Nyilatkozat

Társaságunk elnöksége, illetve tagsága többségi döntéssel csatlakozott az alábbi nyilatkozathoz. Azt ismertette a Népszava című országos napilap 2017. április 20-án.

Az Andrássy Kör, a Bibó István Közéleti Társaság, a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság, a József Attila Társaság és a Szalay Kör tiltakozik a CEU/Közép-európai Egyetem budapesti működésének lehetetlenné tétele ellen. A CEU a magyar szellemi élet kiszakíthatatlan része, amely sok nemzetiségű oktató- és diákgárdájával, nemzetközileg is magasra értékelt kiemelkedő kutatómunkájával, kulturális és társadalmi programjaival erős köteléket jelent Budapest és Magyarország számára a fejlett világhoz. A törvénymódosítás ezen túlmenően elfogadhatatlan támadás az egyetemi autonómia, az oktatás és kutatás szabadsága, a termékeny nemzetközi együttműködés és a civil társadalom ellen is.

Szolidárisak vagyunk a CEU-val és minden demokratikus közösséggel, amelynek elege van abból az értelmiségellenes hadjáratból, amely Magyarországot a nyugati világ, a civilizált társadalmak perifériájára szorítja.

Tiltakozunk a hamis beállítás ellen, hogy a kormány egyes lépéseivel szemben kritikus civil szervezeteknek „külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében” (idézet a törvényjavaslat indokolásából).

Meggyőződésünk, hogy a civil szervezetek átláthatóságát, támogatásaik azonosítását és nyilvánosságát a most érvényes törvényi szabályozás kellően biztosítja, így a most a parlament elé került törvényjavaslat nyilvánvaló célja az, hogy ezeket a szervezeteket   külföldi érdekeket szolgáló szervezeteknek minősítse, és megbélyegezze. Az ilyen és hasonló lépések ellentétesek a demokrácia alapeszményeivel.

 

Latin-Amerikáról beszélgettünk

Március 29-én élénk érdeklődést kiváltó előadást tartott Varga Koritár Pál ny. nagykövet arról a térségről, amely a Rio Grande folyótól egészen a Tűzföldig terjed. Latin-Amerikáról van szó, amelynek a területe kb 21 millió km², 30 ország van itt, és a lakosság száma jelenleg mintegy 600 millió fő. A térségben uralkodó a spanyol nyelv (Brazíliában a portugál) és a katolikus vallás.

Az előadó összefoglalta a szubkontinens politikai jellemzőit. Kuba kivételével mindenütt demokratikus rendszereket látunk. Kubában sem várható nagy léptékű és gyors változás. A béke és a stabilitás szempontjából jelentős fejlemény volt az 50 éven keresztül tartó kolumbiai polgárháború befejezése.

A térség jelentős kihívásokkal is küzd, a legfontosabbak a kábítószer-termelés és -kereskedés, a bűnözés nagy aránya. A szociális egyenlőtlenség óriási, ugyanakkor az utóbbi másfél évtizedben számottevően csökkent a mélyszegénységben élők aránya, jelenleg átlag a lakosság egyötöde tartozik ide. A migráció és a környezetvédelem is feszítő kérdés. A térség legjelentősebb gazdaságai Brazília, Argentína és Mexikó, ők tagjai a G20 csoportosulásnak is. A leginkább versenyképes fejlődést Chile mutatta fel.

Magyarország kapcsolatai a térséggel hullámzóan alakultak. 1989 előtt elsősorban az ún. szocialista orientációjú államokkal fejlődtek a politikai kapcsolatok. A legújabb fejleményekhez tartozik, hogy újabb nagykövetségek nyílnak Dél-Amerikában. Az utóbbi évtizedekben a térség a magyar külkereskedelmi forgalomban 2 % alatti részesedést mutat.

A kérdések a magyar exportra, a kubai-amerikai kapcsolatok jövőjére, Kuba belső helyzetének kilátásaira vonatkoztak.

