Kató Ferenc összes bejegyzése

Andor László előadása az Európai Unió fejlődési lehetőségeiről

Andor László kandidátus, docens és volt EU-biztos érdekes előadást tartott társaságunk rendezvényén, 2018. május 17-én.

A bő egy órás előadás főbb témái voltak:

I.  Az öt lehetséges forgatókönyv jellemzése:

1. “Minimálprogram” – csak közös piac. (visszabontás)

2. A több sebességes Európa – aki akar, jobban integrálódik, aki nem, nem.

3.  “Kevesebbet, de jobban.”

4. “Minden maradjon úgy, ahogy most van!”

5. “Mindenből sokkal többet!” – elmozdulás egy föderális Európa felé.

Az előadó kiemelte, hogy megjelent az a nézet is, hogy máris túl erősen integrálódott az EU, tehát visszafelé kellene haladni. Ez elgondolkodtató.

Andor László a Brexitet elemezve két fő gondolkodásmódot vázolt fel: 1. Nagy-Britannia eleve nem hitt a szoros integrációban, kizárólag gazdasági érdekekből csatlakozott. 2. Nem a britekkel van a baj, hanem “Brüsszellel”, azaz a Brexit csak következmény.

II. Az EU előtt sokféle probléma áll. Az egyik kül- és biztonságpolitikai természetű. Az Egyesült Államok nem kíván a továbbiakban is az eddigi katonai-biztonsági védőernyőt tartani Európa fölé, a putyini politika pedig igyekszik fellazítani az EU amúgy is törékeny katonai-politikai egységét.

III. Andor László hosszabban beszélt a valutaunió problémáiról, ugyanakkor kiemelte: a Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke által irányított EKB tevékenysége nyomán az euró alapvetően helytállt a nemzetközi pénzpiacon. Nem halad az európai stabilitási mechanizmus kiépítése. Olaszországot említve elmondta: olyan “nagy” tagállamról van szó, amely nagy mértékben sodródik, komoly pénzügyi gondokkal küzd, “ránehezedik” az euróövezetre. Az olaszok a leginkább elégedetlenek az EU-val, mert nem csak a pénzügyi segítséget keveslik, hanem – joggal – elégtelennek tartják a migrációs kérdésben mutatott közösségi magatartást is.

IV. Az előadás befejező részében a következő költségvetés főbb kérdéseiről szólt az előadó. Az ugyanis minden tagot érint, és minden tagnak külön érdekei vannak. A britek kiválásával az össz-pénz csökkenni fog. A fő gond, hogy nincs távlatos vízió, nincs a célok tekintetében konszenzus. A mérete is vitatott, a nettó befizetők csökkentenék azt, a nettó haszonélvezők növelni, de legalábbis nem csökkenteni.  A kifizetések ügyében új elem, hogy megjelent a feltételesség: a jogállamiság fenntartásához kötnének egyes kifizetéseket. Erről a kérdésről heves vita várható, mert nem világos, ki mondja majd ki azt, hogy egy tagállamban megsértették a jogállami normákat. (Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos aláhúzta, az uniós költségvetésének tükröznie kell azt, hogy az Európai Unió sikeres, képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal és megvalósítani kitűzött céljait. Ennek elérése érdekében nem szabad egymással szembeállítani vagy összekeverni egyebek mellett a kohéziós pénzek és a migráció két teljesen különálló területét. Mindezt csak megfelelő finanszírozással lehet valóra váltani. További sikeréhez jól kialakított, kiegyensúlyozott költségvetésre van szüksége az Európai Uniónak.)

A kérdések a globalizációs folyamatok és EU viszonyára, továbbá a kedvezőtlen demográfiai folyamatok visszafordíthatóságára vonatkoztak. Az utóbbival kapcsolatban Andor László nem optimista.

20180517_171214

Andor László

Andor László előadása

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt Az EU jövője: töredezés vagy egység című előadásra és véleménycserére

Előadó: dr. Andor László, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, egyetemi docensvolt EU biztos

Időpont és helyszín: 2018. május 17. (csütörtök) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Meghívó áprilisi rendezvényünkre

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt a Konfliktusok a Közel-Keleten az Iszlám Állam katonai legyőzését követően c. előadásra és véleménycserére

Előadó: dr. Csicsmann László egyetemi docens, intézetvezető

Időpont és helyszín: 2018. április 25. (szerda) 17.00 óra 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Oroszország – az elnökválasztás után

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő nagy érdeklődés mellett tartotta meg március 21-én előadását. A tömör, részletgazdag előadásmód lebilincselte a szép számú hallgatóságot.

Az előadó áttekintette a 18 évvel ezelőtt kezdődött putyini korszak főbb fordulatait. Első két elnöksége (2000-2008) alatt Oroszország stabilizálódott, a gazdaság szárnyalt, a nyomorszint alatt élők 70 milliós száma a felére esett vissza. 2012 után csökkent a növekedés, ezért “nehéz és konfrontatív” területre tévedt Putyin és környezete.

