Kató Ferenc összes bejegyzése

Októberi rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt a „Melyek Macron nemzetközi ambíciói? című előadásra.

Előadó: Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő, tanácsadó, a Milton Friedman Egyetem tanára 

Időpont és helyszín: október 16. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., II. em. 216/217-es terem

Milyen Európát akarunk?

Szeptember 18-án megtartottuk első őszi rendezvényünket. Az előadó a neves Európa- szakértő, volt EU-biztos, egyetemi tanár, dr. Balázs Péter volt.

Az előadó az előadás első részében részletesen ismertette a 2019. áprilisi európai parlamenti választások után előállt helyzetet. A képviselők nagy része új, hét nagyobb képviselőcsoportra tagolódnak. A hagyományosan legnagyobb pártcsoportosulások, így az ENP, az S&D megőrizték első és második helyüket, de jelentősen kevesebben vannak a korábbinál. Feljöttek a zöldek és a liberálisok, illetve előretörtek a szélsőjobboldali populisták, akik a 751 fős parlamentben, két külön frakcióban,  immár 116 hellyel rendelkeznek.

A választások nyomán kialakult helyzetben a színfalak mögött kemény alkudozások folytak a fő posztok elosztásáról. Franciaország mozgatta a szálakat, jelöltje kapta meg a kulcsfontosságú Európai Központi Bank elnöki tisztét. Olasz lett a parlament elnöke, a német Ursula von der Leyen vezeti a Bizottságot. A Tanács elnöke egy volt belga miniszter lett. A biztosi posztra a jelöléseket még a nyáron, míg a portfóliók tervezett elosztását csak nemrégiben hozták nyilvánosságra. Ezeket az előadó nevekre lebontva részletesen elemezte. A magyar jelölt meghallgatásán vita lesz, mert a szakmai résszel meg fog birkózni, de nehéz kérdéseket kaphat eddigi politikai-jogi tevékenységének irányára vonatkozóan. (És nem amiatt, mert magyar. – a szerk megjegyzése)

Balázs Péter kitért arra, hogy jelenleg a finn elnökség ismét elővette az ún. 7-es cikkely szerinti eljárást, amely Magyarország ellen folyik, s amelyet összekapcsoltak a költségvetésről szóló vitával.

A kérdések az Európai Unió és az USA viszonyára, illetve a készülő költségvetés módosulásaira vonatkoztak. A Brexitet Balázs Péter úgy jellemezte, hogy azt, úgy tűnik, káosz és komoly károk nélkül nem lehet majd “megúszni”.

Szeptemberi előadásunk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt az Európai választások 2019-ben.   Milyen Európát akarunk? című előadásra.

Előadó: Dr. Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének egyetemi tanára

Időpont és helyszín: szeptember 18. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Gyászhír

2019. június 28-án elhunyt társaságunk tagja, dr. Szurovszky Oszkár nyugalmazott nagykövet. 85 éves volt. Dr. Szurovszky Oszkár 1954 és 1974 között, majd 1986 és 1991 között volt a Külügyminisztérium dolgozója. 1987 és 1991 között Hanoiban volt nagykövet.
Dr. Szurovszky Oszkár végső búcsúztatása 2019. augusztus 15-én volt Miskolcon, a vasgyári temetőben.

Koszorúztunk

Társaságunk vezetői június 16-án, a mártír miniszterelnök kivégzésének és temetésének évfordulóján megkoszorúzták Nagy Imre szobrát.

A képen balról jobbra: Dr. Király Attila tiszteletbeli elnök, Mycon Györgyné elnökségi tag és Bardócz Béla elnök.

20190616_120123

Előadás Spanyolország jelenlegi politikai helyzetéről

2019. június 12-én tartotta meg előadását a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára, dr. Domonkos Endre. Előadásának témája a spanyol belső helyzet volt 2019 első felében. A világos szerkezetű, jól szemléltetett előadás főbb részei az alábbiak voltak: 1. Az áprilisi választások előzményei. 2. A spanyol politikai pártok főbb jellemzői és törekvései. 3. A választási kampány főbb témái. 4. A választások eredménye, annak értékelése. 5. Következtetések.

