Kató Ferenc összes bejegyzése

Előadás a nemzetközi közjog mai helyzetéről

Dr. Horváth István nyugalmazott nagykövet, a nemzetközi jog jeles szakértője május 15-én érdeklődéssel fogadott előadást tartott társaságunk rendezvényén. Az előadó kiemelte, hogy az évszázadok alatt fokozatosan kialakult nemzetközi jog fejlődésében jelentős állomás volt az ENSZ Alapokmányának hatályba lépése, amely fontos alapelveket fogalmazott meg az összes állam számára. Az abban foglalt alapelvekre és kötelezettségekre mért csapást a NATO azzal, hogy a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül 1999 márciusától három hónapon keresztül légicsapásokat mért Jugoszláviára. (Az akció humanitárius célokat szolgált, viszont nemzetközi jogot sértett.) 2001. szeptember 11-et követően sem az afganisztáni, sem a 2003 tavaszától zajló iraki beavatkozásokat sem hagyta jóvá a BT. Nem csoda, hogy azóta már sorozatosan megtörténik ez, így Kína és Oroszország is igyekszik több vitás helyzetet egyoldalú döntéssel, ENSZ BT felhatalmazás nélkül “megoldani”. A fő probléma abban van, hogy az emberi jogok védelme felülírni látszik a még hatályos nemzetközi jogi kötelezettségek betartását. Amint az egyik hozzászóló idézte is Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárt, először a népirtást kell megakadályozni, akár jogsértés árán is, aztán jöhet minden egyéb. Horváth István rámutatott: a vezető hatalmak esetében kettős mérce alkalmazása figyelhető meg: az Egyesült Államok élesen elítélte pl azt, hogy Oroszország annektálta a Krímet, de egyetlen szóval sem kifogásolta azt, amikor Izrael annektálta a Szíriához tartozó Golan-fennsíkot. Katonailag fellépett a koszovói népirtás ellen, de a kelet-timori népirtás megtörténtekor hallgatott. Újabban Kína az, amely – elsősorban a Dél-kínai-tengeren – egyoldalú, a szomszédokat sújtó intézkedéseket hoz. Megteheti, megvan hozzá az ereje.

A nemzetközi jog csak leköveti a nemzetközi politika aktuális erőviszonyait, önerőből nem alakítja azokat, mondta végül Horváth István.

Júniusi programunk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt “A 2019. április 28-i parlamenti választások és következményei Spanyolországban” című előadásra.

Előadó: Dr. habil. Domonkos Endre (PhD), a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa

Időpont és helyszín: június 12. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Energiapolitika – átfogóan

Április 17-én Holoda Attila energiapolitikai szakértő, olajmérnök tartott, színes érdekfeszítő előadást, amelyben az energiaellátás általános tudnivalóinak felvázolását követően részletesen beszélt annak opcióiról, a gazdaságosság és a műszaki jellemzők összefüggéseiről és a politikai döntések rövidebb és hosszabb távú hatásairól.

Kiemelte, hogy a szénhidrogének lesznek még belátható ideig a fő energiaforrásaink: sem a megújuló, sem az atomenergia nem problémamentes, ezért csak hosszabb távon vehetik át a fosszilis energiahordozók szerepét. Magyarországon hatalmas szénvagyon van, kitermelés alig. Szélerőművekre újabban nem adnak engedélyt. A napelemes erőforrások baja, hogy az energia nehezen tárolható. A gázvezetékek épülnek, az LNG (cseppfolyósított gáz) terminálok nem nagyon. Az energiafelhasználás struktúráját évek óta az jellemzi, hogy a gázból átlagosan kétszer annyit fogyasztunk, mint villamos energiából.

Az előadáson részletesen szólt az előadó arról, hogy a paksi erőmű-beruházás milyen műszaki, jogi és pénzügyi problémákkal terhes. Jelenleg az előzetes elképzelésekhez képest annak üzembe helyezése ötéves késésben van. A legnagyobb gond az lesz, hogy a teljes magyar energia-ellátó rendszert Paks II belépése előtt újjá kell építeni.

