Előadás Afrikáról

Hosszabb szünet után ismét előadást tartott társaságunk, a járványügyi óvintézkedések betartása mellett.

Dr. Benkes Mihály habilitált doktor Afrikáról beszélt, színesen, érdekesen. A mintegy 77 perces előadást 60 vetített képpel illusztrálta, bemutatva ezzel a kontinens nemzetközi szakirodalmának beható ismeretét.

Az előadásban széles ívű hátteret rajzolt Afrika népmozgalmának alakulásáról, a szociokulturális jellegzetességekről. A gyarmatosítás előzményeit, lefolyását és máig ható következményeit is bemutatta röviden. Szó esett az ún Francafrique koncepcióról, amely a volt francia gyarmatok és az anyaország sajátos szimbiózisa, néhány előnnyel és sokkal több hátránnyal. Hosszabban szólt Afrika gazdaságának jellegzetességeiról, a fejlődés, illetve a stagnálás alakulásáról, a nemzetközi tőke szerepéről. Kétséges az a felvetés, hogy Afrika lehet a 21. század fejlődési motorja. Végül arról beszélt, milyen nehézségekkel kell szembenéznie az EU-nak az afrikai országokkal kötött partnerségi megállapodások részletes kimunkálása, illetve azok végrehajtásának megkezdése terén.

Az előadás video-felvétele az alábbi linken tekinthető meg:

 

Koszorúzás

145 évvel ezelőtt született névadónk, Jászi Oszkár politikus és társadalomtudós. Ebből az alkalomból társaságunk elnöksége megkoszorúzta a sírját a Farkasréti temetőben, március 2-án, a születésnapján.

Fényképek:

 20200302_11150020200302_111508

20200302_111634

 Az alsó fotón balról jobbra: Horváth Tamás, Király Attila, Bardócz Béla, Kató Ferenc

 

Törökország volt a téma

2020. február 26-án érdekfeszítő, információkban gazdag előadást tartott nálunk Egeresi Zoltán Törökország-szakértő.

Az előadás első részében Recep Tayyip Erdoğan török elnök politikai pályafutását ismertette az előadó, majd rátért politikája főbb jellegzetességeire, állomásaira. A támadások és a puccs ellenére ma is megkérdőjelezhetetlen az uralma.

Törökországban még élénken él a nagy török birodalom emléke, annak elvesztése miatt még megvan a frusztráció. Az “egyedül vagyunk” érzése diktál sokszor. Persze a NATO fontos tagjaként, illetve az EU-hoz való szoros kapcsolódása miatt, bár nem kedveli a Nyugatot, arra mégis nagy szüksége van. Vezető szerepre tör a török nyelvű népek csoportjában. Azerbajdzsánnal jó a kapcsolat, de a többi szomszédjával problémás.

Az előadó kiemelte, hogy a török ambíciók megvannak a Balkánnal, de elsősorban puha módszerekkel operál. Szíria irányában viszont három hadjáratot is indított, mert az arab tavasszal kapcsolatos várakozásai (Aszad gyorsan megbukik, s helyére törökbarát rezsim kerül) nem váltak be. Egeresi Zoltán ezután röviden jellemezte a török-orosz és a török-amerikai kapcsolatokat, a szíriai menekültek helyzetének alakulását. Szó esett a Földközi-tenger keleti medencéjében, tengeri gázmezők kiaknázása céljából megkötött líbiai-török megállapodásról is.

A kilátások bizonytalanok sok szempontból. Törökország aktivitása várhatóan fennmarad, de a birodalom visszaépítésének esélyei kicsik.

A kérdések a Törökországgal a menekültügyben fennálló együttműködés helyzetére, valamint a magyar-török államközi-gazdasági kapcsolatokra vonatkoztak.

20200226_170812

Egeresi Zoltán előad

Decemberi rendezvényünk részvevői

December 4-én Németországról beszélgettünk, kötetlen módon.

