Dési András volt a vendégünk április 26-án. A neves külpolitikai újságíró, aki éveken át volt állandó tudósító Párizsban és Berlinben, jelenleg a Riporterek Határok Nélkül nevű nem kormányzati szervezet munkatársa.

Előadásának első részében hosszabban jellemezte azokat a változásokat, amelyek a francia belpolitikában az utóbbi években megjelentek. A szocialista párt szerepe erősen csökkent, az elnökválasztás második fordulójába jelöltje be sem jutott. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke lett az a meghatározó személyiség, aki a legszélsőségesebb megnyilvánulások visszaszorításával valamelyest középre helyezkedett. Ha most nem is nyer, amennyiben a hagyományos politikai elit a következő öt évben nem tud érdemi javulást hozni, 2022-ben megállíthatatlan lesz.

Németország belpolitikájáról szólva új jelenség az ún. Schulz-effektus. Az SPD új elnöke pártjának az elmúlt években mért legnagyobb népszerűséget hozta. Másrészt a hellyel-közzel megnyilvánult eufória nem indokolt, ezt az AfD előretörése és az SPD veresége megmutatta a Saar-vidéki tartományi választásokon. A legnagyobb támogatottságú “régi” párt, a CDU élén még marad Merkel, de már megkezdődött utódjának a keresése.

Az EU-ról elmondta Dési András, hogy a Brexit alapjában rázta meg a felépítményét.  Emiatt és a nemzetközi kihívásokra adott késedelmes, elégtelen válaszai miatt is nehézségekkel küzd. Franciaország szerepe felértékelődik ugyan, de egész Nyugat-Európa áhítozik valami újra, amellyel a fiatal nemzedékekhez is közelebb lehetne hozni az alapértékeket. Ugyanis a mostani nemzedékeknek az, hogy nincs háború Európában, hogy van – ahol van – közös pénz és szabad utazás, munkavállalás, ez már túlontúl természetes számukra.

Dési András szerint Magyarország, amennyiben továbbra is különutasságra törekszik, és nem lép be az eurózónába, komoly gazdasági következményekkel lesz kénytelen szembenézni.

A kérdések a nyugat-európai társadalmak és a nem európai “párhuzamos társadalmak” viszonyára, továbbá a schengeni zóna és Franciaország kapcsolatára vonatkoztak.

Dési András és dr. Horváth Tamás, az elnökség tagja

A

Március 29-én élénk érdeklődést kiváltó előadást tartott Varga Koritár Pál ny. nagykövet arról a térségről, amely a Rio Grande folyótól egészen a Tűzföldig terjed. Latin-Amerikáról van szó, amelynek a területe kb 21 millió km², 30 ország van itt, és a lakosság száma jelenleg mintegy 600 millió fő. A térségben uralkodó a spanyol nyelv (Brazíliában a portugál) és a katolikus vallás.

Az előadó összefoglalta a szubkontinens politikai jellemzőit. Kuba kivételével mindenütt demokratikus rendszereket látunk. Kubában sem várható nagy léptékű és gyors változás. A béke és a stabilitás szempontjából jelentős fejlemény volt az 50 éven keresztül tartó kolumbiai polgárháború befejezése.

A térség jelentős kihívásokkal is küzd, a legfontosabbak a kábítószer-termelés és -kereskedés, a bűnözés nagy aránya. A szociális egyenlőtlenség óriási, ugyanakkor az utóbbi másfél évtizedben számottevően csökkent a mélyszegénységben élők aránya, jelenleg átlag a lakosság egyötöde tartozik ide. A migráció és a környezetvédelem is feszítő kérdés. A térség legjelentősebb gazdaságai Brazília, Argentína és Mexikó, ők tagjai a G20 csoportosulásnak is. A leginkább versenyképes fejlődést Chile mutatta fel.

Magyarország kapcsolatai a térséggel hullámzóan alakultak. 1989 előtt elsősorban az ún. szocialista orientációjú államokkal fejlődtek a politikai kapcsolatok. A legújabb fejleményekhez tartozik, hogy újabb nagykövetségek nyílnak Dél-Amerikában. Az utóbbi évtizedekben a térség a magyar külkereskedelmi forgalomban 2 % alatti részesedést mutat.

A kérdések a magyar exportra, a kubai-amerikai kapcsolatok jövőjére, Kuba belső helyzetének kilátásaira vonatkoztak.

Varga Koritár Pál és Bardócz Béla, a társaság elnöke

2017. február 25-én székhelyünkön konferenciát rendeztünk, amelyre mintegy félszáz érdeklődő volt kíváncsi.

Első előadónk Hamza Gábor akadémikus Jászi Oszkár jogi munkásságáról beszélt. A társadalomtudós főleg pályájának elején foglalkozott a közjogi jogterülettel, érdekelték a svájci alkotmány, az államberendezkedés, a kantonális föderalizmus elvi-elméleti kérdései. Annak egyes elemeit – reményei szerint – a Duna-menti népek általa szorgalmazott föderációjában is fel lehetett volna használni. Emigrációjának hosszú éveiben Jászi már elfordult az államjogi-közjogi megközelítéstől.

A második, nagy ívű előadást Frank Tibor akadémikus, történész tartotta, aki Jászi, a társadalomtudós politikai portréját vázolta fel. Jászi antibolsevista attitűdje abból fakadt, hogy nem fogadta el a marxizmus leninista fordulatát, ezért a Tanácsköztársaságot sem. Államelméleti fejtegetései a Monarchia felbomlását, illetve együtt tartását okozó erők elemzésére irányultak. Jászi a Monarchiát összetartó erőnek elsősorban az uralkodóházat, másodsorban a katolikus egyházat, harmadsorban a zsidóságot tartotta. A szétfeszítő, széthúzó erők között hangsúlyosan a nagybirtokrendszert és a nemzetiségek függetlenségi törekvéseit említette. Az Ohio állambeli Oberlin College politológia professzora volt egészen 1942-ig.

