Dr. Csunderlik Péter történész, egyetemi adjunktus előadásában összefoglalta Jászi Oszkár, mint politikus és mint gondolkodó életútját, méltatta jelentőségét. Árnyalta a róla később kialakult képet. Jászi Oszkár a közép-európai népek ellenséges viszonyának oldásáért próbált tevékenykedni, illetve megkísérelte átmenteni a Monarchiában valamelyest megvalósult együttélést a nemzetiségekkel. A világháborús vereség azonban szertefoszlatta illúzióit.

Az előadás rámutatott azokra a párhuzamosságokra is, amelyek a 120 évvel ezelőtti és a mai mai magyar közéletet jellemzik: azon erők küzdelmét, akik  közül az egyik fél egy modern, nyugatbarát, felvilágosult politikát, míg a másik fél a nemzeti önzés, a nemzeti sajátosságok, a hagyományokhoz való ragaszkodás hangsúlyozásának a politikáját tartaná a magyarság érdekében állónak.

Az 55 perces előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/KnooVKALxRA

Ezzel a címmel tartott dr. Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet, közel-keleti szakértő 70 perces, kevésbé ismert információkban gazdag előadást 2026. március 25-én.

Szó volt az Izrael létrejöttéhez vezető sajátos okokról, az elűzött vagy elmenekült lakosság 80 éve tartó rendezetlen és kilátástalan helyzetéről. Az előadó beszélt az izraeli belpolitika nyilvánvaló jobbratolódásáról, a vallásos-cionista pártok tartós kormányzati jelenlétéről. Kiemelte az izraeli állam demokratikus jellegét, a honvédelem mindent átható szempontjait, illetve az ortodox zsidók sajátos helyzetét. Szó esett a palesztinok politikai képviseletének aktuális gondjairól, ellentmondásairól.

Mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában (az izraeliek ezt a területet Judea és Szamara néven említik) áldatlan állapotok uralkodnak, az utóbbiban folyamatos a telepesek terjeszkedése. Az előadás utolsó részében a Gázával kapcsolatos amerikai elképzelésekről, s azok kiérleletlen voltáról beszélt Jungbert Béla.

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa mélyebb elemzést adott a romániai bel- és külpolitika mai helyzetéről, kitérve az ország történelmi adottságaira, sajátosságaira. Az elmúlt évtizedekben igen sok román kormány volt, de nem alakult ki egy szerves kapcsolat a politikai elit és a társadalom között. Nincs világos, főleg nincs hosszabb távú vízió Románia nemzetközi szerepének meghatározására.

Az előadó kérdésekre válaszolva beszélt a román diplomácia személyzeti helyzetének sajátosságairól, a Fekete-tenger partvidékének geostratégiai problémáról. Szóba került a Moldova és Románia közötti unió ügye is, az előadó szerint nincs arra utaló jel, hogy az a közeli jövőben a megvalósítás stádiumába jutna.

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/G3k3S_cCuYQ

2026. január 21-én érdekes, színes, igazi történészi előadást hallottunk Stefano Bottoni történésztől, a Firenzei Egyetem docensétől.

Az előadó történelmi példákkal illusztrálta a közép-európai együttműködési gondolat alakulását, illetve a megvalósulás részeredményeit, korlátait. Áttekintette a Kádár-rendszer különböző fázisait ebből a szemszögből. A rendszerváltozás után nagy várakozások képződtek ezen a téren. Ma Magyarország elsősorban időleges és személyhez kötött, néha rövid életű együttműködéseket szorgalmaz, de a Nyugattal, azon belül elsősorban a nyugat-európai fősodorral való, helyenként túlzóan éles és durva szembehelyezkedése kérdéseket vet fel.

Bottoni kérdésekre válaszolva elmondta, a nemzetközi szabályok mostani, radikális átalakulása sem kedvez a kelet-közép-európai országok szorosabb együttműködésének, amelynek csak akkor lesz valóságos jövője, ha az tényleges gazdasági érdekeken, illetve a kultúra és a tudomány világában történő lényeges közeledésén alapul, és nem a személyes rokonszenveken, vagy ellenérzéseken.

Horváth Gábor neves újságíró volt a vendégünk 2025. november 26-án.

Előadásában részletekbe menően érzékeltette az USA jelenlegi belső helyzetét, ezen belül a trumpi adminisztráció és az amerikai társadalom előtt álló kihívásokat. Jellegzetes új stílus, új módszerek látszanak meghonosodni, amelyeket sokan megütközéssel fogadnak, s amelyek ha nem is mindig az USA alkotmányába, de a szokásjogba ütköznek..

Az 55 perces előadás után a kérdések Európa és Amerika viszonyára, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt kilátásaira, illetve az ukrajnai háború lezárásának esélyeire vonatkoztak. A kép meglehetősen borús, állapította meg az előadó.

Az előadás felvétele innen érhető el: https://youtu.be/5NqEl8Q0rBs