A beszélgetésen felszólalt Székely Árpád, hazánk volt moszkvai nagykövete, aki kiemelte, és részletezte, milyen súlyos politikai, biztonsági és pénzügyi dilemmákkal kell szembenéznie ma az energiapolitikusoknak.

Májusi programunk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt az „Új nemzetközi jogrend, avagy a nemzeti szuverenitás káprázata” című előadásra

 Előadó:  Dr. Horváth István ny. nagykövet, nemzetközi jogász

Időpont és helyszín: 2019. május 15. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Bayer Mihály előadása

Bayer Mihály ny. nagykövet bő egy órás előadást tartott március 20-án. Az előadásban először röviden áttekintette a közel-keleti térség politikai fejleményeit az első világháború után, majd valamivel részletesebben azt ismertette, mi történt 1945 után. Szólt az arab-izraeli háborúk politikai és lélektani hatásairól, Kuvait Irak általi lerohanásáról. Az amerikai politika végső soron mind Afganisztánban, mind Irakban kudarcot vallott, hangoztatta személyes véleményként. Oroszország a szíriai helyzet kapcsán tért vissza katonai értelemben a Közel-Keletre, ugyanakkor megmutatkoztak logisztikai és anyagi korlátai.

Bayer Mihály szólt az arab tavasz jellegéről és hatásairól. Egyiptom, Líbia és Szíria sorsa alaposan megváltozott, de az alapvető földrajzi és demográfiai jellemzők változatlanok. Nagy a szaporulat a térségben, fokozódni fog a migrációs nyomás. Egyiptomban nem zárható ki egy társadalmi robbanás sem. Líbia már most bukott állam, Izrael őrzi pozícióját, amerikai támogatással. A Perzsa (Arab) Öböl országai vegyesek, labilisak. (Az ottani síita lakosság erősebben szaporodik, mint a szunnita.) Törökország növelte befolyását.

Várhatóan hosszabb távon is fennmarad a térség, politikai, stratégiai és energia-ellátási szerepe, hangsúlyozta befejezésül Bayer Mihály.

20190320_170820

Bayer Mihály előadását tartja

Áprilisi előadásunk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt az  Energiapolitikai kihívások és szubjektív válaszok a világban, az EU-ban és hazánkbancímű előadásra.

Előadó: Holoda Attila, PhD, olajmérnök, energiaügyi szakértő

 Időpont és helyszín: április 17. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Márciusi előadásunk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt a “Mi lesz veled Közel-Kelet?” című előadásra

 Előadó: Bayer Mihály nyugalmazott nagykövet

 Időpont és helyszín: március 20. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Társaságunk tisztújító közgyűlést tartott

2019. február 27-én társaságunk megtartotta éves rendes, illetve a kétévente esedékes tisztújító közgyűlését.

Az elnökség beszámolóját, az ez évi munkatervet a közgyűlés egyhangúlag fogadta el.

Ugyancsak egyhangú szavazással történt a tisztújítás, az elnök ismét Bardócz Béla, a titkár Kató Ferenc, az elnökség további tagjai Horváth Tamás, Mycon Györgyné és Venczel István lettek.

A jegyzőkönyvet és a beszámolókat az alábbiakban közzétesszük.

Jegyzőkönyv 2019. 02. 27     Elnökségének beszámolója      Jászi – Gazd – beszám-2018 Titkári beszámoló 2018-ról

Beszélgetés Gyurgyák János könyvéről

Február 6-án két és fél órán át beszélgetett társaságunk néhány tagja és két meghívott vendégünk Gyurgyák János történésszel, az Európa alkonya? című könyv szerzőjével. A jól sikerült beszélgetés során elhangzott hozzászólásokból egyelőre hármat közlünk. Addig is minden kedves olvasónknak ajánljuk ezt a múlt évben az Osiris kiadó által megjelentetett könyvet, amely olyan égető kérdésekre keresi a választ, hogy mi Európa jövője, egyben marad-e az EU és milyen irányban fejlődik tovább. A könyv elsősorban eszmetörténeti áttekintés az “öreg kontinens” egységéről és közös sorsáról, amely rendkívül aktuális manapság, amikor a nacionalista populizmus egyre inkább teret nyer.

Biztonságpolitikus hozzászólása Jogász-diplomata hozzászólása Történész hozzászólása