Andor László kandidátus, docens és volt EU-biztos érdekes előadást tartott társaságunk rendezvényén, 2018. május 17-én.

A bő egy órás előadás főbb témái voltak:

I.  Az öt lehetséges forgatókönyv jellemzése:

1. “Minimálprogram” – csak közös piac. (visszabontás)

2. A több sebességes Európa – aki akar, jobban integrálódik, aki nem, nem.

3.  “Kevesebbet, de jobban.”

4. “Minden maradjon úgy, ahogy most van!”

5. “Mindenből sokkal többet!” – elmozdulás egy föderális Európa felé.

Az előadó kiemelte, hogy megjelent az a nézet is, hogy máris túl erősen integrálódott az EU, tehát visszafelé kellene haladni. Ez elgondolkodtató.

Andor László a Brexitet elemezve két fő gondolkodásmódot vázolt fel: 1. Nagy-Britannia eleve nem hitt a szoros integrációban, kizárólag gazdasági érdekekből csatlakozott. 2. Nem a britekkel van a baj, hanem “Brüsszellel”, azaz a Brexit csak következmény.

II. Az EU előtt sokféle probléma áll. Az egyik kül- és biztonságpolitikai természetű. Az Egyesült Államok nem kíván a továbbiakban is az eddigi katonai-biztonsági védőernyőt tartani Európa fölé, a putyini politika pedig igyekszik fellazítani az EU amúgy is törékeny katonai-politikai egységét.

III. Andor László hosszabban beszélt a valutaunió problémáiról, ugyanakkor kiemelte: a Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke által irányított EKB tevékenysége nyomán az euró alapvetően helytállt a nemzetközi pénzpiacon. Nem halad az európai stabilitási mechanizmus kiépítése. Olaszországot említve elmondta: olyan “nagy” tagállamról van szó, amely nagy mértékben sodródik, komoly pénzügyi gondokkal küzd, “ránehezedik” az euróövezetre. Az olaszok a leginkább elégedetlenek az EU-val, mert nem csak a pénzügyi segítséget keveslik, hanem – joggal – elégtelennek tartják a migrációs kérdésben mutatott közösségi magatartást is.

IV. Az előadás befejező részében a következő költségvetés főbb kérdéseiről szólt az előadó. Az ugyanis minden tagot érint, és minden tagnak külön érdekei vannak. A britek kiválásával az össz-pénz csökkenni fog. A fő gond, hogy nincs távlatos vízió, nincs a célok tekintetében konszenzus. A mérete is vitatott, a nettó befizetők csökkentenék azt, a nettó haszonélvezők növelni, de legalábbis nem csökkenteni.  A kifizetések ügyében új elem, hogy megjelent a feltételesség: a jogállamiság fenntartásához kötnének egyes kifizetéseket. Erről a kérdésről heves vita várható, mert nem világos, ki mondja majd ki azt, hogy egy tagállamban megsértették a jogállami normákat. (Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos aláhúzta, az uniós költségvetésének tükröznie kell azt, hogy az Európai Unió sikeres, képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal és megvalósítani kitűzött céljait. Ennek elérése érdekében nem szabad egymással szembeállítani vagy összekeverni egyebek mellett a kohéziós pénzek és a migráció két teljesen különálló területét. Mindezt csak megfelelő finanszírozással lehet valóra váltani. További sikeréhez jól kialakított, kiegyensúlyozott költségvetésre van szüksége az Európai Uniónak.)

A kérdések a globalizációs folyamatok és EU viszonyára, továbbá a kedvezőtlen demográfiai folyamatok visszafordíthatóságára vonatkoztak. Az utóbbival kapcsolatban Andor László nem optimista.

Andor László