Kató Ferenc összes bejegyzése

Oroszországról beszélgettünk

2017. május 31-én számos érdeklődő jelenlétében tartott előadást dr. Rácz András egyetemi docens, Oroszország-szakértő.

Az előadó színes, humoros stílusban, de rendkívüli tájékozottságról tanúbizonyságot téve beszélt erről a hatalmas országról. Elsősorban annak kül- és biztonságpolitikáját vette szemügyre, kiemelten a közép-európai térség vonatkozásában. Térségünk államaival kétoldalú kapcsolatot tart fenn, a stratégiai gondolkodás azonban regionális jellegű.

Az orosz gazdaságnak, bár nem ismerik el hivatalosan, érzékeny veszteségeket okoznak a Krím annektálása, illetve az ukrajnai beavatkozás után bevezetett nyugati szankciók. Ezek feloldása vagy enyhítése elsődleges érdek és cél. Az ukrajnai válság hosszabb ideig fennáll majd, hiszen Oroszország nem engedheti meg magának Ukrajna stabilizálódását, sikerét, mert ezzel példaként szolgálna az orosz lakosságnak.

Energia-ügyekben kölcsönös függés tapasztalható. Orosz részről mindent elkövetnek az egységes energiapiac létrejöttének megakadályozására, mert ez nagy mértékben szűkítené mozgásterüket.

Katonapolitikában az látszik, hogy Oroszország nem törekszik a közvetlen, nyílt konfliktusra a NATO-val, s annak tagállamaival. Defenzív stratégiájába azonban a helyi szintű támadó háború is beletartozik, ezt mutatta a grúziai konfliktus. Annak ébrentartása egyúttal gátja Grúzia NATO-tagságának is. Moszkva erőteljesen törekszik a NATO bővítésének akadályozására. A tervbe vett NATO rakétavédelmi rendszer az orosz aggodalmak elsődleges forrása.

Rácz Andrásnak a hallgatóság egy sor kérdést tett fel. Azok a volt Szovjetunió és a mai Oroszország összevetésére, valamint a hosszú távú kilátásokra vonatkoztak. Ez utóbbiak tekintetében Rácz borúlátó, ugyanis a oroszországi demográfiai mutatók nagyon rosszak, magas az alkoholizmus miatt idő előtt meghaltak aránya, és a muzulmán vallásúak akár 30 év alatt is többségbe kerülhetnek az ország egészében.

Előadás Nyugat-Európáról

Dési András volt a vendégünk április 26-án. A neves külpolitikai újságíró, aki éveken át volt állandó tudósító Párizsban és Berlinben, jelenleg a Riporterek Határok Nélkül nevű nem kormányzati szervezet munkatársa.

Előadásának első részében hosszabban jellemezte azokat a változásokat, amelyek a francia belpolitikában az utóbbi években megjelentek. A szocialista párt szerepe erősen csökkent, az elnökválasztás második fordulójába jelöltje be sem jutott. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke lett az a meghatározó személyiség, aki a legszélsőségesebb megnyilvánulások visszaszorításával valamelyest középre helyezkedett. Ha most nem is nyer, amennyiben a hagyományos politikai elit a következő öt évben nem tud érdemi javulást hozni, 2022-ben megállíthatatlan lesz.

Németország belpolitikájáról szólva új jelenség az ún. Schulz-effektus. Az SPD új elnöke pártjának az elmúlt években mért legnagyobb népszerűséget hozta. Másrészt a hellyel-közzel megnyilvánult eufória nem indokolt, ezt az AfD előretörése és az SPD veresége megmutatta a Saar-vidéki tartományi választásokon. A legnagyobb támogatottságú “régi” párt, a CDU élén még marad Merkel, de már megkezdődött utódjának a keresése.

