Dániáról beszélgettünk

2024. május 22-én dr. Szűcs R. Gábor külgazdasági szakértő színes, történetekkel megtűzdelt előadást tartott Dániáról, ahol több mint 10 évet volt kiküldetésben.

Az előadás első részében kitért a dán állam kezdeti időszakaira, a középkori eseményekre, azok irodalmi vonatkozásaira. Később elsősorban az ottani szokásokról, mentalitásról esett szó, bőséges példákkal illusztrálva. Dániában a szélsőségesek minimális szerepet töltenek be, ez a politikai életben is tükröződik. Nagyon megszokott a konfliktusok békés rendezése, a nyugalomra való törekvés. Elhangzott, hogy abban az országban soha nem volt forradalom, és nem is várható.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, hogy Dánia teljes mértékben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában. A Dániához tartozó Grönlandon inuitok (korábban használt nevükön eszkimók) élnek, velük sok a probléma, nem tudnak beilleszkedni a 21. századi világba. A Faeröer-szigetek kevésbé problémás, mivel ott a lakosság skandináv, azaz nyelvileg és kulturálisan hasonló a dánhoz.

Konferencia a változó világrendről

Társaságunk a Bibó István Közéleti Társasággal és a Külpolitikai Szakértők Andrássy Körével karöltve 2024. április 27-én kétórás konferenciát szervezett a Villányi úti Konferenciaközpontban.

A szép számú érdeklődőt Bardócz Béla, társaságunk elnöke köszöntötte. Prőhle Gergely vitavezető bevezetőjében hangsúlyozta: a világban elbizonytalanodás észlelhető a jövő folyamatait illetően. A világ s benne Európa eljutott egy magaslati pontra, ahonnan kockázatos a továbblépés, és szédítő távlatok is nyílnak, amelyek veszélyekkel terhesek.
Balázs Péter rámutatott, hogy leghamarabb az év végére lesz az EU cselekvőképes, amikor az új tisztségviselők elfoglalják a helyüket. A társadalom- és gazdaságpolitikában is jelentősek a kihívások, de a valódi gond biztonságpolitikai: meg tudja-e védeni magát az európai államok közössége, ahol széttartó folyamatok is erősödnek. Az, hogy a főbb elvi kérdésekben is szembe megy az EU többi tagjával, a magyar kormány sajátságos akadályt képez a stratégiai koncepció alakításának útjában.
Magyarics Tamás Amerika-szakértő áttekintette az Egyesült Államok világhatalmi vezető szerepének alakulását. Amerika viszonyát a világhoz a történelem során kettősség jellemezte, ami most is fennáll: volt egy realistább, egyensúlyra törekvő vonal, s egy másik, amely a liberális demokráciát a világ egészén hivatásának tartotta bevezetni. A kép vegyes. Egyesek szerint befolyása visszaszorulóban van, de sok adat van arra, hogy még mindig egyértelműen a világon a legnagyobb.
Sz. Bíró Zoltán történész Oroszország ambícióit vázolta. A legújabb fejlemények arra mutatnak, hogy Oroszország teljesen elutasítja a Nyugatot, és az új orosz identitást nem a nyugati civilizáción belül kívánja alakítani. Oroszország sorsát a szakértő szerint elsősorban majd a gazdaságának állapota fogja meghatározni. Nem tartja valószínűnek, hogy kész lenne a belátható jövőben feladni Kelet-Ukrajnát és a Krímet, annál is inkább, mert mind a két térség Oroszország elidegeníthetetlen részeként szerepel már az orosz alkotmányban.
Kusai Sándor Kína-szakértő rövid, határozott tőmondatokban szólt arról, hogy Kína – történelmi és földrajzi-gazdasági okokból – saját maga fog mindig a prioritásairól dönteni. Nem igazodik a mások által kialakított rendhez, vagy ha mégis tesz gesztusokat, azok csak taktikai, rövid távú célokat szolgálnak.
A továbbiakban vita alakult ki arról, hogy a most zajló háborúk mennyiben tekinthetők az új világrend kialakulása veszélyes fordulatainak. A szakértők bíznak abban, hogy a józan ész kerekedik felül, és a harmadik világháború nem áll küszöbön. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor aláhúzta, hogy a putyini vezetés soha nem látott mértékben fenyegetőzik nukleáris fegyverek bevetésével, ami veszélyes propaganda-tendencia. Rendkívül nehéz ma elképzelni, hogyan lehetne a békét megteremteni Ukrajnában, hiszen Putyinék négy joghatályos nemzetközi szerződést rúgtak fel egyoldalúan, s ki vehetné biztosra, hogy ezt az ötödiket majd nem szegnék meg? Kusai Sándor szerint jelenleg hidegháború van, azaz nem a fő hatalmak harcolnak közvetlenül egymással, ez Kínának kedvez. Amíg nem provokálják, Kína nem fogja Tajvant megtámadni, ez nem érdeke.

