Kató Ferenc összes bejegyzése

Októberi rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense „Válságról válságra – az Európai Unió napjainkban” című előadására. Időpont és helyszín: 2022. október 19. (szerda) 17.30 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., II. em. 223-as terem

Németország és mai energiahelyzete

Németország Merkel után – ezzel a címmel tartott jól sikerült, érdekes előadást 2022. szeptember 28-án Székely Árpád nemzetközi szakértő.

Az előadó példákkal illusztrálta, hogy bár kétségtelenül nehezedtek az életkörülmények Németországban, azért a német társadalom és gazdaság koránt sincs válságban. (Egy négytagú középosztálybeli családnak az adók, a lakbér és a megnövekedett rezsi kifizetése után is marad 2-3 ezer eurója havonta a megélhetésre.)

Németország erősen export-orientált, megújulásra képes gazdaság, s ez a politika területén is érezteti hatását, hangsúlyozta. Röviden jellemezte a politikai spektrumot, amely a korábbi évtizedekhez képest, amikor is a CDU-CSU, az SDP és az FDP párthármas uralta a kormányzást, ma a kép jóval színesebb.

A német energiahelyzetről szólva Székely Árpád hangsúlyozta, ma már látszik, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó merkeli döntés elhamarkodott volt. Az európai magas energiaárak részben azért ilyen magasak, mert a globális piacon az európai energiavállalatok nem versenyképesek. Elvben helyes a megújuló energiákra helyezni a hangsúlyt, a gyakorlatban azonban kell egy ún. kiegyenlítő energiatermelési forma, és erre ma még és egy darabig a gáz a legalkalmasabb. Ezt tudják az oroszok is, ezzel tudnak zsarolni bennünket. Vázolta, hogy milyen alternatív gázbeszerzési lehetőségek vannak. Sajnos azonban egy nem elhanyagolható “lyuk” mindig marad a következő egy-két évben. Az előadó elemezte, hogyan alakult ki Németország függősége az orosz gáztól. A dolognak vannak fizikai korlátai is: az Egyesült Államokból nem lehet csővezetéken Európába gázt szállítani. A cseppfolyósított gáz (LNG) behozatali lehetőségei gyorsan bővülnek, azonban nem elégségesek.

A kiút a hidrogén-alapú energiapótlás lehetne, ezzel biztató kísérletek folynak, lényegében így lehetne megoldani a villamos energia tárolását.

A kérdések a német külpolitikára, ezen belül Németország és az EU, illetve Németország és az USA kapcsolatrendszerére vonatkoztak. A német katonai erő fejlődik, de ez politikai-társadalmi paradigmaváltást igényel.

IMG_20220928_170903IMG_20220928_170901

Székely Árpád előad.

Gyászhír

2022. szeptember 17-én elhunyt társaságunk régi barátja, többszörös előadónk, Frank Tibor akadémikus.

Frank Tibor 1948-ban született Budapesten, oktatói munkáját 1971-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1973-ban, az akkori Angol Nyelv és Irodalom Tanszéken meghonosította az angol nyelvű, brit és amerikai szakirodalmon alapuló történeti szakképzést. 1992-94 között az Amerikanisztika Tanszék vezetője, majd 1994-ben az ELTE Angol-Amerikai Intézetének alapítója és első igazgatója (1994-2001) volt. 1997-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 2006 és 2014 között újra az intézet igazgatója volt. 1998-ban szerezte meg az MTA doktora címet, 2013-ban levelező, 2019-ben pedig rendes tagjává választotta a testület. 2016-ban elnyerte az ELTE oktatóinak és kutatóinak kiemelkedő teljesítményét elismerő rektori kiválósági különdíjat.
Frank Tibor 2018 óta professor emeritusként dolgozott az ELTE Angol-Amerikai Intézetében. 2006-ban tagjai közé választotta a londoni székhelyű brit Royal Historical Society.
Frank Tibor elsősorban politika- és társadalomtörténetet tanított. Kutatási eredményei közül kiemelkednek azok, melyeket a transzatlanti migráció, ezen belül a magyar kivándorlás történetének vizsgálatával ért el. Frank Tibor halálával a magyar és nemzetközi történetírás, felsőoktatás, filológia, anglisztika és amerikanisztika és általában a haladó gondolkodás pótolhatatlan veszteséget szenvedett.

