24. szeptember 18-án a fenti címmel tartott közel egy órás előadást dr. Jungbert Béla Közel-Kelet-szakértő.

Az előadás szövege  letölthető innen: Jungbert

Domány András közíró, újságíró, Lengyelország-szakértő 2024. június 12-én érdekes, példákkal gazdagon illusztrált , rendkívül informatív előadást tartott a mai lengyel politikai helyzetről.

A kép meglehetősen furcsa: a fél éve hatalmon lévő koalíciós kormány szinte minden lépését akadályozza a még az előző, a PiS-kormányzat által hivatalba léptetett államfő, Andrzej Duda. Úgyszólván káosz uralkodik emiatt az igazságszolgáltatásban, a média ellenőrzése terén. Néhány kérdésben a jobbközép jellegű kormánykoalíció alkotóelemei között sincs egyetértés. A társadalomban sok a feszültség, viszont a gazdaság aránylag jól teljesít. Lengyelország külpolitikája sikeres, szilárd tagja a nyugati szövetségi rendszereknek.

A legfrissebb, EP-választási eredmények között van aggasztó is, a szélsőjobb jellegű Konfederacja Korony Polskiej (Lengyel Korona Konföderációja) komolyan előretört, jelezve, hogy vannak oroszbarát és ukránellenes erők is Lengyelországban.

2024. május 22-én dr. Szűcs R. Gábor külgazdasági szakértő színes, történetekkel megtűzdelt előadást tartott Dániáról, ahol több mint 10 évet volt kiküldetésben.

Az előadás első részében kitért a dán állam kezdeti időszakaira, a középkori eseményekre, azok irodalmi vonatkozásaira. Később elsősorban az ottani szokásokról, mentalitásról esett szó, bőséges példákkal illusztrálva. Dániában a szélsőségesek minimális szerepet töltenek be, ez a politikai életben is tükröződik. Nagyon megszokott a konfliktusok békés rendezése, a nyugalomra való törekvés. Elhangzott, hogy abban az országban soha nem volt forradalom, és nem is várható.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, hogy Dánia teljes mértékben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában. A Dániához tartozó Grönlandon inuitok (korábban használt nevükön eszkimók) élnek, velük sok a probléma, nem tudnak beilleszkedni a 21. századi világba. A Faeröer-szigetek kevésbé problémás, mivel ott a lakosság skandináv, azaz nyelvileg és kulturálisan hasonló a dánhoz.

Társaságunk a Bibó István Közéleti Társasággal és a Külpolitikai Szakértők Andrássy Körével karöltve 2024. április 27-én kétórás konferenciát szervezett a Villányi úti Konferenciaközpontban.

A szép számú érdeklődőt Bardócz Béla, társaságunk elnöke köszöntötte. Prőhle Gergely vitavezető bevezetőjében hangsúlyozta: a világban elbizonytalanodás észlelhető a jövő folyamatait illetően. A világ s benne Európa eljutott egy magaslati pontra, ahonnan kockázatos a továbblépés, és szédítő távlatok is nyílnak, amelyek veszélyekkel terhesek.
Balázs Péter rámutatott, hogy leghamarabb az év végére lesz az EU cselekvőképes, amikor az új tisztségviselők elfoglalják a helyüket. A társadalom- és gazdaságpolitikában is jelentősek a kihívások, de a valódi gond biztonságpolitikai: meg tudja-e védeni magát az európai államok közössége, ahol széttartó folyamatok is erősödnek. Az, hogy a főbb elvi kérdésekben is szembe megy az EU többi tagjával, a magyar kormány sajátságos akadályt képez a stratégiai koncepció alakításának útjában.
Magyarics Tamás Amerika-szakértő áttekintette az Egyesült Államok világhatalmi vezető szerepének alakulását. Amerika viszonyát a világhoz a történelem során kettősség jellemezte, ami most is fennáll: volt egy realistább, egyensúlyra törekvő vonal, s egy másik, amely a liberális demokráciát a világ egészén hivatásának tartotta bevezetni. A kép vegyes. Egyesek szerint befolyása visszaszorulóban van, de sok adat van arra, hogy még mindig egyértelműen a világon a legnagyobb.
Sz. Bíró Zoltán történész Oroszország ambícióit vázolta. A legújabb fejlemények arra mutatnak, hogy Oroszország teljesen elutasítja a Nyugatot, és az új orosz identitást nem a nyugati civilizáción belül kívánja alakítani. Oroszország sorsát a szakértő szerint elsősorban majd a gazdaságának állapota fogja meghatározni. Nem tartja valószínűnek, hogy kész lenne a belátható jövőben feladni Kelet-Ukrajnát és a Krímet, annál is inkább, mert mind a két térség Oroszország elidegeníthetetlen részeként szerepel már az orosz alkotmányban.
Kusai Sándor Kína-szakértő rövid, határozott tőmondatokban szólt arról, hogy Kína – történelmi és földrajzi-gazdasági okokból – saját maga fog mindig a prioritásairól dönteni. Nem igazodik a mások által kialakított rendhez, vagy ha mégis tesz gesztusokat, azok csak taktikai, rövid távú célokat szolgálnak.
A továbbiakban vita alakult ki arról, hogy a most zajló háborúk mennyiben tekinthetők az új világrend kialakulása veszélyes fordulatainak. A szakértők bíznak abban, hogy a józan ész kerekedik felül, és a harmadik világháború nem áll küszöbön. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor aláhúzta, hogy a putyini vezetés soha nem látott mértékben fenyegetőzik nukleáris fegyverek bevetésével, ami veszélyes propaganda-tendencia. Rendkívül nehéz ma elképzelni, hogyan lehetne a békét megteremteni Ukrajnában, hiszen Putyinék négy joghatályos nemzetközi szerződést rúgtak fel egyoldalúan, s ki vehetné biztosra, hogy ezt az ötödiket majd nem szegnék meg? Kusai Sándor szerint jelenleg hidegháború van, azaz nem a fő hatalmak harcolnak közvetlenül egymással, ez Kínának kedvez. Amíg nem provokálják, Kína nem fogja Tajvant megtámadni, ez nem érdeke.

A képen Magyarics Tamás, Balázs Péter, Prőhle Gergely, Sz. Bíró Zoltán és Kusai Sándor