2016-tól a vezető párt az Állami Dumában immár 75 %-ot szerez, de ez az “eredmény” úgy jön létre, hogy a két nagyváros, Moszkva és Szentpétervár szavazóinak csak egyharmada ment el választani. Az “ukrajnai és krími kaland” nem csak a Nyugattól, hanem Kínától is elszigetelte Oroszországot.

A 2018-as elnökválasztáson Putyin 80 %-ot szerzett, ami rekordnak számít. Nem volt komoly ellenzéke, s az ellenzékiek is elismerték, hogy csalások és trükközések nélkül is Putyin nyert volna. A szavazók még mindig hálásak a kétezres évek pozitív fordulatáért, áthatja őket a nemzeti gőg, a tényleges ellenfelek távoztak vagy börtönben vannak (Navalnij).

A kilátások: szakértők arra figyelmeztetnek, az orosz gazdasági növekedést mindenképp meg kell gyorsítani, átfogó strukturális reform kell, a külpolitikában ki kell egyezni a Nyugattal. Sajnos a legújabb fejlemények nem ebbe az irányba mutatnak.

A kérdések, amelyekre Sz. Bíró Zoltán kimerítően válaszolt, az orosz ideológiára, illetve a brit-orosz kapcsolatok állására vonatkoztak.

20180321_170738

Sz. Bíró Zoltán

A mai lengyel helyzetről beszélgettünk

2018. február 21-én Domány András újságíró tömör, informatív, helyenként szenvedélyes előadást tartott a mai Lengyelországról, annak politikai-társadalmi helyzetéről.

Az előadó röviden bemutatta az “igazi” lengyel vezető, a funkciók nélküli Jarosław Kaczyński személyiségét, az előző, lemondatott (Beata Szydlo) és a mostani, a decemberben hivatalba lépett miniszterelnök, a 49 éves Tadeusz Morawiecki politikai portréját.  A kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (Prawo i Sprawiedliwość – PiS) egyelőre szilárdan tartja kézben a hatalmat, mert ellenzéke szétforgácsolt és alapoz a lengyel büszkeségre. A pártban az erősen vitatható “munkásságú” volt kormánytag, Antoni Macierewicz tevékenysége zavart keltett, de miután eltávolították a honvédelmi miniszteri posztról, a kedélyek valamennyire megnyugodtak.

Lengyelországban két politikai kérdés borzolta a kedélyeket a közelmúltban. Az egyik az igazságügyi rendszer reformja, amelyet az EU illetékesei olyannyira kifogásoltak, hogy elindították az ún 7-es cikkely szerinti eljárást. Lengyel részről ezt teljesen indokolatlannak tartják. A másik az úgynevezett történetpolitikai törvény ügye: ezt többen, nem szándékolt módon még izraeli részről is kifogásolták. A törvényjavaslat célja, amelyet már aláírt Andrzej Duda elnök, de még nem hatályos, mert elküldte az alkotmánybíróságnak, az, hogy a “lengyel nemzetet” teljes egészében felmentse a náci időszakban elkövetett bűnök alól.

A lengyel állam jelenleg azon fáradozik, hogy a rendszerváltozás előtt történt eseményeket sajátos megvilágításba helyezze. Külpolitikájában keménykedik a zsigerileg ellenszenves németekkel, s bár szoros a kapcsolat az Egyesült Államokkal, bizonyos gesztusok elmaradása rosszul esik Varsónak. Ukrajnával kiéleződött a viszony, ebben az ukránok felelőssége sem kerülhető meg. A litván-lengyel viszony hagyományosan feszült.

A kérdések a katolikus egyház mai szerepére, az EU-hoz fűződő viszonyra és a V4-ben elfoglalt helyére, illetve a történelmi problémák mai szerepére vonatkoztak.

20180221_170837

Domány András

 

Érdekes karikatúra-kiállítás nyílik rövidesen

Hamarosan új kiállítás nyílik a Napvilág Könyves Galériában.

A tárlat a Népszabadság 1956 és 1988 között és a szilveszteri Népszabi 1980-as években megjelent politikai karikatúráiból kínál ízelítőt, ami a politikai humor sajátos – a politikai kabaréval mindenképpen kiegészítendő – metszetét adja. Amennyiben szeretne bepillantani múltunk eme – humorral gazdagon fűszerezett – szeletébe, szeretettel várjuk Önt és ismerőseit a kiállítás megnyitóján

2018. március 1-jén (csütörtökön) 17 órakor

a Politikatörténeti Intézet földszintjén (1054 Bp., Alkotmány u. 2.).

A kiállítást megnyitja: Uj Péter újságíró

Februári rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt a “Változás a változatlanság érdekében? A varsói kormányátalakítás háttere” című előadásra és véleménycserére

Előadó: Domány András újságíró, közíró

Időpont és helyszín: 2018. február 21. (szerda) 17.00 óra

1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem