Az új év első, nagy érdeklődéssel kísért előadását január 30-án tartottuk meg. Kusai Sándor neves Kína-szakértő arról beszélt, hogy Kínáról még mindig nem tudunk eleget. Teng Hsziao-ping híres mondását választotta mottójául: “Szabadítsátok fel az elméteket!”. A kai fang (kb. nyitás) politikáját jellemezve bemutatta, hogy az öt évezredes kínai mentalitást nagyban meghaladva Kína a világ felé fordult ugyan, de soha nem hagyta magát a Nyugat által átformálni. A nyitás lényege, hogy átvenni mindent a Nyugattól, ami a szocializmus építését szolgálja, de a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezető szerepét és hatalmi monopóliumát hosszabb távon megőrizni. Kína azt példázza, hogy a sikeres fejlődés más utakat is járhat, mint a nyugati értelemben vett képviseleti demokrácia. Az előadó röviden vázolta kínai fejlődés eredményeit, hangsúlyozva, hogy az ország ma a világ legnagyobb kereskedője és legnagyobb exportőre.

Nagyon érdekes volt a társadalomfilozófiai fejtegetés, amelybe azután Kusai Sándor bocsátkozott. Kínában ősidők óta a hatalom öt osztatú, mégpedig: törvényhozó, végrehajtó, bírói, káderkiválasztó és ellenőrző hatalom. A modernizált, autoriter politikai rendszer, a pártállam jellemzője, hogy az állami funkciók a stratégia és a fő irányvonal meghatározásában nem játszanak szerepet, ezt a KKP magának tartja fenn. Ugyanakkor a párton belül megjelennek a különböző partikuláris érdekek, s folyik az érdekegyeztetés. Nem nyíltan, mert az ütközne a hagyománnyal, de folyik. Rámutatott arra, hogy a politikai rendszer megítélése során formai jegyeket kérünk számon rajtuk, míg a tartalom gyakran elsikkad. Pedig az utóbbi három évtizedben a kínai társadalom tagjainak 95 %-a előbbre jutott, csak a dollármilliomosok száma több tízezer.

Kusai Sándor azt hangsúlyozta, hogy Kína immár helyet követel magának a nemzetközi szabályok meghatározásában, tehát szabálykövetőből tudatosan szabály-alakítóvá vált. A világ Kínán kívül eső részének ezt tudomásul kell vennie, mert – tetszik, nem tetszik – Kínának a közelebbi és távolabbi jövőben jelentős befolyása lesz a nemzetközi politika, biztonság és gazdaság meghatározó folyamataira.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, hogy a kínai termelő és szolgáltató szektor 80 %-a magánkézben van, ugyanakkor a stratégiai-nemzetbiztonsági ágazatok (pénzügyi rendszer, vezeték-hálózatok, szállítás) állami tulajdonúak. Kína és India összevetéséből jelenleg mindenben a kínaiak jönnek ki jobban, mert nagyobb az erőforrás-koncentráló képességük.

Kusai Sándor előad. A táblán Teng Hsziao-ping idézett mondása. Zárójelben Teng Hsziao-ping neve kínai írásjelekkel