Emlékét megőrizzük!

Kína és az ukrajnai háború

2022. június 8-án Krajczár Gyula volt pekingi tudósító és dr. Rácz Lajos volt pekingi katonai attasé tartott előadást egyesületünk szervezésében. Előadásaikban átfogó képet rajzoltak Kína hozzáállásáról az ukrajnai háborúhoz, a kínai-orosz viszony történetéről és stratégiai hátteréről, továbbá kitértek a magyar-kínai viszony biztonságpolitikai vetületeire is.

Krajczár Gyula előadásában rámutatott: Kína sajátságos és egyedi semlegességi álláspontra helyezkedik az ukrajnai háborút illetően, és hosszabb távon tervez. Oroszországhoz stratégiai partnerség fűzi, ami messze elmarad a szövetségtől. A kínai-ukrán kapcsolatok erőteljesen gazdasági és stratégiai jellegűek voltak. Komoly érdekeltségek vannak. Volumenben ezek persze nem hasonlíthatók az oroszországi, távol-keleti érdekeltségekhez. – Az orosz-kínai energetikai kapcsolatok fejlődtek az elmúlt húsz évben a legjelentősebben. Helyileg Kína északi tartományaira korlátozódnak, Kína erőteljesen részt vesz a helyenként egyáltalán nem létező infrastruktúra kiépítésében. Kínát nagyon érdekli az ún északi hajóút, ha néhány évtizeden keresztül hajózhatóvá válna, az rendkívüli lehetőséget jelentene. Az ukrajnai háború következtében azonban a kínai vállalatok maguk vonultak ki Oroszországból, üzleti, s nem szankciós megfontolásokból.

A kínai-orosz kapcsolatok politikai légköre igen hullámzó volt, a korrekt viszony csak rövid ideig tartott. Nagy és mély barátság kialakulása kizárható a két ország között. A kínai közvélemény teljesen megosztott, s a vezetés semleges iránya fenntartja a megosztottságot, ez szokatlan a kínai politikában. A kapcsolatok jövőjét tekintve sok a nyitott kérdés. A kínai elemzők hagyományosan oroszellenes szemszögből értékelik a fejleményeket.

Krajczár Gyula előadása végén a kínai politikai vezetés helyzetét értékelte. 10 éve van hatalmon Hszi Csin-ping és ősszel pártkongresszus várható. Sok jel mutat arra, nem adja át a hatalmat, de sokszor vannak meglepetések is.

Dr. Rácz Lajos elsősorban a biztonságpolitikai aspektusokkal foglalkozott. Röviden áttekintette az amerikai-kínai kapcsolatok katonai területeit, továbbá a Magyarország NATO-taggá válása utáni helyzetet, amely megváltoztatta a magyar-kínai katonai kapcsolatok hátterét és jellegét. Az orosz ihletésű ún. Eurázsia koncepció az amerikai vezetésű atlantista elképzelések szöges ellentéte.  2014-ben Putyin előjött a Nagy-Eurázsia koncepcióval, ahol gazdasági együttműködés van az abban részvevő országok között. Ennek kínai megfelelője az “Egy övezet egy út” koncepció. Lehetséges forgatókönyv az amerikai-európai biztonsági-stratégiai együttműködés és egy tőle eltérő, kínai vezetésű ázsiai-afrikai együttműködés. Rácz Lajos idézett olyan szerzőktől is, akik pozitívan értékelték Magyarország kormányának a Nyugattól való el- és a Kelet felé fordulását. Az egyik ilyen elmélet az ún turanizmus, amely a török népekkel való szorosabb kapcsolat kiépítését történeti-társadalom-lélektani okokra tekintettel szorgalmazza. Az előadó említette a “keleti nyitás” politikai célját, amely a mostani háborús helyzetben nagyon bizonytalanná vált. Rácz Lajos jellemezte Kína önképét (ötezer éves civilizáció, megújulásra való képesség, egyedi sikeresség), s rámutatott: Kínában a magánvállalkozókat is szívesen látják a kommunista pártban. Az előadó említette a magyar kormány sajátos hozzáállását, amellyel nem ítéli el a kínai politika visszásságait. Amerikai szakértők viszont erőteljesen elmarasztalják a kínai magatartást, szerintük Kína agresszívan terjeszkedő országgá vált. A legnagyobb biztonsági fenyegetés, hogy Kína vonzerőt gyakorol a NATO-tagállamok egy részére is, s ezzel egyértelműen Magyarországra (is) céloznak. Végül az előadó idézett egy cseh elemzői csoport tanulmányából, amely Magyarországgal foglalkozik, s amely szerint Magyarország mostani kormányának politikája három szempontból is stratégiai kockázat a NATO számára. 1. Mert az oroszok csatlósa, és elbizonytalanítja az európai energiapolitikát, 2. Mert Kína csatlósa és kitüntetett gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot épít ki vele, akár érzékeny területeken is (Huawei, Belgrád-Budapest vasútvonal, Fudan Egyetem ügye). 3. Mert Magyarország a Balkánon különleges politikai szerepet keres magának.

