szórtak ki, ez pénzügyileg fedezetlen, de szükséges volt a szociális feszültségek csökkentésére. A másik rész az infláció, ami a hiányt csökkenti. (Az infláció megnövelte az energiaárakat és az élelmiszer-árakat.) Harmadik tétel az alacsony betéti kamat, mindenki, akinek bankbetétje van, finanszírozza a plusz fedezetlen pénzt.
A termelési és beszerzési láncok megszakadtak – a globális láncok jelentős tényezők voltak a fejlődésben, de ez megtorpant. A világméretű láncok tarthatatlanok, kérdés, hogyan jöhetnek létre értelmes regionális láncok. A befektető körülnéz, ezt hogyan valósíthatná meg. Részére megfelelő munkaerőpiaci, politikai-társadalmi körülmények kellenek. Ezek gyakran hiányoznak,
A másik kiút a robotizálás.
A szankciókról: azok mindig kétélűek. (A kiválthatóság gond mind kínálati, mind keresleti szinten.) Nemcsak kereskedelmi szankciók, hanem pénzügyiek, személyi irányultságúak. Ágazatonként is változik a hatása, az egyes országok kitettsége is különböző. Van, aki könnyen át tud állni, átállnak az algériai gázra, ahol van tenger, ott lehet LPG, ez idő és pénz kérdése átállni. Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország ebben nem áll jól. Nem vagyunk egyedül abban, hogy nem akarjuk gyorsan kiváltani az orosz gázt. A kényszernek pozitív hatása van annyiban, hogy meggyorsíthatja a tiszta, a zöld energiaforrásokra való áttérést. Negatív, hogy ez többe kerül.
Kérdés, hogy az orosz társadalom hogyan fogadja a nehézségeket. Verseny van abban, melyik társadalom fogadja rosszabbul azokat. Nyugat-Európában egy kisebb elégedetlenség is társadalmi, esetleg politikai problémákhoz vezethet. Oroszországban, ahol még sok tekintetben feudális reflexek vannak, nagyobb a tolerancia-küszöb.
A migráció. Drámai méreteket öltött, mert 4,5 millió ember hagyta el Ukrajnát. Innen főleg elmennek, Csehországba, Lengyelországba. Három hulláma volt: első hullámban a nyugati kötődésűek mentek, volt hova menniük. A második hullámban azok mentek, akiknek nem volt nyugati kötődésük, de volt pénzük, szaktudásuk. A harmadik hullámban azok, akiknek semmije sincs, se pénze, se szaktudása. És még az Ukrajnán belüli migráció is jelentős. És vannak azok, akiket az orosz katonák elvittek Oroszországban, főleg a Távol-Keletre. (Ez százezres nagyságrend.) Az ukrán katasztrófa háttérbe szorította az afrikai, közel-keleti migránsok ügyét, ami azonban valós gond ma is. Az EU-nak elsődleges feladata lenne, hogy hiteles migrációs stratégiát dolgozzon ki, lebontva tagállamokra, s nem csak beszél róla, hanem alkalmazza is, és az eszközrendszert hozzá is rendeli.
A mezőgazdaság – Ukrajna jellemzően napraforgó-olaj és gabona-szállító. Hatalmas áremelkedés van, plusz a Közel-Keletre is 35 millió t gabonát szállít évente. Most még van a tavalyi készletből, jövőre nem lesz.
Általában véve is elmondható, hogy a világgazdaság egészében igen magas az összefonódottság, a kölcsönös függőség, lehet, hogy aszimmetrikus a függőség, de kölcsönös.

Az EU belső és külső kihívásai
Belsők: Nem tudott mélyülni az integráció az elmúlt 10 évben, a közös politikák nem fejlődtek. A Brexit problémái még nincsenek rendezve.
Az új tagállamok közül egyesek viselkedése szembe megy az európai értékekkel. Erre a helyzetre senki nem volt felkészülve. A belépek és „oszt’ jónapot” helyzetre. Hogy európai uniós tagként ásom alá az európai értékrendet. Feltételezték azt, hogy aki belép, elfogadja az európai értékeket.
Az orosz invázió után az EU összeállt, a NATO megerősödött (kivétel Írország, Ausztria, utóbbi esetben kérdés, meddig tudja tartani a semlegességet). Jó hír, hogy Macron győzött, viszont rossz hír, hogy a francia társadalom erősen polarizálódott.
Valamit a deficittel is kezdeni kell. A nemzetközi gazdasági szervezetek előre láthatták volna a mai helyzetet, de nem látták, mert valószínűleg nem hitték el.

A kérdések az euró bevezetésének feltételeire, a mezőgazdaság aktuális problémáira vonatkoztak. Inotai András elmondta, az euró bevezetésének története változó volt az újonnan csatlakozott országokban. Egyetértett azzal, hogy a mostani erősen inflációs környezetben nehezebb lenne az átállás. A horvátok jól állnak, s Bulgáriában is megvan a döntés már. Nem lesz könnyű kiváltani Ukrajna mezőgazdasági termékeit, hiszen másutt alacsonyabb a talajok termőképessége és műtrágyából sincs elegendő. Nem sok minden történt annak érdekében, hogy az agrártermékek magasabb feldolgozottsági szinten kerüljenek kivitelre, ebben is nagy az elmaradásunk.