Az EU-ról elmondta Dési András, hogy a Brexit alapjában rázta meg a felépítményét.  Emiatt és a nemzetközi kihívásokra adott késedelmes, elégtelen válaszai miatt is nehézségekkel küzd. Franciaország szerepe felértékelődik ugyan, de egész Nyugat-Európa áhítozik valami újra, amellyel a fiatal nemzedékekhez is közelebb lehetne hozni az alapértékeket. Ugyanis a mostani nemzedékeknek az, hogy nincs háború Európában, hogy van – ahol van – közös pénz és szabad utazás, munkavállalás, ez már túlontúl természetes számukra.

Dési András szerint Magyarország, amennyiben továbbra is különutasságra törekszik, és nem lép be az eurózónába, komoly gazdasági következményekkel lesz kénytelen szembenézni.

A kérdések a nyugat-európai társadalmak és a nem európai “párhuzamos társadalmak” viszonyára, továbbá a schengeni zóna és Franciaország kapcsolatára vonatkoztak.

Dési András és dr. Horváth Tamás, az elnökség tagja

20170426_175213A

Nyilatkozat

Társaságunk elnöksége, illetve tagsága többségi döntéssel csatlakozott az alábbi nyilatkozathoz. Azt ismertette a Népszava című országos napilap 2017. április 20-án.

Az Andrássy Kör, a Bibó István Közéleti Társaság, a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság, a József Attila Társaság és a Szalay Kör tiltakozik a CEU/Közép-európai Egyetem budapesti működésének lehetetlenné tétele ellen. A CEU a magyar szellemi élet kiszakíthatatlan része, amely sok nemzetiségű oktató- és diákgárdájával, nemzetközileg is magasra értékelt kiemelkedő kutatómunkájával, kulturális és társadalmi programjaival erős köteléket jelent Budapest és Magyarország számára a fejlett világhoz. A törvénymódosítás ezen túlmenően elfogadhatatlan támadás az egyetemi autonómia, az oktatás és kutatás szabadsága, a termékeny nemzetközi együttműködés és a civil társadalom ellen is.

Szolidárisak vagyunk a CEU-val és minden demokratikus közösséggel, amelynek elege van abból az értelmiségellenes hadjáratból, amely Magyarországot a nyugati világ, a civilizált társadalmak perifériájára szorítja.

Tiltakozunk a hamis beállítás ellen, hogy a kormány egyes lépéseivel szemben kritikus civil szervezeteknek „külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében” (idézet a törvényjavaslat indokolásából).

Meggyőződésünk, hogy a civil szervezetek átláthatóságát, támogatásaik azonosítását és nyilvánosságát a most érvényes törvényi szabályozás kellően biztosítja, így a most a parlament elé került törvényjavaslat nyilvánvaló célja az, hogy ezeket a szervezeteket   külföldi érdekeket szolgáló szervezeteknek minősítse, és megbélyegezze. Az ilyen és hasonló lépések ellentétesek a demokrácia alapeszményeivel.

 

Meghívó április 18-ra

Magyar emlékek Németországban (IV.) Tíz évszázad magyar emlékei Bajorországban

Kucsera János kutató, a müncheni Széchenyi Kör elnöke kötetének bemutatása legújabb képeivel, vetített előadással.

Köszöntőt mond:  Dr. Hollósi Mihály, a Magyar – Bajor Baráti Társaság elnöke, a Magyar Kereskedelmi Kirendeltség volt bajorországi vezetője.

Az est folyamán röviden bemutatásra kerül: Dr. Ódor László germanista, volt svájci nagykövet, a stuttgarti Magyar Kulturális Tájékoztató Központ egykori igazgatója új könyve „Új német-magyar olvasmányos kulturális szótár esszé” címmel.

Egy kötet, amely rendkívül hasznos a német nyelvvel foglalkozó szakembereknek és diákoknak!

Házigazda: dr. Messik Miklós a MEVE elnöke

Helyszín: Magyarság Háza, Kosztolányi-terem (a félemeleten jobbra)

1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

Időpont: 2017. április 18. (kedd) 18:00 óra