Varga Koritár Pál és Bardócz Béla, a társaság elnöke

IMG_2823

Elhunyt Tóth János

2017. március 21-én elhunyt alapító tagunk, Tóth János nyugalmazott nagykövet. Társaságunk többszöri előadója.

Tóth János 1945. május 18-án született Pestszenterzsébeten. 1967-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi szakán. Orosz, spanyol, szerb-horvát nyelven tudott kiválóan. Az egyetem után rögtön bekerült a Külügyminisztériumba. Belgrádban teljesített külszolgálatot, majd 31 éves korától 7 éven át az MSZMP KB Külügyi Osztálya konzultációs csoportjának munkatársa volt. Utána kinevezték nagykövetnek Mexikóvárosba. Hazatérte után, 1988-ban az MSZMP külügyminisztériumi bizottságának első titkára volt a párt megszűnéséig. Utána főosztályvezető, majd 1991 és 1994 között limai, majd bogotai nagykövet. Ezt követően két éven át helyettes államtitkár, majd 1996 és 2000 között belgrádi nagykövet, majd Bosznia-Hercegovinában a főbiztos irodavezetője volt. 2003-tól ismét nagykövet, ezúttal Kijevben. 2007. évi hazatérése után nyugdíjba ment.

Tóth Jánost sokan ismerték és szerették az elmúlt évtizedek során. Rendkívüli tehetség volt, éleslátó, az összefüggéseket megértő és kiválóan megfogalmazni képes diplomata.

Egy igaz ember, egy nagyszerű jellem távozott közülünk.

Hiányozni fog.

Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. április 6-án, csütörtökön 13 órakor lesz a pestszenterzsébeti temetőben.

Konferencia Jászi Oszkár halálának 60. évfordulója alkalmából

2017. február 25-én székhelyünkön konferenciát rendeztünk, amelyre mintegy félszáz érdeklődő volt kíváncsi.

Első előadónk Hamza Gábor akadémikus Jászi Oszkár jogi munkásságáról beszélt. A társadalomtudós főleg pályájának elején foglalkozott a közjogi jogterülettel, érdekelték a svájci alkotmány, az államberendezkedés, a kantonális föderalizmus elvi-elméleti kérdései. Annak egyes elemeit – reményei szerint – a Duna-menti népek általa szorgalmazott föderációjában is fel lehetett volna használni. Emigrációjának hosszú éveiben Jászi már elfordult az államjogi-közjogi megközelítéstől.

A második, nagy ívű előadást Frank Tibor akadémikus, történész tartotta, aki Jászi, a társadalomtudós politikai portréját vázolta fel. Jászi antibolsevista attitűdje abból fakadt, hogy nem fogadta el a marxizmus leninista fordulatát, ezért a Tanácsköztársaságot sem. Államelméleti fejtegetései a Monarchia felbomlását, illetve együtt tartását okozó erők elemzésére irányultak. Jászi a Monarchiát összetartó erőnek elsősorban az uralkodóházat, másodsorban a katolikus egyházat, harmadsorban a zsidóságot tartotta. A szétfeszítő, széthúzó erők között hangsúlyosan a nagybirtokrendszert és a nemzetiségek függetlenségi törekvéseit említette. Az Ohio állambeli Oberlin College politológia professzora volt egészen 1942-ig.

A harmadik, nem kevésbé lebilincselő előadás, amelyet Nagy J. Endre szociológus, akadémiai doktor tartott, elsősorban az idős,  akkor már 70-72 éves Jászi Oszkár tevékenységével foglalkozott.  A kutatás során kiderült, ebben az időszakban (1945-47) ezer körüli levelet írt, illetve kapott. 1945 után reményei feltámadtak, a valóság azonban nem táplálta ezeket a reményeket. Alig engedték beutazni Magyarországra 1947-ben, ahol az általa annyira lebecsült kommunista erők menetelését, előtérbe tolakodását volt kénytelen megtapasztalni. Az általa vizionált polgári demokrácia 1948 körüli megsemmisülése Jászi Oszkárt végképp száműzte Magyarországról. Az Ohio államban lévő Oberlinben hunyt el 60 évvel ezelőtt.

