Szeptember 24-én érdekes, történeti visszapillantást is nyújtó, háromnegyed órás előadást hallottunk dr. Szarka László történésztől. A szlovákiai magyar illetőségű kutató évtizedek óta elmélyült a szlovákiai (felvidéki) történelem főbb eseményeiben, kutatja az egyes történések mozgatórugóit. Az előadás bemutatta az ébredő szlovák nacionalizmus hátterét, Kossuth és Stúr viszonyát. Lásd:   https://hu.wikipedia.org/wiki/%C4%BDudov%C3%ADt_%C5%A0t%C3%BAr

Bár a mai Szlovákiában is megmaradt az éles nyelvhatár, az államalkotó és a magyar nemzetiség viszonya ellentmondásos, de a feszültségek lényegesen csökkentek a kilencvenes évekhez képest. Szarka László kitért a szlovák történészek szemléletére és arra, hogy magyar részről kevés készség van a szlovák felfogás megértésére. Nem lett közös történelemkönyv, egyik ország elitje sem volt túlságosan érdekelt a a pszichológiai síkon jelentkező ellenérzések oldásában. Mindazonáltal jók a gazdasági kapcsolatok. A felvidéki magyarság létszáma fokozatosan csökken az elkerülhetetlen asszimiláció következtében. A schengeni térséghez való tartozásunk sokban könnyítette a mozgást, a rendszeres kapcsolatokat a két ország között.

A kérdések elsősorban a két ország kapcsolatának a jövőjére irányultak, de “a történésznek mindig nehéz a dolga, ha a jövőről kérdezik”.

Dr. Csicsmann László, a Corvinus Egyetem tanára érdekes, elsősorban elméleti jellegű előadást tartott társaságunk szervezésében 2025. május 21-én.

Az előadó bevezetőben áttekintette a világrend különféle típusait,  majd a Globális Dél országainak a nemzetközi kapcsolódásait, diffúz és heterogén törekvéseit, lehetőségeit. Szemléletesen mutatta be a bonyolult – néha szinte követhetetlen – kapcsolódásokat, (BRICS, Sanghaji Együttműködés, az Övezet és Út Kezdeményezés, stb.)  az időleges és részleges együttműködéseket, azok alakulását. A szóban forgó országcsoport, azon belül a jelentősebb szereplők változó jelleggel és csak részterületeken működnek együtt, szövetségekről nem beszélhetünk, inkább kapcsolódásokról. Kína szerepe megkérdőjelezhetetlennek tűnik, egyre inkább globális hatalomként viselkedik.

A kérdések, megjegyzések az indiai-pakisztáni viszonyhoz, a dél-amerikai integrációhoz, illetve az ún. fojtópontokhoz (nagy jelentőségű tengerszorosok) és a fejlett világ térséghez való viszonyához kapcsolódtak.

Az előadás felvétele megtekinthető itt: https://youtu.be/tXlBIkt1TnQ

Bódis Gábor újságíró, Balkán-szakértő 2025. április 23-án érdekes előadást tartott. (A térségről kb két évtizede hallottunk előadást legutóbb, akkor Őszi István korábbi külügyminiszter-helyettes volt az előadó.)

Az előadó bevezetőben vázolta a volt Jugoszlávia politikai viszonyait, különös tekintettel a tömegtüntetésekre. A szövetségi állam felbomlása után sok minden rendezetlen maradt. A szerbiai politika hol erősebben, hol gyengébben egyértelműen nacionalista jellegű volt, ugyanakkor a magyarokkal korábban megnyilvánult ellenségesség megszűnt. A diákok mozgalmát részletesen ismertette az előadó, majd kitért a vajdasági magyar szervezetek rövid történetére, amely meglehetősen turbulens jellegű volt. Jelenleg jó a kapcsolat a hatalom és a magyar szervezet között.

A felvetett kérdések Szerbia orosz kötődésére, Vucsics elnök nyugati kapcsolataira, illetve a szerb-horvát viszony jelenlegi állására vonatkoztak.

A 37 perces előadás felvétele megtekinthető itt: https://youtu.be/z0E8dZYNpDg