A képen Magyarics Tamás, Balázs Péter, Prőhle Gergely, Sz. Bíró Zoltán és Kusai Sándor

IMG_20240427_104518

Meghívó közgyűlésre – csak az egyesület tagjainak szól

Az Elnökség tisztelettel meghívja egyesületünk

K Ö Z G Y Ű L É S É R E

2024. március 20. (szerda), 17.00 óra
1114 Budapest, Villányi út 11-13., II. em., 223-as terem

N a p i r e n d

1. A közgyűlés levezető elnökének, valamint jegyzőkönyv-vezetőjének és két hitelesítőjének megválasztása, a napirend elfogadása.
Előadó: Bardócz Béla
Határozathozatal

2. Személyi ügyek, új tagok felvétele
Előadó: Bardócz Béla
Határozathozatal

3. Elnökségi beszámoló a Társaság 2023. évi tevékenységéről
Előadók: Bardócz Béla, Kató Ferenc és Mycon Györgyné
Vita és határozathozatal

4. Javaslat a 2024. első félévi munkatervre
Előadó: Kató Ferenc titkár
Vita és határozathozatal

5. Javaslat a 2024. évi költségvetésre
Előadó: Mycon Györgyné gazdálkodásért felelős elnökségi tag
Vita és határozathozatal
Abban az esetben, ha az egyesület közgyűlése a fent meghirdetett időpontban nem határozatképes, akkor annak megismétlésére a napirendi pontok és a helyszín változatlansága mellett 17:15 órakor kerül sor. Ezen közgyűlést a megjelentek szavazati arányától függetlenül határozatképes közgyűlésnek kell tekinteni.

Németországról – Prőhle Gergely

2016 (Dési András), 2017 (Zentai Péter) és 2022 (Székely Árpád) után 2024. február 28-án ezúttal Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, korábbi helyettes államtitkár tartott érdekes, sok esetben a hátteret is jól megvilágító előadást Németországról, a legnagyobb lakosságszámú és legerősebb gazdaságú EU-tagállamról.

Az előadó azzal indított, hogy sokan figyelmen kívül hagyják azt, hogy Németország 80 éve az amerikaiak által megszállt ország, így mozgástere behatárolt. A német külpolitika a hatvanas-hetvenes években “lenyűgözően sikeres” külpolitika volt, Prőhle Gergely szerint. A belpolitikai helyzetet jellemzi a hagyományos pártok visszaszorulása, s az újabb, kisebb pártok előtérbe kerülése. A Zöldek illúziókkal telten, de eltökélten mennek szembe a józan realitásokkal, és kérdőjelezik meg a német prosperitás alapjait. Sok tekintetben jogos elégedetlenség bontakozott ki Németországban, amelyet az AfD előretörése fejez ki. Az AfD nem náci párt, de ők is illúziókat kergetnek. A többi párt nem áll velük szóba, ez viszont kezelhetetlen helyzeteket okozhat pl Thüringiában, ahol a felmérések szerint 40 % feletti a támogatottságuk. A német mentalitást egyfajta naiv jólelkűség jellemzi, ezt példázta az ún Willkommenskultur is.

