2018. február 21-én Domány András újságíró tömör, informatív, helyenként szenvedélyes előadást tartott a mai Lengyelországról, annak politikai-társadalmi helyzetéről.

Az előadó röviden bemutatta az “igazi” lengyel vezető, a funkciók nélküli Jarosław Kaczyński személyiségét, az előző, lemondatott (Beata Szydlo) és a mostani, a decemberben hivatalba lépett miniszterelnök, a 49 éves Tadeusz Morawiecki politikai portréját.  A kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (Prawo i Sprawiedliwość – PiS) egyelőre szilárdan tartja kézben a hatalmat, mert ellenzéke szétforgácsolt és alapoz a lengyel büszkeségre. A pártban az erősen vitatható “munkásságú” volt kormánytag, Antoni Macierewicz tevékenysége zavart keltett, de miután eltávolították a honvédelmi miniszteri posztról, a kedélyek valamennyire megnyugodtak.

Lengyelországban két politikai kérdés borzolta a kedélyeket a közelmúltban. Az egyik az igazságügyi rendszer reformja, amelyet az EU illetékesei olyannyira kifogásoltak, hogy elindították az ún 7-es cikkely szerinti eljárást. Lengyel részről ezt teljesen indokolatlannak tartják. A másik az úgynevezett történetpolitikai törvény ügye: ezt többen, nem szándékolt módon még izraeli részről is kifogásolták. A törvényjavaslat célja, amelyet már aláírt Andrzej Duda elnök, de még nem hatályos, mert elküldte az alkotmánybíróságnak, az, hogy a “lengyel nemzetet” teljes egészében felmentse a náci időszakban elkövetett bűnök alól.

A lengyel állam jelenleg azon fáradozik, hogy a rendszerváltozás előtt történt eseményeket sajátos megvilágításba helyezze. Külpolitikájában keménykedik a zsigerileg ellenszenves németekkel, s bár szoros a kapcsolat az Egyesült Államokkal, bizonyos gesztusok elmaradása rosszul esik Varsónak. Ukrajnával kiéleződött a viszony, ebben az ukránok felelőssége sem kerülhető meg. A litván-lengyel viszony hagyományosan feszült.

A kérdések a katolikus egyház mai szerepére, az EU-hoz fűződő viszonyra és a V4-ben elfoglalt helyére, illetve a történelmi problémák mai szerepére vonatkoztak.

Domány András