Hírek kategória bejegyzései

Latin-Amerikáról beszélgettünk

Lenti Attila politológus, Latin-Amerika szakértő  2023. február 15-én közel egy órás, színes, jól strukturált, információkban gazdag előadást tartott. Vázolta a kontinens fejlődési sajátosságait, és a fejlődési szakaszokat. Az országok jelentős részében szinte kizárólag a kitermelő és nyersanyag-előállító ágazatok domináltak az elmúlt időszakban, s kulcskérdés, sikerül-e szakítani ezzel a zsákutcás modellel. A politikai keretek változtak, a nyugati értelemben vett demokrácia csak megkésve és ellentmondásosan alakult ki. A baloldal sokszínű és több helyen felváltotta a hosszan tartó jobboldali, konzervatív uralmi berendezkedéseket. Eredmények is vannak, nem egy országban előrelépett a modernizáció, fejlődött az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra, csökkentek a társadalmi különbségek. Nagy kérdés, mennyiben sikerül majd a főbb országoknak egy modern, főutas fejlődési modellt megvalósítaniuk. Eddig még nem történt paradigma-váltás.

Az előadó viszonylag részletesen elemezte az Amazonas-medence lehetőségeit, jelentőségét, mert a térség nem csak Latin-Amerika, hanem az egész bolygó túlélése szempontjából is kulcsfontosságú.

Az előadás felvétele az alábbi linken megtekinthető: https://youtu.be/Z2k8a8P_hR0

Gyászhír

Megrendülten értesítünk mindenkit, aki ismerte, hogy december 8-án 87 éves korában elhunyt dr. Iványi Zoltán nyugalmazott tanácsos. Búcsúztatása december 22-én 14:30-kor lesz a Belvárosi Szent Mihály-templom urnatemetőjében (V. Váci u. 47.)

Zoltán egyesületünk tagja volt, emlékét megőrizzük.

Évadzáró baráti összejövetelt tartottunk

December 7-én mintegy 16 tagunk gyűlt össze. Kötetlen formában mintegy másfél órát beszélgettünk a magyar külpolitikáról. Felmerült például, ha egyszer annyira “önálló” a külpolitikánk, miért nem lehetett a Varsói Szerződés megszűnte után semlegesnek maradnunk. Ezt azonban mértékadó politikai körök komolyan sem akkor, sem mostanában nem támogatták, mert az előfeltételei sem álltak és nem állnak fenn. Ellenkezőleg, a NATO-hoz való szoros kapcsolódásunkat hangsúlyozzuk, miközben a politikai cselekvés nem harmonizál a NATO meghatározó erőiével, s az látszik, hogy a jelenlegi amerikai kormányzattal nem ápolunk túl szívélyes kapcsolatokat. Felvetődött, hogy a magyar diplomácia tekintélye óhatatlanul visszaesett az adott “egyensúlyozó” külpolitika következtében. Sajnálatos, hogy a mindenkori politikai vezetés évtizedek óta csak korlátozottan figyel a diplomáciai testülettől, a nagykövetségektől érkező jelzésekre.

Minden kedves olvasónknak kellemes ünnepeket kívánunk!

Trianonról – száz év múltán

2022. november 19-én társaságunk, karöltve a Bibó István Közéleti Társasággal és a Külpolitikai Szakértők Andrássy-körével, hosszabb idő óta először konferenciát szervezett. A mintegy 80 fős hallgatóság érdeklődve hallgatta a színvonalas, tudományosan megalapozott előadásokat, amelyek a “máig élő történelmi traumához”, a trianoni békeszerződéshez kapcsolódtak. Az első előadást Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója tartotta. Eszmetörténeti jellegű ismertetést adott az elmúlt száz év Trianonra vonatkozó felfogásának, a hivatalos álláspontnak és a közvélekedésnek az alakulásáról.

A második, ugyancsak nagy ívű előadást Jeszenszky Géza volt külügyminisztertől hallottuk, aki áttekintette az Antall-kormány szomszédságpolitikájának főbb célkitűzéseit, lehetőségeit, vitáit. Elsorolta azokat a konkrét diplomáciai lépéseket, amelyeket a kilencvenes években tettek a trianoni trauma következményeinek az enyhítésére, a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek helyzetének javítására.

