Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő nagy érdeklődés mellett tartotta meg március 21-én előadását. A tömör, részletgazdag előadásmód lebilincselte a szép számú hallgatóságot.

Az előadó áttekintette a 18 évvel ezelőtt kezdődött putyini korszak főbb fordulatait. Első két elnöksége (2000-2008) alatt Oroszország stabilizálódott, a gazdaság szárnyalt, a nyomorszint alatt élők 70 milliós száma a felére esett vissza. 2012 után csökkent a növekedés, ezért “nehéz és konfrontatív” területre tévedt Putyin és környezete.

2016-tól a vezető párt az Állami Dumában immár 75 %-ot szerez, de ez az “eredmény” úgy jön létre, hogy a két nagyváros, Moszkva és Szentpétervár szavazóinak csak egyharmada ment el választani. Az “ukrajnai és krími kaland” nem csak a Nyugattól, hanem Kínától is elszigetelte Oroszországot.

A 2018-as elnökválasztáson Putyin 80 %-ot szerzett, ami rekordnak számít. Nem volt komoly ellenzéke, s az ellenzékiek is elismerték, hogy csalások és trükközések nélkül is Putyin nyert volna. A szavazók még mindig hálásak a kétezres évek pozitív fordulatáért, áthatja őket a nemzeti gőg, a tényleges ellenfelek távoztak vagy börtönben vannak (Navalnij).

A kilátások: szakértők arra figyelmeztetnek, az orosz gazdasági növekedést mindenképp meg kell gyorsítani, átfogó strukturális reform kell, a külpolitikában ki kell egyezni a Nyugattal. Sajnos a legújabb fejlemények nem ebbe az irányba mutatnak.

A kérdések, amelyekre Sz. Bíró Zoltán kimerítően válaszolt, az orosz ideológiára, illetve a brit-orosz kapcsolatok állására vonatkoztak.

Sz. Bíró Zoltán