2022. szeptember havi bejegyzések

Októberi rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense „Válságról válságra – az Európai Unió napjainkban” című előadására. Időpont és helyszín: 2022. október 19. (szerda) 17.30 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., II. em. 223-as terem

Németország és mai energiahelyzete

Németország Merkel után – ezzel a címmel tartott jól sikerült, érdekes előadást 2022. szeptember 28-án Székely Árpád nemzetközi szakértő.

Az előadó példákkal illusztrálta, hogy bár kétségtelenül nehezedtek az életkörülmények Németországban, azért a német társadalom és gazdaság koránt sincs válságban. (Egy négytagú középosztálybeli családnak az adók, a lakbér és a megnövekedett rezsi kifizetése után is marad 2-3 ezer eurója havonta a megélhetésre.)

Németország erősen export-orientált, megújulásra képes gazdaság, s ez a politika területén is érezteti hatását, hangsúlyozta. Röviden jellemezte a politikai spektrumot, amely a korábbi évtizedekhez képest, amikor is a CDU-CSU, az SDP és az FDP párthármas uralta a kormányzást, ma a kép jóval színesebb.

A német energiahelyzetről szólva Székely Árpád hangsúlyozta, ma már látszik, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó merkeli döntés elhamarkodott volt. Az európai magas energiaárak részben azért ilyen magasak, mert a globális piacon az európai energiavállalatok nem versenyképesek. Elvben helyes a megújuló energiákra helyezni a hangsúlyt, a gyakorlatban azonban kell egy ún. kiegyenlítő energiatermelési forma, és erre ma még és egy darabig a gáz a legalkalmasabb. Ezt tudják az oroszok is, ezzel tudnak zsarolni bennünket. Vázolta, hogy milyen alternatív gázbeszerzési lehetőségek vannak. Sajnos azonban egy nem elhanyagolható “lyuk” mindig marad a következő egy-két évben. Az előadó elemezte, hogyan alakult ki Németország függősége az orosz gáztól. A dolognak vannak fizikai korlátai is: az Egyesült Államokból nem lehet csővezetéken Európába gázt szállítani. A cseppfolyósított gáz (LNG) behozatali lehetőségei gyorsan bővülnek, azonban nem elégségesek.

A kiút a hidrogén-alapú energiapótlás lehetne, ezzel biztató kísérletek folynak, lényegében így lehetne megoldani a villamos energia tárolását.

A kérdések a német külpolitikára, ezen belül Németország és az EU, illetve Németország és az USA kapcsolatrendszerére vonatkoztak. A német katonai erő fejlődik, de ez politikai-társadalmi paradigmaváltást igényel.

IMG_20220928_170903IMG_20220928_170901

Székely Árpád előad.

Gyászhír

2022. szeptember 17-én elhunyt társaságunk régi barátja, többszörös előadónk, Frank Tibor akadémikus.

Frank Tibor 1948-ban született Budapesten, oktatói munkáját 1971-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1973-ban, az akkori Angol Nyelv és Irodalom Tanszéken meghonosította az angol nyelvű, brit és amerikai szakirodalmon alapuló történeti szakképzést. 1992-94 között az Amerikanisztika Tanszék vezetője, majd 1994-ben az ELTE Angol-Amerikai Intézetének alapítója és első igazgatója (1994-2001) volt. 1997-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 2006 és 2014 között újra az intézet igazgatója volt. 1998-ban szerezte meg az MTA doktora címet, 2013-ban levelező, 2019-ben pedig rendes tagjává választotta a testület. 2016-ban elnyerte az ELTE oktatóinak és kutatóinak kiemelkedő teljesítményét elismerő rektori kiválósági különdíjat.
Frank Tibor 2018 óta professor emeritusként dolgozott az ELTE Angol-Amerikai Intézetében. 2006-ban tagjai közé választotta a londoni székhelyű brit Royal Historical Society.
Frank Tibor elsősorban politika- és társadalomtörténetet tanított. Kutatási eredményei közül kiemelkednek azok, melyeket a transzatlanti migráció, ezen belül a magyar kivándorlás történetének vizsgálatával ért el. Frank Tibor halálával a magyar és nemzetközi történetírás, felsőoktatás, filológia, anglisztika és amerikanisztika és általában a haladó gondolkodás pótolhatatlan veszteséget szenvedett.

Emlékét megőrizzük!