A német gazdaság teljesítőképessége a csökkenés dacára jó, s ha annak versenyképessége globális szinten lemarad, akkor Európáé is. Az előadó sejttette, vajon kinek állhatott érdekében az olcsó gázt Németországba szállító Északi Áramlat vezeték felrobbantása, ezzel a német gazdaság meggyengítése. Nagyon nehezen tartható már most is a menekültek bőkezű támogatása, illetve a széleskörű szociális transzferek fizetése. A menekültek integrációja sok esetben reménytelen, igaz, a magasan képzetteké megoldódni látszik.

A magyar gazdaság ezer szállal kötődik a német gazdasághoz, és nagyon nem tesznek jót azok, akik úgymond szurkolnak azért, hogy a német belpolitikai problémák növekedjenek – emlékeztetett befejezésül Prőhle Gergely.

Az előadás felvétele: https://youtu.be/uFcP7_jhyhI?si=qKNlndD-Q0S3pJHD

 

Kihívások és választások

Kihívások és választások címmel tartott előadást Szent-Iványi István nagykövet, külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében, 2024. január 31-én.

A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen az előadó röviden áttekintette a jelenlegi magyar külpolitikai vonalvezetés, elsősorban az ún keleti nyitás főbb ellentmondásait, majd beszélt a világban zajló főbb folyamatokról. Érintette azokat a forgatókönyveket, amelyek Trump lehetséges újjáválasztásával, illetve a kelet-ukrajnai konfliktus tartóssá válásával kapcsolatosak. Amerika számára továbbra is Kína a legfőbb kihívás, hangsúlyozta. Az előadó érintette a közelgő Európa-parlamenti választásokat, az annak nyomán előállható újabb helyzeteket.

A kérdések a gázai harci cselekmények lehetséges kimenetelére, az amerikai-európai kapcsolatok jövőjére és más területekre vonatkoztak.

IMG_20240131_170242

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/uzE9RzaDwXc

Gyász

Megrendülve értesítünk mindenkit, hogy 92 éves korában, 2023. december 9-én elhunyt alapító, később tiszteletbeli tagunk, dr. Szatmári István nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter.

Hozzátartozói, volt kollégái, barátai gyászolják. Búcsúztatása 2024. január 30-án 12 órakor lesz az Óbudai temető szóróparcellájában.

Franciaország a világban

Ezzel a címmel tartott dr. Szűcs Anita, a Corvinus Egyetem docense 2023. november 15-én közel egy órás előadást.

Az előadó áttekintette Franciaország főbb jellemzőit, majd viszonylag részletesen beszélt a francia külpolitika hagyományairól, elvi alapjairól és eszközrendszeréről. Térképekkel illusztrálta a francia hatalom globális jellegét. Elmondta, a függetlenség azt jelenti, hogy senki ne hozhasson róla nélküle döntést. A franciák nemzetközi tevékenysége sajátságos, a hangsúly a francia nyelv és kultúra terjesztésére, az emberi jogokra és a nemzetközi szervezetekre helyeződik. Ennek érdekében hatalmas diplomáciai apparátust működtet.

Rátérve az egyes részterületekre, vázolta a franciák afrikai jelenlétének céljait, jellegét. Kitért az európai integrációhoz való viszonyra, illetve jelezte, mennyire fontos a dél-mediterrán térség is a francia befolyás érvényesítése szempontjából.

A kérdések a gazdasági kapcsolatokra, az amerikai-francia viszonyra, illetve a kelet-közép-európai térséggel, s ezen belül hazánkkal ápolt kapcsolatokra vonatkoztak.

Az előadás – részben angol és francia, részben magyar nyelvű PDF formátumú – prezentációja, amely rendkívül gazdag adatokban , itt tekinthető meg: Franciaország a világban