A harmadik előadást Balázs Péter volt külügyminiszter tartotta, aki néhány alapvető elvi kiindulópont, illetve fogalom tisztázását követően azokról a gyakorlati tennivalókról és lehetőségekről beszélt, amelyek révén lényegesen oldhatók lennének a szomszéd népekkel változatlanul fennálló feszültségek. Rámutatott, hogy az utóbbi évtizedben a magyar kormány viszont számos olyan lépést is tett, amellyel nem segítette a szomszéd országok többségi politikai köreivel meglévő viszony hangulatának javítását.

A levezető elnök, Lengyel László közgazdász-politológus szenvedélyes, néha személyes élményeket is idéző “átkötő” hozzászólásaival színesítette a konferenciát, kiemelve, hogy bíznunk kell abban, hogy ez a “kényes kérdés” is belátható időn belül nyugvópontra jut majd, de ehhez egy “másik Magyarország” megszületésére lesz szükség.

A konferenciáról videó-felvétel készült, annak elérhetőségéről rövidesen tájékoztatást adunk.

Még egyszer Trianonról

M E G H Í VÓ

Konferencia

MÉG EGYSZER TRIANONRÓL, 100 ÉV MÚLTÁN

2022. november 19. (szombat), 10.00 óra
Villányi úti Konferenciaközpont (1114 Budapest, Villányi út 11-13.,
(fszt., 300-as terem)

Előadások

Trianon hatása a magyar közgondolkodásra
Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója

Trianon és a szomszédságpolitika
a rendszerváltozás utáni magyar külpolitikában
Jeszenszky Géza egyetemi magántanár, korábbi külügyminiszter

K á v é s z ü n e t

A trianoni trauma oldása a mai Európában
Balázs Péter professzor emeritus, korábbi külügyminiszter

Kérdések, észrevételek, válaszok

Levezető elnök
Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet igazgatója

Kérjük, részvételi szándékát november 15-éig regisztrálni szíveskedjék: info@jaszitarsasag.hu

Az EU-ról beszélgettünk

2022. október 19-én információkban gazdag, érdekes előadást tartott társaságunk szervezésében Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

Az előadó mintegy fél órás bevezetőjében röviden jellemezte az EU-t az utóbbi két évtizedben sújtó öt válságot (2008 – szuverén adósságválság, amely pénzügyi válságba, majd bankválságba torkollott, s magával hozta az EU döntési mechanizmusának részbeni átalakítását; 2015 – migrációs válság, amelyre az EU megpróbált egységesen reagálni, de ez nem sikerült; 2016-17 – a Brexit, amely folyamat során az EU az egyik jelentős és nagy tagállamát vesztette el; 2020-21 – a covid-járvány, amely egész szektorokat sújtott eddig ismeretlen mértékben; és végül a jelenlegi energiaválság, amely egyértelműen az Ukrajna elleni orosz agresszió következménye, s amelyre főleg vitatott szankciókkal reagált eddig az EU). A járvány pusztító hatásainak ellensúlyozására hatalmas összegű segélyalapok jöttek létre. A Brexit máig ható problémákat okoz, nincs lezárva a folyamat, az új brit kormány ballépéseket követett el. A Brexit, illetve a német kormány nemzetközi szerepvállalásának csökkenése Merkel távozása után a franciákat felértékelte.

A jelenlegi helyzetben az európai védelempolitika jelentősége megnőtt, létrejött az Európai Védelmi Alap, amely különböző projekteket finanszíroz.

