Kató Ferenc összes bejegyzése

Gyászhír

Megrendülten értesítünk mindenkit, aki ismerte, hogy december 8-án 87 éves korában elhunyt dr. Iványi Zoltán nyugalmazott tanácsos. Búcsúztatása december 22-én 14:30-kor lesz a Belvárosi Szent Mihály-templom urnatemetőjében (V. Váci u. 47.)

Zoltán egyesületünk tagja volt, emlékét megőrizzük.

Évadzáró baráti összejövetelt tartottunk

December 7-én mintegy 16 tagunk gyűlt össze. Kötetlen formában mintegy másfél órát beszélgettünk a magyar külpolitikáról. Felmerült például, ha egyszer annyira “önálló” a külpolitikánk, miért nem lehetett a Varsói Szerződés megszűnte után semlegesnek maradnunk. Ezt azonban mértékadó politikai körök komolyan sem akkor, sem mostanában nem támogatták, mert az előfeltételei sem álltak és nem állnak fenn. Ellenkezőleg, a NATO-hoz való szoros kapcsolódásunkat hangsúlyozzuk, miközben a politikai cselekvés nem harmonizál a NATO meghatározó erőiével, s az látszik, hogy a jelenlegi amerikai kormányzattal nem ápolunk túl szívélyes kapcsolatokat. Felvetődött, hogy a magyar diplomácia tekintélye óhatatlanul visszaesett az adott “egyensúlyozó” külpolitika következtében. Sajnálatos, hogy a mindenkori politikai vezetés évtizedek óta csak korlátozottan figyel a diplomáciai testülettől, a nagykövetségektől érkező jelzésekre.

Minden kedves olvasónknak kellemes ünnepeket kívánunk!

Trianonról – száz év múltán

2022. november 19-én társaságunk, karöltve a Bibó István Közéleti Társasággal és a Külpolitikai Szakértők Andrássy-körével, hosszabb idő óta először konferenciát szervezett. A mintegy 80 fős hallgatóság érdeklődve hallgatta a színvonalas, tudományosan megalapozott előadásokat, amelyek a “máig élő történelmi traumához”, a trianoni békeszerződéshez kapcsolódtak. Az első előadást Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója tartotta. Eszmetörténeti jellegű ismertetést adott az elmúlt száz év Trianonra vonatkozó felfogásának, a hivatalos álláspontnak és a közvélekedésnek az alakulásáról.

A második, ugyancsak nagy ívű előadást Jeszenszky Géza volt külügyminisztertől hallottuk, aki áttekintette az Antall-kormány szomszédságpolitikájának főbb célkitűzéseit, lehetőségeit, vitáit. Elsorolta azokat a konkrét diplomáciai lépéseket, amelyeket a kilencvenes években tettek a trianoni trauma következményeinek az enyhítésére, a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek helyzetének javítására.

A harmadik előadást Balázs Péter volt külügyminiszter tartotta, aki néhány alapvető elvi kiindulópont, illetve fogalom tisztázását követően azokról a gyakorlati tennivalókról és lehetőségekről beszélt, amelyek révén lényegesen oldhatók lennének a szomszéd népekkel változatlanul fennálló feszültségek. Rámutatott, hogy az utóbbi évtizedben a magyar kormány viszont számos olyan lépést is tett, amellyel nem segítette a szomszéd országok többségi politikai köreivel meglévő viszony hangulatának javítását.

A levezető elnök, Lengyel László közgazdász-politológus szenvedélyes, néha személyes élményeket is idéző “átkötő” hozzászólásaival színesítette a konferenciát, kiemelve, hogy bíznunk kell abban, hogy ez a “kényes kérdés” is belátható időn belül nyugvópontra jut majd, de ehhez egy “másik Magyarország” megszületésére lesz szükség.

A konferenciáról videó-felvétel készült, annak elérhetőségéről rövidesen tájékoztatást adunk.