A kérdések Kína és Tajvan kapcsolatára, a Szibériában élő kínaiakra, illetve a kínai belpolitika egyes kényes kérdéseire vonatkoztak.

 

 

Közgyűlést tartottunk

Május 18-án rendben megtartottuk éves közgyűlésünket.

A tagok egyhangúlag elfogadták az elnökség beszámolóját, a kiadások és bevételek összesítését, majd javaslatokat tettek az egyesület munkájának bővítési irányaira.

A vonatkozó dokumentumokat rövidesen közzétesszük.

Júniusi rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt Krajczár Gyula újságíró, a Jelen főszerkesztő-helyettese, volt pekingi tudósító és Rácz Lajos ny. ezredes, biztonságpolitikai szakértő, volt pekingi katonai attasé „A sárkány új ruhája“ (Milyennek mutatja magát Kína, és milyennek látják) című előadására.

Időpont és helyszín: 2022. június 8. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., II. em. 219. sz. terem

Inotai András előadása

2022. április 27-én előadást tartott, majd kérdésekre válaszolt Inotai András professzor, világgazdasági szakértő.

Előadását az alábbiakban kivonatosan ismertetjük.

Az EU és a világgazdasági környezet
Elmondta, gyors növekedést vártak a covid első, hatalmas visszaeséssel járó hulláma után, de ez nincs, helyette megjelent egy erős infláció + az ukrajnai háború, amely mindenkinek megrázkódtatás.
Az USA-ban rengeteg (200 md) dollárt szórtak ki, ez pénzügyileg fedezetlen, de szükséges volt a szociális feszültségek csökkentésére. A másik rész az infláció, ami a hiányt csökkenti. (Az infláció megnövelte az energiaárakat és az élelmiszer-árakat.) Harmadik tétel az alacsony betéti kamat, mindenki, akinek bankbetétje van, finanszírozza a plusz fedezetlen pénzt.
A termelési és beszerzési láncok megszakadtak – a globális láncok jelentős tényezők voltak a fejlődésben, de ez megtorpant. A világméretű láncok tarthatatlanok, kérdés, hogyan jöhetnek létre értelmes regionális láncok. A befektető körülnéz, ezt hogyan valósíthatná meg. Részére megfelelő munkaerőpiaci, politikai-társadalmi körülmények kellenek. Ezek gyakran hiányoznak,
A másik kiút a robotizálás.
A szankciókról: azok mindig kétélűek. (A kiválthatóság gond mind kínálati, mind keresleti szinten.) Nemcsak kereskedelmi szankciók, hanem pénzügyiek, személyi irányultságúak. Ágazatonként is változik a hatása, az egyes országok kitettsége is különböző. Van, aki könnyen át tud állni, átállnak az algériai gázra, ahol van tenger, ott lehet LPG, ez idő és pénz kérdése átállni. Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország ebben nem áll jól. Nem vagyunk egyedül abban, hogy nem akarjuk gyorsan kiváltani az orosz gázt. A kényszernek pozitív hatása van annyiban, hogy meggyorsíthatja a tiszta, a zöld energiaforrásokra való áttérést. Negatív, hogy ez többe kerül.
Kérdés, hogy az orosz társadalom hogyan fogadja a nehézségeket. Verseny van abban, melyik társadalom fogadja rosszabbul azokat. Nyugat-Európában egy kisebb elégedetlenség is társadalmi, esetleg politikai problémákhoz vezethet. Oroszországban, ahol még sok tekintetben feudális reflexek vannak, nagyobb a tolerancia-küszöb.
