Október 28-i rendezvényünkön Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő volt a vendégünk. Az előadó bevezetőjében arról beszélt, hogy a migránsprobléma megértéséhez csak adalékokkal tud szolgálni, hiszen nincs ma senki, aki a jelenlegi fejleményeket pontosan előre látta volna, továbbá a demokratikus kormányzatoknak nehézséget okoz a konfliktusok megelőzése, mert az efféle kiadások nehezen indokolhatóak. A szíriai helyzetben nincsenek világos vonalak, és ami korábban „vörös vonalnak”, azaz semmiképp sem megengedhető lépésnek tűnt, arról kiderült, hogy nem az. Van veszély abban, hogy a szíriai légtérben – vagy annak környékén – egyszerre van jelen az amerikai, az orosz, a brit és a török, valamint az izraeli légierő. Az Európai Unióról kiderült, hangsúlyozta Gyarmati István, hogy nem kíván valódi világpolitikát folytatni, ehhez nincsenek meg sem a katonai, sem az anyagi eszközei, főleg pedig a politikai szándék hiányzik. Az előadó nem fogadja el sem az iszlám egyoldalúan militáns jellegének, sem pedig az Egyesült Államok szerepének a túlhangsúlyozását a jelenlegi menekültválságban. Annak kialakulásában több tényező együttes hatása érvényesült: Görögország adósságválsága, figyelmének ebből következő elterelődése a határok védelméről, továbbá az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a megnehezült anyagi lehetőségei. Egyértelműen kimutatható az újból kiéleződött török-kurd ellentét hatása is a menekültáradatra. Az európai válasz diffúz, tisztázatlan ideológiai alapokon nyugszik.

Gyarmati István nagyszámú kérdést kapott, így élénk vitával zárult az előadás.

Szeptember 23-án tartott rendezvényünkön dr. (habil) Benkes Mihály előadásában élénk színekkel ecsetelte a trópusi Afrika gazdasági, társadalmi és politikai jellegzetességeit. Az alulfejlettség és a természeti erőforrásokban való gazdagság egyszerre jellemzi ezt a térséget. A gyarmati korszak végetérte után csak komoly nehézségek árán tudott megindulni a térség bekapcsolódása a világgazdaság vérkeringésébe. Az összafrikai eszme végül is nem tudott érvényre jutni. Maradt a stabilitáshiány, a békétlenség. A gyarmati múlt örökségét visszaesések árán sikerülhet majd, hosszabb távon, felszámolni. Kína jelenléte egyre markánsabb, a kontinens fejlődéséhez azonban inkább csak gazdasági értelemben járul hozzá, korlátozott mértékben.

Benkes Mihály után Kató Ferenc beszélt a magyar-afrikai kapcsolatok alakulásáról. A külkereskedelem néhány országra koncentrálódik, súlya az összmagyar külkereskedelemben továbbra sem igazán számottevő, 1 % körül ingadozik. A tudományos és kulturális kapcsolatok szórványosak. Politikai-diplomáciai kapcsolataink meghatározója, hogy az elmúlt években radikálisan lecsökkent a jelenlétünk az afrikai kontinensen. Trópusi Afrikában most is csak két nagykövetségünk van. A mostani kormányzat nagyobb figyelmet fordít a térségre, újabb nagykövetségek nyitása van napirenden, illetve kereskedőházak létesítésével próbálja kihasználni a mutatkozó lehetőségeket. Afrika azonban nagy kihívás, mert csak átgondolt stratégia vezethet eredményre a kapcsolatok tartós fejlesztését célul tűző tevékenységben.

A hallgatóság kérdései az afrikai sajátos társadalomfejlődésre, valamint az apartheid megszüntetésének témáira vonatkoztak.