Következő rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt Lenti Attila politológus, PhD hallgató „A latin-amerikai baloldal fejlődési dilemmái” című előadására. Időpont és helyszín:2023. február 15. (szerda) 17 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., II. em. 223-as terem Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Még egyszer Trianonról

M E G H Í VÓ

Konferencia

MÉG EGYSZER TRIANONRÓL, 100 ÉV MÚLTÁN

2022. november 19. (szombat), 10.00 óra
Villányi úti Konferenciaközpont (1114 Budapest, Villányi út 11-13.,
(fszt., 300-as terem)

Előadások

Trianon hatása a magyar közgondolkodásra
Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója

Trianon és a szomszédságpolitika
a rendszerváltozás utáni magyar külpolitikában
Jeszenszky Géza egyetemi magántanár, korábbi külügyminiszter

K á v é s z ü n e t

A trianoni trauma oldása a mai Európában
Balázs Péter professzor emeritus, korábbi külügyminiszter

Kérdések, észrevételek, válaszok

Levezető elnök
Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet igazgatója

Kérjük, részvételi szándékát november 15-éig regisztrálni szíveskedjék: info@jaszitarsasag.hu

Az EU-ról beszélgettünk

2022. október 19-én információkban gazdag, érdekes előadást tartott társaságunk szervezésében Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

Az előadó mintegy fél órás bevezetőjében röviden jellemezte az EU-t az utóbbi két évtizedben sújtó öt válságot (2008 – szuverén adósságválság, amely pénzügyi válságba, majd bankválságba torkollott, s magával hozta az EU döntési mechanizmusának részbeni átalakítását; 2015 – migrációs válság, amelyre az EU megpróbált egységesen reagálni, de ez nem sikerült; 2016-17 – a Brexit, amely folyamat során az EU az egyik jelentős és nagy tagállamát vesztette el; 2020-21 – a covid-járvány, amely egész szektorokat sújtott eddig ismeretlen mértékben; és végül a jelenlegi energiaválság, amely egyértelműen az Ukrajna elleni orosz agresszió következménye, s amelyre főleg vitatott szankciókkal reagált eddig az EU). A járvány pusztító hatásainak ellensúlyozására hatalmas összegű segélyalapok jöttek létre. A Brexit máig ható problémákat okoz, nincs lezárva a folyamat, az új brit kormány ballépéseket követett el. A Brexit, illetve a német kormány nemzetközi szerepvállalásának csökkenése Merkel távozása után a franciákat felértékelte.

A jelenlegi helyzetben az európai védelempolitika jelentősége megnőtt, létrejött az Európai Védelmi Alap, amely különböző projekteket finanszíroz.

A bevezető utáni beszélgetésben elhangzott, hogy hosszabb távon előnytelennek bizonyulhat, ha egy vagy két tagállam tartósan szembemegy az ún fősodorral. Főleg akkor, ha – mint Magyarországnak – gyenge a koalíciókötési képessége, így a vitákban gyakran egyedül marad. Románia – olaj- és földgázkincse miatt – a jelenlegi energiaválságban felértékelődhet és versenyelőnyre tehet szert. AZ EU-ban változatlanul esedékes az intézményi reform, de például az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogát az előadó szerint belátható ideig biztosan nem fogják bevezetni. Nem kell ennyi biztos, de vita van arról, hogyan lehetne kárpótolni azokat a tagállamokat, amelyeknek nem lesz majd biztosa a jövőben. A soros elnökség jelentősége csökkent, a nyitott dossziékat viszi tovább mindegyik. Az eurozóna terjed, de a „terjedési sebesség” nyilván csökken a mostani helyzetben. A politikai integráció kiterjesztését, az EU politikai befolyásának növelését szolgálhatja, illetve célozza a Macron elnök által kezdeményezett Európai Politikai Közösség, amely 44 államra kiterjedő ernyőszervezet.

 

Gyászhír

Szomorúan értesítünk mindenkit, akik ismerték, hogy 80 éves korában elhunyt dr. Györke József nyugalmazott nagykövet.

Zalaszentgróton született, majd 1967-ben Moszkvában végezte egyetemi tanulmányait, bekerült a Külügyminisztériumba. 1969-től 1972-ig  Afrikában volt beosztott diplomata. 1981 és 1989 között az MSZMP KB munkatársa volt, majd 1989-ben londoni nagykövetnek nevezték ki. 1990 szeptemberében hazarendelték és távozott a Külügyminisztériumból.

Sokunknak volt jó barátja, emlékét megőrizzük!

Búcsúztatásáról később intézkednek.

Októberi rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense „Válságról válságra – az Európai Unió napjainkban” című előadására. Időpont és helyszín: 2022. október 19. (szerda) 17.30 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., II. em. 223-as terem