A migráció. Drámai méreteket öltött, mert 4,5 millió ember hagyta el Ukrajnát. Innen főleg elmennek, Csehországba, Lengyelországba. Három hulláma volt: első hullámban a nyugati kötődésűek mentek, volt hova menniük. A második hullámban azok mentek, akiknek nem volt nyugati kötődésük, de volt pénzük, szaktudásuk. A harmadik hullámban azok, akiknek semmije sincs, se pénze, se szaktudása. És még az Ukrajnán belüli migráció is jelentős. És vannak azok, akiket az orosz katonák elvittek Oroszországban, főleg a Távol-Keletre. (Ez százezres nagyságrend.) Az ukrán katasztrófa háttérbe szorította az afrikai, közel-keleti migránsok ügyét, ami azonban valós gond ma is. Az EU-nak elsődleges feladata lenne, hogy hiteles migrációs stratégiát dolgozzon ki, lebontva tagállamokra, s nem csak beszél róla, hanem alkalmazza is, és az eszközrendszert hozzá is rendeli.
A mezőgazdaság – Ukrajna jellemzően napraforgó-olaj és gabona-szállító. Hatalmas áremelkedés van, plusz a Közel-Keletre is 35 millió t gabonát szállít évente. Most még van a tavalyi készletből, jövőre nem lesz.
Általában véve is elmondható, hogy a világgazdaság egészében igen magas az összefonódottság, a kölcsönös függőség, lehet, hogy aszimmetrikus a függőség, de kölcsönös.

Az EU belső és külső kihívásai
Belsők: Nem tudott mélyülni az integráció az elmúlt 10 évben, a közös politikák nem fejlődtek. A Brexit problémái még nincsenek rendezve.
Az új tagállamok közül egyesek viselkedése szembe megy az európai értékekkel. Erre a helyzetre senki nem volt felkészülve. A belépek és „oszt’ jónapot” helyzetre. Hogy európai uniós tagként ásom alá az európai értékrendet. Feltételezték azt, hogy aki belép, elfogadja az európai értékeket.
Az orosz invázió után az EU összeállt, a NATO megerősödött (kivétel Írország, Ausztria, utóbbi esetben kérdés, meddig tudja tartani a semlegességet). Jó hír, hogy Macron győzött, viszont rossz hír, hogy a francia társadalom erősen polarizálódott.
Valamit a deficittel is kezdeni kell. A nemzetközi gazdasági szervezetek előre láthatták volna a mai helyzetet, de nem látták, mert valószínűleg nem hitték el.

A kérdések az euró bevezetésének feltételeire, a mezőgazdaság aktuális problémáira vonatkoztak. Inotai András elmondta, az euró bevezetésének története változó volt az újonnan csatlakozott országokban. Egyetértett azzal, hogy a mostani erősen inflációs környezetben nehezebb lenne az átállás. A horvátok jól állnak, s Bulgáriában is megvan a döntés már. Nem lesz könnyű kiváltani Ukrajna mezőgazdasági termékeit, hiszen másutt alacsonyabb a talajok termőképessége és műtrágyából sincs elegendő. Nem sok minden történt annak érdekében, hogy az agrártermékek magasabb feldolgozottsági szinten kerüljenek kivitelre, ebben is nagy az elmaradásunk.