A képen balról jobbra: Király Attila tiszteletbeli elnök, Mycon Györgyné elnökségi tag, Horváth Tamás elnökségi tag, Bardócz Béla elnök, Szatmári István tag, Eredics László tag, Horváth István tag, (takarva) Aradi Flórián tag, Szabó András tag, Kató Ferenc titkár és Benkes Mihály tag. A felvételt készítette: Kázmér Zsigmond tag.

decemberi kép

Megtartottuk éves közgyűlésünket

Társaságunk 2020. január 22-én megtartotta rendes évi közgyűlését. A tagság egyhangúlag elfogadta az elnökség és a titkár beszámolóját, valamint a gazdálkodásról készült kimutatást. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a közgyűlés az idei első félév munkatervét, illetve az ez évi költségvetés tervezetét.

A közgyűlés hitelesített jegyzőkönyvét, a beszámolókat és a gazdálkodásról szóló kimutatást az alábbiakban közzétesszük.

Jegyzőkönyv 2020.01.26              Elnökség beszámolója12    Titkári beszámoló 2019   2019. évi elszámolás

A globalizáció hatásairól beszélgettünk

Matus János DSc, ny. főiskolai tanár november 20-án megtartott előadásában a globalizáció alapjellemzőjeként említette, hogy az az emberiség kialakulásától fogva jelen van. Rámutatott azokra a fejlődési fázisokra, amelyek annak jellegét és intenzitását meghatározták.

Az előadás nagy részében az előadó az ötévente megjelenő általános, illetve a Davosi Fórum évente kiadott előrejelzéseit ismertette. Demográfiai téren az az alapvető jellemző, hogy a fejlett országok természetes szaporulata jóval alacsonyabb, mint az alulfejlett országoké. Ezekben az országokban, különösen Japánban nagy mértékű a társadalom elöregedése, amely előbb-utóbb a bevándorlás lehetővé tételét fogja kikényszeríteni. Gazdasági-társadalmi téren visszatérő és sajnos meg is valósuló jóslás a jövedelmi különbségek erőteljes, sőt fokozódó mértékű növekedése, amely a társadalom nagy csoportjaiban elégedetlenséget, sőt haragot indukál.

Politikai-kormányzati téren az utóbbi időben fokozatos széttartás, új, szokatlan kormányzati-hatalmi módszerek megjelenése tapasztalható. A Nyugatnak be kellett látnia, hogy a demokratikus viszonyok terjedése az általuk kívánatosnak tartott mértéknél jóval lassabb, ellentmondásosabb lesz. Az előadó említette az ún. post-truth, azaz “igazság utáni” politikai eszköztárat, amely lényegében abból áll, hogy a széles tömegeknek nem kell “kibontani az igazság minden részletét”, mert azt nehezen értik meg, hanem egyszerű, tőmondatos, még ha nem is mindig feltétlenül igaz állításokat kell sulykolni, a politikai hatalom megőrzése érdekében.

A kérdések érintették a modernizáció és a globalizáció viszonyát, valamint azt is firtatták, hogy a nemzetközi életben sokasodó negatív jelenségek mennyiben írhatók a globalizáció, s mennyiben a kapitalista társadalmi-gazdasági rend általános válságának a számlájára.

Gyász

Fájdalmas hír: 2019. október 17-én, 77 éves korában távozott az élők sorából Révész Miklós nyugalmazott külügyminisztériumi tanácsos, sokunk barátja. Miklós a közelmúltban lépett be társaságunk tagjai közé.

Búcsúztatása 2019. november 15-én, pénteken 9:45 órakor lesz a Farkasréti temető ravatalozójában.

Emlékét megőrizzük.

Melyek Macron ambíciói?

Melyek Macron ambíciói? Ezzel a címmel tartott érdekfeszítő, színes előadást október 16-án Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő.

Az előadás első részében Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben elmondott hosszú, programadó beszédét ismertette, amely 2019. augusztus végén hangzott el. A francia szándékok a biztonság, befolyás és szuverenitás hármas célrendszere köré csoportosíthatók.

A fő eszközök ehhez az egyensúlyozás a különböző hatalmi és érdekcsoportok között, fellépés Kína megosztó törekvései ellen, továbbá a korábbinál nagyobb hangsúly a párbeszédre. Folyamatos a Putyinnal való kapcsolata is. Macron igyekszik kihasználni a pillanatnyi erőfölényeket, szoros figyelemmel kíséri a vetélytársak aktuális helyzetét. Ez jellemzi a francia-amerikai kapcsolatokat is.

