Lenti Attila politológus, Latin-Amerika szakértő  2023. február 15-én közel egy órás, színes, jól strukturált, információkban gazdag előadást tartott. Vázolta a kontinens fejlődési sajátosságait, és a fejlődési szakaszokat. Az országok jelentős részében szinte kizárólag a kitermelő és nyersanyag-előállító ágazatok domináltak az elmúlt időszakban, s kulcskérdés, sikerül-e szakítani ezzel a zsákutcás modellel. A politikai keretek változtak, a nyugati értelemben vett demokrácia csak megkésve és ellentmondásosan alakult ki. A baloldal sokszínű és több helyen felváltotta a hosszan tartó jobboldali, konzervatív uralmi berendezkedéseket. Eredmények is vannak, nem egy országban előrelépett a modernizáció, fejlődött az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra, csökkentek a társadalmi különbségek. Nagy kérdés, mennyiben sikerül majd a főbb országoknak egy modern, főutas fejlődési modellt megvalósítaniuk. Eddig még nem történt paradigma-váltás.

Az előadó viszonylag részletesen elemezte az Amazonas-medence lehetőségeit, jelentőségét, mert a térség nem csak Latin-Amerika, hanem az egész bolygó túlélése szempontjából is kulcsfontosságú.

Az előadás felvétele az alábbi linken megtekinthető: https://youtu.be/Z2k8a8P_hR0

2022. október 19-én információkban gazdag, érdekes előadást tartott társaságunk szervezésében Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

Az előadó mintegy fél órás bevezetőjében röviden jellemezte az EU-t az utóbbi két évtizedben sújtó öt válságot (2008 – szuverén adósságválság, amely pénzügyi válságba, majd bankválságba torkollott, s magával hozta az EU döntési mechanizmusának részbeni átalakítását; 2015 – migrációs válság, amelyre az EU megpróbált egységesen reagálni, de ez nem sikerült; 2016-17 – a Brexit, amely folyamat során az EU az egyik jelentős és nagy tagállamát vesztette el; 2020-21 – a covid-járvány, amely egész szektorokat sújtott eddig ismeretlen mértékben; és végül a jelenlegi energiaválság, amely egyértelműen az Ukrajna elleni orosz agresszió következménye, s amelyre főleg vitatott szankciókkal reagált eddig az EU). A járvány pusztító hatásainak ellensúlyozására hatalmas összegű segélyalapok jöttek létre. A Brexit máig ható problémákat okoz, nincs lezárva a folyamat, az új brit kormány ballépéseket követett el. A Brexit, illetve a német kormány nemzetközi szerepvállalásának csökkenése Merkel távozása után a franciákat felértékelte.

A jelenlegi helyzetben az európai védelempolitika jelentősége megnőtt, létrejött az Európai Védelmi Alap, amely különböző projekteket finanszíroz.

A bevezető utáni beszélgetésben elhangzott, hogy hosszabb távon előnytelennek bizonyulhat, ha egy vagy két tagállam tartósan szembemegy az ún fősodorral. Főleg akkor, ha – mint Magyarországnak – gyenge a koalíciókötési képessége, így a vitákban gyakran egyedül marad. Románia – olaj- és földgázkincse miatt – a jelenlegi energiaválságban felértékelődhet és versenyelőnyre tehet szert. AZ EU-ban változatlanul esedékes az intézményi reform, de például az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogát az előadó szerint belátható ideig biztosan nem fogják bevezetni. Nem kell ennyi biztos, de vita van arról, hogyan lehetne kárpótolni azokat a tagállamokat, amelyeknek nem lesz majd biztosa a jövőben. A soros elnökség jelentősége csökkent, a nyitott dossziékat viszi tovább mindegyik. Az eurozóna terjed, de a „terjedési sebesség” nyilván csökken a mostani helyzetben. A politikai integráció kiterjesztését, az EU politikai befolyásának növelését szolgálhatja, illetve célozza a Macron elnök által kezdeményezett Európai Politikai Közösség, amely 44 államra kiterjedő ernyőszervezet.

Németország Merkel után – ezzel a címmel tartott jól sikerült, érdekes előadást 2022. szeptember 28-án Székely Árpád nemzetközi szakértő.

Az előadó példákkal illusztrálta, hogy bár kétségtelenül nehezedtek az életkörülmények Németországban, azért a német társadalom és gazdaság koránt sincs válságban. (Egy négytagú középosztálybeli családnak az adók, a lakbér és a megnövekedett rezsi kifizetése után is marad 2-3 ezer eurója havonta a megélhetésre.)

Németország erősen export-orientált, megújulásra képes gazdaság, s ez a politika területén is érezteti hatását, hangsúlyozta. Röviden jellemezte a politikai spektrumot, amely a korábbi évtizedekhez képest, amikor is a CDU-CSU, az SDP és az FDP párthármas uralta a kormányzást, ma a kép jóval színesebb.

A német energiahelyzetről szólva Székely Árpád hangsúlyozta, ma már látszik, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó merkeli döntés elhamarkodott volt. Az európai magas energiaárak részben azért ilyen magasak, mert a globális piacon az európai energiavállalatok nem versenyképesek. Elvben helyes a megújuló energiákra helyezni a hangsúlyt, a gyakorlatban azonban kell egy ún. kiegyenlítő energiatermelési forma, és erre ma még és egy darabig a gáz a legalkalmasabb. Ezt tudják az oroszok is, ezzel tudnak zsarolni bennünket. Vázolta, hogy milyen alternatív gázbeszerzési lehetőségek vannak. Sajnos azonban egy nem elhanyagolható “lyuk” mindig marad a következő egy-két évben. Az előadó elemezte, hogyan alakult ki Németország függősége az orosz gáztól. A dolognak vannak fizikai korlátai is: az Egyesült Államokból nem lehet csővezetéken Európába gázt szállítani. A cseppfolyósított gáz (LNG) behozatali lehetőségei gyorsan bővülnek, azonban nem elégségesek.

A kiút a hidrogén-alapú energiapótlás lehetne, ezzel biztató kísérletek folynak, lényegében így lehetne megoldani a villamos energia tárolását.

A kérdések a német külpolitikára, ezen belül Németország és az EU, illetve Németország és az USA kapcsolatrendszerére vonatkoztak. A német katonai erő fejlődik, de ez politikai-társadalmi paradigmaváltást igényel.

Székely Árpád előad.