Az előadások szövegét később tesszük közzé.

Hamza Gábor előad

20170225_101650

Frank Tibor előad

20170225_104039

Nagy J. Endre előad

IMG_4773

Koszorúzások

Hatvan esztendeje, a Cleveland melletti Oberlinben elhunyt  Jászi Oszkár, az 1918-as polgári forradalom egyik vezéralakja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyek minisztere, tudós, egyetemi tanár.

Az alkalomból a  Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság elnöksége február 13-án, hétfőn, a Farkasréti temetőben koszorút helyezett el a Jászi-család sírján.

A felvételen Jászi Oszkár sírja látható.

20170213_110748

A koszorúzáson megjelent (balról jobbra): Kató Ferenc titkár, Bardócz Béla elnök, Király Attila tiszteletbeli elnök, Szatmári István tag, Pritz Pál tag, Benyovszky Gábor tag.

DSC_0131

Hírt kaptunk arról is, hogy a nagykárolyi önkormányzat kulturális osztályának munkatársai megkoszorúzták azt az emléktáblát, amely Jászi Oszkár szülőházán van elhelyezve.

 

 

 

Évzáró és tisztújító közgyűlést tartottunk

2017. január 25-én megtartottuk éves közgyűlésünket. A hivatalos jegyzőkönyvet később tesszük közzé. Főbb döntések: 9 fő tagfelvételének jóváhagyása, 6 fő tagsági viszonyának a felmondása, 8 tagunk tiszteletbeli taggá választása. Elfogadtuk az elnökség, a titkár és a gazdasági vezető éves beszámolóját.

Ezután került sor a tisztújításra. Az egyesület új elnöke Bardócz Béla nyugalmazott nagykövet lett. Az új titkár Kató Ferenc nyugalmazott nagykövet. Az elnökség többi tagját a közgyűlés újjáválasztotta. Az eddigi elnök, Király Attila tiszteletbeli elnök lett.

Európa terrorfenyegetettségéről – Kis-Benedek József előadása

2016. október 19-én Dr. Kis-Benedek József (PhD) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és kutatási témavezetője, a nemzetközi terrorizmus egyik legismertebb hazai szakértője volt a vendégünk. Előadásában adatokkal gazdagon illusztrálva beszélt Európa terrorfenyegetettségének alakulásáról az utóbbi néhány év során. Elsősorban a friss TE-SAT jelentésre támaszkodott. (TE-SAT, azaz a European Union Terrorism Situation and Trend Report, 2016, elérhető itt: https://www.europol.europa.eu/content/european-union-terrorism-situation-and-trend-report-te-sat-2016)

Az előadó rámutatott, hogy kontinensünkön egy viszonylag hosszú, csendesebb időszakot követően a múlt évben és ez évben is a korábbiaknál nagyobb horderejű és több terrorcselekmény történt. Egyre inkább visszaszorul az Al-Káida, de előtérbe került az Iszlám Állam (IÁ). Fokozottabban érvényesül a kiber-bűnözés és a terrorizmus kapcsolata, az elkövetők egyre korszerűbb eszközöket alkalmaznak. 2015-ben Európában is megjelent az öngyilkos merénylet, és a nők részvétele is emelkedett a merényletek elkövetésében. Az eszköztárra jellemző a házilag barkácsolt robbanóeszközök, illetve az illegálisan beszerzett kézifegyverek alkalmazása. A terroristák motívumai között a dzsihádizmus vezet, de előfordult etnikai-szeparatista, valamint szélsőbalos és szélsőjobbos terrorcselekmény is. Földrajzilag Nyugat-Európa, elsősorban Franciaország fenyegetettsége erős, Közép-Európáé kisebb. A kilátások nem biztatóak, mert az valószínűsíthető, hogy Európa jelenlegi fenyegetettségi szintje egyelőre megmarad.

A kérdések az iszlámista terrorizmus motivációja köré összpontosultak. Az előadó nem fogadja el azt a leegyszerűsítő nézetet, amely szerint az iszlám, mint vallás mintegy automatikusan kitermeli a terrorizmust, és magával a vallással van a fő baj.