A szuverenitás értelmezését nem szabad a szuverenistákra hagyni – hangsúlyozta a francia elnök. (Szuverenitáson elsősorban európai szuverenitást ért.)

Fontos a belpolitikai helyzet is, amely ebben a pillanatban jó. A sárgamellényesek mozgalma elcsitult, igazolva a párbeszédre való törekvés helyes voltát. Változott a migrációs politika is: “Ha jól akarjuk fogadni a menekülteket, el kell őket különíteni a gazdasági bevándorlóktól” – hangsúlyozta Macron. Le Pen pillanatnyi helyzete erős, de nem fenyegeti közvetlenül az elnököt, akinek az az érdeke, hogy maradjon így a helyzet. Az előadó ezután a tervbe vett nyugdíjreform lehetséges hatásairól beszélt. Említette a bioetikai törvényt, amely ellen a konzervatív jobboldal berzenkedik. (Az ugyanis lehetővé tenné a leszbikus párok és egyedülálló nők számára is az “orvosilag segített megtermékenyítést”.) Macron célja a neo-gaullista mozgalom megnyerése. Ennek a közelgő önkormányzati választásokon lesz majd jelentősége. Az “En Marche”-mozgalmon belül vannak belső ellentétek is.

Az előadás befejező részében az EU-hoz való viszonyt taglalta. Sok a homály és tisztázatlanság abban és több lehetséges magyarázat is kínálkozik arra,  miért utasította el Sylvie Goulard francia biztosjelöltet az Európai Parlament. A készülő uniós költségvetés kérdése is fontos és előtérben van, illetve lesz a következő időszakban.

Az előadó ezek után több kérdésre is válaszolt, amelyek elsősorban a francia befolyás mértékét firtatták az EU-ban és a világban. Az sokat elmond, hogy a talán legfontosabb európai posztot, az Európai Központi Bank elnöki posztját a francia Christine Lagarde kapta.

 

 

Milyen Európát akarunk?

Szeptember 18-án megtartottuk első őszi rendezvényünket. Az előadó a neves Európa- szakértő, volt EU-biztos, egyetemi tanár, dr. Balázs Péter volt.

Az előadó az előadás első részében részletesen ismertette a 2019. áprilisi európai parlamenti választások után előállt helyzetet. A képviselők nagy része új, hét nagyobb képviselőcsoportra tagolódnak. A hagyományosan legnagyobb pártcsoportosulások, így az ENP, az S&D megőrizték első és második helyüket, de jelentősen kevesebben vannak a korábbinál. Feljöttek a zöldek és a liberálisok, illetve előretörtek a szélsőjobboldali populisták, akik a 751 fős parlamentben, két külön frakcióban,  immár 116 hellyel rendelkeznek.

A választások nyomán kialakult helyzetben a színfalak mögött kemény alkudozások folytak a fő posztok elosztásáról. Franciaország mozgatta a szálakat, jelöltje kapta meg a kulcsfontosságú Európai Központi Bank elnöki tisztét. Olasz lett a parlament elnöke, a német Ursula von der Leyen vezeti a Bizottságot. A Tanács elnöke egy volt belga miniszter lett. A biztosi posztra a jelöléseket még a nyáron, míg a portfóliók tervezett elosztását csak nemrégiben hozták nyilvánosságra. Ezeket az előadó nevekre lebontva részletesen elemezte. A magyar jelölt meghallgatásán vita lesz, mert a szakmai résszel meg fog birkózni, de nehéz kérdéseket kaphat eddigi politikai-jogi tevékenységének irányára vonatkozóan. (És nem amiatt, mert magyar. – a szerk megjegyzése)

Balázs Péter kitért arra, hogy jelenleg a finn elnökség ismét elővette az ún. 7-es cikkely szerinti eljárást, amely Magyarország ellen folyik, s amelyet összekapcsoltak a költségvetésről szóló vitával.

A kérdések az Európai Unió és az USA viszonyára, illetve a készülő költségvetés módosulásaira vonatkoztak. A Brexitet Balázs Péter úgy jellemezte, hogy azt, úgy tűnik, káosz és komoly károk nélkül nem lehet majd “megúszni”.