A harmadik, nem kevésbé lebilincselő előadás, amelyet Nagy J. Endre szociológus, akadémiai doktor tartott, elsősorban az idős,  akkor már 70-72 éves Jászi Oszkár tevékenységével foglalkozott.  A kutatás során kiderült, ebben az időszakban (1945-47) ezer körüli levelet írt, illetve kapott. 1945 után reményei feltámadtak, a valóság azonban nem táplálta ezeket a reményeket. Alig engedték beutazni Magyarországra 1947-ben, ahol az általa annyira lebecsült kommunista erők menetelését, előtérbe tolakodását volt kénytelen megtapasztalni. Az általa vizionált polgári demokrácia 1948 körüli megsemmisülése Jászi Oszkárt végképp száműzte Magyarországról. Az Ohio államban lévő Oberlinben hunyt el 60 évvel ezelőtt.

Az előadások alapján készült két tanulmány az alábbi linkekre kattintva letölthető.

Európa és Jászi Oszkár_ Hamza Gábor akadémikus 20170225-i konferencia-előadásának írásos változata

JÁSZI KERESZTÚTJA2 Prof. Nagy J. Endre

Hamza Gábor előad

Frank Tibor előad

Nagy J. Endre előad

2016. november 30-án széles körű érdeklődés mellett tartott előadást a neves közgazdász-professzor, az európai integráció kiemelkedő szakértője.

Az előadásról szóló ismertetés itt olvasható: Inotai András előadása

2016. október 19-én Dr. Kis-Benedek József (PhD) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és kutatási témavezetője, a nemzetközi terrorizmus egyik legismertebb hazai szakértője volt a vendégünk. Előadásában adatokkal gazdagon illusztrálva beszélt Európa terrorfenyegetettségének alakulásáról az utóbbi néhány év során. Elsősorban a friss TE-SAT jelentésre támaszkodott. (TE-SAT, azaz a European Union Terrorism Situation and Trend Report, 2016, elérhető itt: https://www.europol.europa.eu/content/european-union-terrorism-situation-and-trend-report-te-sat-2016)

Az előadó rámutatott, hogy kontinensünkön egy viszonylag hosszú, csendesebb időszakot követően a múlt évben és ez évben is a korábbiaknál nagyobb horderejű és több terrorcselekmény történt. Egyre inkább visszaszorul az Al-Káida, de előtérbe került az Iszlám Állam (IÁ). Fokozottabban érvényesül a kiber-bűnözés és a terrorizmus kapcsolata, az elkövetők egyre korszerűbb eszközöket alkalmaznak. 2015-ben Európában is megjelent az öngyilkos merénylet, és a nők részvétele is emelkedett a merényletek elkövetésében. Az eszköztárra jellemző a házilag barkácsolt robbanóeszközök, illetve az illegálisan beszerzett kézifegyverek alkalmazása. A terroristák motívumai között a dzsihádizmus vezet, de előfordult etnikai-szeparatista, valamint szélsőbalos és szélsőjobbos terrorcselekmény is. Földrajzilag Nyugat-Európa, elsősorban Franciaország fenyegetettsége erős, Közép-Európáé kisebb. A kilátások nem biztatóak, mert az valószínűsíthető, hogy Európa jelenlegi fenyegetettségi szintje egyelőre megmarad.

A kérdések az iszlámista terrorizmus motivációja köré összpontosultak. Az előadó nem fogadja el azt a leegyszerűsítő nézetet, amely szerint az iszlám, mint vallás mintegy automatikusan kitermeli a terrorizmust, és magával a vallással van a fő baj.

Őszi előadás-sorozatunkat szeptember 21-én megkezdtük. Első előadónk Horváth Gábor újságíró, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője volt. Az előadás a közelgő amerikai elnökválasztást járta körül. Az előadó színes, mozaikszerű módon, adatokat is sorolva beszélt az esélyeket meghatározó demográfiai tényezőkről, a bevett szokásokról, illetve az államonként, sőt körzetenként változó szavazási procedúráról. A Demokrata Párt szavazói hagyományosan a feketék, a megnövekedett számú spanyol ajkúak, a fiatalok és a magasan képzettek. Nem tudni, mekkora lesz a részvételi arány ebben a körben, ha magas, Hillary Clinton győzelme a valószínűbb. A demokrata elnökjelöltről részletesebben beszélt Horváth Gábor. Clinton tapasztalt és nagyon ambiciózus politikus, külpolitikai kérdésekben inkább „héja”. Neveltetése konzervatív, népszerűsége viszonylag alacsony. Magánéletét is politikai ambícióinak rendelte alá. Több pénzzel rendelkezik a kampányban, mint ellenfele. Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje szinte mindenben az ellentéte, politikai tapasztalatok és felelősség nélküli múltja van, erősen médiaközpontú. Sok szempontból rendhagyó jelölt. Fellépése nemcsak a liberálisokat, hanem a konzervatívokat is taszítja, nagyokat mond, de nem mindig lehet tudni, tisztában van-e azzal, amit ígér. Alapozhat viszont az alacsony iskolázottságú, fehér, idősebb férfiakra, akiket már az a gondolat is elborzaszt, hogy az USA elnöke egy nő legyen. Hillary Clinton a közvélemény-kutatásokban nagyon kis előnnyel vezet, míg a fogadóirodákban kétharmados esélye van a győzelmének.

A szép számmal megjelent hallgatóság kérdései a jelöltek programjára, az Oroszországhoz való viszonyukra, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok kilátásaira vonatkoztak.