A bevezető utáni beszélgetésben elhangzott, hogy hosszabb távon előnytelennek bizonyulhat, ha egy vagy két tagállam tartósan szembemegy az ún fősodorral. Főleg akkor, ha – mint Magyarországnak – gyenge a koalíciókötési képessége, így a vitákban gyakran egyedül marad. Románia – olaj- és földgázkincse miatt – a jelenlegi energiaválságban felértékelődhet és versenyelőnyre tehet szert. AZ EU-ban változatlanul esedékes az intézményi reform, de például az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogát az előadó szerint belátható ideig biztosan nem fogják bevezetni. Nem kell ennyi biztos, de vita van arról, hogyan lehetne kárpótolni azokat a tagállamokat, amelyeknek nem lesz majd biztosa a jövőben. A soros elnökség jelentősége csökkent, a nyitott dossziékat viszi tovább mindegyik. Az eurozóna terjed, de a „terjedési sebesség” nyilván csökken a mostani helyzetben. A politikai integráció kiterjesztését, az EU politikai befolyásának növelését szolgálhatja, illetve célozza a Macron elnök által kezdeményezett Európai Politikai Közösség, amely 44 államra kiterjedő ernyőszervezet.

 

Gyászhír

Szomorúan értesítünk mindenkit, akik ismerték, hogy 80 éves korában elhunyt dr. Györke József nyugalmazott nagykövet.

Zalaszentgróton született, majd 1967-ben Moszkvában végezte egyetemi tanulmányait, bekerült a Külügyminisztériumba. 1969-től 1972-ig  Afrikában volt beosztott diplomata. 1981 és 1989 között az MSZMP KB munkatársa volt, majd 1989-ben londoni nagykövetnek nevezték ki. 1990 szeptemberében hazarendelték és távozott a Külügyminisztériumból.

Sokunknak volt jó barátja, emlékét megőrizzük!

Búcsúztatásáról később intézkednek.

Németország és mai energiahelyzete

Németország Merkel után – ezzel a címmel tartott jól sikerült, érdekes előadást 2022. szeptember 28-án Székely Árpád nemzetközi szakértő.

Az előadó példákkal illusztrálta, hogy bár kétségtelenül nehezedtek az életkörülmények Németországban, azért a német társadalom és gazdaság koránt sincs válságban. (Egy négytagú középosztálybeli családnak az adók, a lakbér és a megnövekedett rezsi kifizetése után is marad 2-3 ezer eurója havonta a megélhetésre.)

Németország erősen export-orientált, megújulásra képes gazdaság, s ez a politika területén is érezteti hatását, hangsúlyozta. Röviden jellemezte a politikai spektrumot, amely a korábbi évtizedekhez képest, amikor is a CDU-CSU, az SDP és az FDP párthármas uralta a kormányzást, ma a kép jóval színesebb.

A német energiahelyzetről szólva Székely Árpád hangsúlyozta, ma már látszik, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó merkeli döntés elhamarkodott volt. Az európai magas energiaárak részben azért ilyen magasak, mert a globális piacon az európai energiavállalatok nem versenyképesek. Elvben helyes a megújuló energiákra helyezni a hangsúlyt, a gyakorlatban azonban kell egy ún. kiegyenlítő energiatermelési forma, és erre ma még és egy darabig a gáz a legalkalmasabb. Ezt tudják az oroszok is, ezzel tudnak zsarolni bennünket. Vázolta, hogy milyen alternatív gázbeszerzési lehetőségek vannak. Sajnos azonban egy nem elhanyagolható “lyuk” mindig marad a következő egy-két évben. Az előadó elemezte, hogyan alakult ki Németország függősége az orosz gáztól. A dolognak vannak fizikai korlátai is: az Egyesült Államokból nem lehet csővezetéken Európába gázt szállítani. A cseppfolyósított gáz (LNG) behozatali lehetőségei gyorsan bővülnek, azonban nem elégségesek.

A kiút a hidrogén-alapú energiapótlás lehetne, ezzel biztató kísérletek folynak, lényegében így lehetne megoldani a villamos energia tárolását.

A kérdések a német külpolitikára, ezen belül Németország és az EU, illetve Németország és az USA kapcsolatrendszerére vonatkoztak. A német katonai erő fejlődik, de ez politikai-társadalmi paradigmaváltást igényel.

IMG_20220928_170903IMG_20220928_170901

Székely Árpád előad.