20161019_171457

Horváth Gábor előadása

Őszi előadás-sorozatunkat szeptember 21-én megkezdtük. Első előadónk Horváth Gábor újságíró, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője volt. Az előadás a közelgő amerikai elnökválasztást járta körül. Az előadó színes, mozaikszerű módon, adatokat is sorolva beszélt az esélyeket meghatározó demográfiai tényezőkről, a bevett szokásokról, illetve az államonként, sőt körzetenként változó szavazási procedúráról. A Demokrata Párt szavazói hagyományosan a feketék, a megnövekedett számú spanyol ajkúak, a fiatalok és a magasan képzettek. Nem tudni, mekkora lesz a részvételi arány ebben a körben, ha magas, Hillary Clinton győzelme a valószínűbb. A demokrata elnökjelöltről részletesebben beszélt Horváth Gábor. Clinton tapasztalt és nagyon ambiciózus politikus, külpolitikai kérdésekben inkább „héja”. Neveltetése konzervatív, népszerűsége viszonylag alacsony. Magánéletét is politikai ambícióinak rendelte alá. Több pénzzel rendelkezik a kampányban, mint ellenfele. Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje szinte mindenben az ellentéte, politikai tapasztalatok és felelősség nélküli múltja van, erősen médiaközpontú. Sok szempontból rendhagyó jelölt. Fellépése nemcsak a liberálisokat, hanem a konzervatívokat is taszítja, nagyokat mond, de nem mindig lehet tudni, tisztában van-e azzal, amit ígér. Alapozhat viszont az alacsony iskolázottságú, fehér, idősebb férfiakra, akiket már az a gondolat is elborzaszt, hogy az USA elnöke egy nő legyen. Hillary Clinton a közvélemény-kutatásokban nagyon kis előnnyel vezet, míg a fogadóirodákban kétharmados esélye van a győzelmének.

A szép számmal megjelent hallgatóság kérdései a jelöltek programjára, az Oroszországhoz való viszonyukra, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok kilátásaira vonatkoztak.

HorváthG

 

Nagy Erzsébet előadása Svájc külpolitikájáról

Május 18-án dr. Nagy Erzsébet diplomata, külgazdasági szakértő és volt berni nagykövet volt az előadónk. Összefogott, jól strukturált, érdekes előadásában Svájc sajátosságaival foglalkozott, amelyek meghatározzák nemzetközi mozgásterét. A legendás svájci semlegesség jellege az országnak az ENSZ-be való felvételével változott, azonban továbbra is meghatározó, hogy a népszavazásoknak “kitett” politikai rendszer miatt a nemzetközi megállapodásokban az elköteleződés szintje alacsonyabb lehet, mint más országok esetében. Svájc nemzetközi síkon nem kezdeményez, állásfoglalásai is ritkák. Az Európai Unióba objektíve nem léphet be emiatt, a kapcsolatokat kétoldalú megállapodások szabályozzák. 2008-ra azonban az ezekben rejlő lehetőségek megakadtak, így holtponton van az EU és Svájc intézményes és szerződéses kapcsolatrendszere. Svájc tagja a schengeni zónának, ugyanakkor az Európai Gazdasági Társulásnak nem, mert a svájci szavazók azt hajszál híján, de elvetették. Így az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) rajta kívül már csak egy tagja maradt, Izland.

Az amerikai-svájci kapcsolatokban hosszan tartó feszültséget okozott az a kitartó és végül sikerre vezető amerikai törekvés, amely a titkos svájci bankszámlák átláthatóvá tételét célozta. Az USA nem mindig elégedett azzal a móddal sem, ahogyan Svájc ellátja az érdekképviseletét azon államokban, amelyekkel nincs diplomáciai kapcsolata.

Az előadó Svájc ENSZ-tagságára, a jövőbeli változásokra, valamint a fegyverexport jellegére nézve kapott kérdéseket, amelyeket részletesen megválaszolt.

20160518_171311