A PSOE (Spanyolországi Szocialista Munkáspárt) balközép párt lett a választások egyértelmű győztese, azonban a spanyol parlamentben a kormányzáshoz szükséges többsége nincs meg. A második helyen a jobbközép PP (Néppárt) végzett, míg a harmadik a középutas Ciudadanos (Állampolgárok) tömörülés lett. A választások jellemzője, hogy az ötödik helyen a szélsőjobboldali radikális Vox végzett, a szavazatok 10,3 %-ával, s ez azt jelenti, hogy a diktatúra bukása óta első ízben ülnek majd ilyen politikai erő képviselői a Cortezben (24 képviselői hely). Az előadó részletesen bemutatta az egyes pártok regionális eredményeit is.

Az előadó jellemezte az így kialakult helyzetet és kitért a katalán függetlenségi törekvésekre is. Az ország kormányozhatósága kérdéses, sokféle, de egyelőre nem körvonalazódó koalíciókötésekre, kölcsönös engedményekre lesz szükség. A politikai rendszer átfogó reformjához szükséges alkotmánymódosítás végrehajtásához nincs meg a szükséges konszenzus.

A kérdések a katalán függetlenségi törekvések lehetséges jövőbeni sorsára, illetve a Francisco Franco tábornok exhumálásának politikai jelentőségére vonatkoztak.

20190612_175825

Domonkos Endre bemutatja a parlamenti mandátumok megoszlását.

Előadás a nemzetközi közjog mai helyzetéről

Dr. Horváth István nyugalmazott nagykövet, a nemzetközi jog jeles szakértője május 15-én érdeklődéssel fogadott előadást tartott társaságunk rendezvényén. Az előadó kiemelte, hogy az évszázadok alatt fokozatosan kialakult nemzetközi jog fejlődésében jelentős állomás volt az ENSZ Alapokmányának hatályba lépése, amely fontos alapelveket fogalmazott meg az összes állam számára. Az abban foglalt alapelvekre és kötelezettségekre mért csapást a NATO azzal, hogy a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül 1999 márciusától három hónapon keresztül légicsapásokat mért Jugoszláviára. (Az akció humanitárius célokat szolgált, viszont nemzetközi jogot sértett.) 2001. szeptember 11-et követően sem az afganisztáni, sem a 2003 tavaszától zajló iraki beavatkozásokat sem hagyta jóvá a BT. Nem csoda, hogy azóta már sorozatosan megtörténik ez, így Kína és Oroszország is igyekszik több vitás helyzetet egyoldalú döntéssel, ENSZ BT felhatalmazás nélkül “megoldani”. A fő probléma abban van, hogy az emberi jogok védelme felülírni látszik a még hatályos nemzetközi jogi kötelezettségek betartását. Amint az egyik hozzászóló idézte is Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárt, először a népirtást kell megakadályozni, akár jogsértés árán is, aztán jöhet minden egyéb. Horváth István rámutatott: a vezető hatalmak esetében kettős mérce alkalmazása figyelhető meg: az Egyesült Államok élesen elítélte pl azt, hogy Oroszország annektálta a Krímet, de egyetlen szóval sem kifogásolta azt, amikor Izrael annektálta a Szíriához tartozó Golan-fennsíkot. Katonailag fellépett a koszovói népirtás ellen, de a kelet-timori népirtás megtörténtekor hallgatott. Újabban Kína az, amely – elsősorban a Dél-kínai-tengeren – egyoldalú, a szomszédokat sújtó intézkedéseket hoz. Megteheti, megvan hozzá az ereje.

A nemzetközi jog csak leköveti a nemzetközi politika aktuális erőviszonyait, önerőből nem alakítja azokat, mondta végül Horváth István.

Júniusi programunk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt “A 2019. április 28-i parlamenti választások és következményei Spanyolországban” című előadásra.

Előadó: Dr. habil. Domonkos Endre (PhD), a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa

Időpont és helyszín: június 12. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem