A globalizáció hatásairól beszélgettünk

Matus János DSc, ny. főiskolai tanár november 20-án megtartott előadásában a globalizáció alapjellemzőjeként említette, hogy az az emberiség kialakulásától fogva jelen van. Rámutatott azokra a fejlődési fázisokra, amelyek annak jellegét és intenzitását meghatározták.

Az előadás nagy részében az előadó az ötévente megjelenő általános, illetve a Davosi Fórum évente kiadott előrejelzéseit ismertette. Demográfiai téren az az alapvető jellemző, hogy a fejlett országok természetes szaporulata jóval alacsonyabb, mint az alulfejlett országoké. Ezekben az országokban, különösen Japánban nagy mértékű a társadalom elöregedése, amely előbb-utóbb a bevándorlás lehetővé tételét fogja kikényszeríteni. Gazdasági-társadalmi téren visszatérő és sajnos meg is valósuló jóslás a jövedelmi különbségek erőteljes, sőt fokozódó mértékű növekedése, amely a társadalom nagy csoportjaiban elégedetlenséget, sőt haragot indukál.

Politikai-kormányzati téren az utóbbi időben fokozatos széttartás, új, szokatlan kormányzati-hatalmi módszerek megjelenése tapasztalható. A Nyugatnak be kellett látnia, hogy a demokratikus viszonyok terjedése az általuk kívánatosnak tartott mértéknél jóval lassabb, ellentmondásosabb lesz. Az előadó említette az ún. post-truth, azaz “igazság utáni” politikai eszköztárat, amely lényegében abból áll, hogy a széles tömegeknek nem kell “kibontani az igazság minden részletét”, mert azt nehezen értik meg, hanem egyszerű, tőmondatos, még ha nem is mindig feltétlenül igaz állításokat kell sulykolni, a politikai hatalom megőrzése érdekében.

A kérdések érintették a modernizáció és a globalizáció viszonyát, valamint azt is firtatták, hogy a nemzetközi életben sokasodó negatív jelenségek mennyiben írhatók a globalizáció, s mennyiben a kapitalista társadalmi-gazdasági rend általános válságának a számlájára.

Gyász

Fájdalmas hír: 2019. október 17-én, 77 éves korában távozott az élők sorából Révész Miklós nyugalmazott külügyminisztériumi tanácsos, sokunk barátja. Miklós a közelmúltban lépett be társaságunk tagjai közé.

Búcsúztatása 2019. november 15-én, pénteken 9:45 órakor lesz a Farkasréti temető ravatalozójában.

Emlékét megőrizzük.

Melyek Macron ambíciói?

Melyek Macron ambíciói? Ezzel a címmel tartott érdekfeszítő, színes előadást október 16-án Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő.

Az előadás első részében Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben elmondott hosszú, programadó beszédét ismertette, amely 2019. augusztus végén hangzott el. A francia szándékok a biztonság, befolyás és szuverenitás hármas célrendszere köré csoportosíthatók.

A fő eszközök ehhez az egyensúlyozás a különböző hatalmi és érdekcsoportok között, fellépés Kína megosztó törekvései ellen, továbbá a korábbinál nagyobb hangsúly a párbeszédre. Folyamatos a Putyinnal való kapcsolata is. Macron igyekszik kihasználni a pillanatnyi erőfölényeket, szoros figyelemmel kíséri a vetélytársak aktuális helyzetét. Ez jellemzi a francia-amerikai kapcsolatokat is.

A szuverenitás értelmezését nem szabad a szuverenistákra hagyni – hangsúlyozta a francia elnök. (Szuverenitáson elsősorban európai szuverenitást ért.)

Fontos a belpolitikai helyzet is, amely ebben a pillanatban jó. A sárgamellényesek mozgalma elcsitult, igazolva a párbeszédre való törekvés helyes voltát. Változott a migrációs politika is: “Ha jól akarjuk fogadni a menekülteket, el kell őket különíteni a gazdasági bevándorlóktól” – hangsúlyozta Macron. Le Pen pillanatnyi helyzete erős, de nem fenyegeti közvetlenül az elnököt, akinek az az érdeke, hogy maradjon így a helyzet. Az előadó ezután a tervbe vett nyugdíjreform lehetséges hatásairól beszélt. Említette a bioetikai törvényt, amely ellen a konzervatív jobboldal berzenkedik. (Az ugyanis lehetővé tenni a leszbikus párok és egyedülálló nők számára is az “orvosilag segített megtermékenyítést”.) Macron célja a neo-gaullista mozgalom megnyerése. Ennek a közelgő önkormányzati választásokon lesz majd jelentősége. Az “En Marche”-mozgalmon belül vannak belső ellentétek is.

Az előadás befejező részében az EU-hoz való viszonyt taglalta. Sok a homály és tisztázatlanság abban és több lehetséges magyarázat is kínálkozik arra,  miért utasította el Sylvie Goulard francia biztosjelöltet az Európai Parlament. A készülő uniós költségvetés kérdése is fontos és előtérben van, illetve lesz a következő időszakban.

Az előadó ezek után több kérdésre is válaszolt, amelyek elsősorban a francia befolyás mértékét firtatták az EU-ban és a világban. Az sokat elmond, hogy a talán legfontosabb európai posztot, az EKB elnöki posztját a francia Christine Lagarde kapta.

 

 

Milyen Európát akarunk?

Szeptember 18-án megtartottuk első őszi rendezvényünket. Az előadó a neves Európa- szakértő, volt EU-biztos, egyetemi tanár, dr. Balázs Péter volt.

Az előadó az előadás első részében részletesen ismertette a 2019. áprilisi európai parlamenti választások után előállt helyzetet. A képviselők nagy része új, hét nagyobb képviselőcsoportra tagolódnak. A hagyományosan legnagyobb pártcsoportosulások, így az ENP, az S&D megőrizték első és második helyüket, de jelentősen kevesebben vannak a korábbinál. Feljöttek a zöldek és a liberálisok, illetve előretörtek a szélsőjobboldali populisták, akik a 751 fős parlamentben, két külön frakcióban,  immár 116 hellyel rendelkeznek.

A választások nyomán kialakult helyzetben a színfalak mögött kemény alkudozások folytak a fő posztok elosztásáról. Franciaország mozgatta a szálakat, jelöltje kapta meg a kulcsfontosságú Európai Központi Bank elnöki tisztét. Olasz lett a parlament elnöke, a német Ursula von der Leyen vezeti a Bizottságot. A Tanács elnöke egy volt belga miniszter lett. A biztosi posztra a jelöléseket még a nyáron, míg a portfóliók tervezett elosztását csak nemrégiben hozták nyilvánosságra. Ezeket az előadó nevekre lebontva részletesen elemezte. A magyar jelölt meghallgatásán vita lesz, mert a szakmai résszel meg fog birkózni, de nehéz kérdéseket kaphat eddigi politikai-jogi tevékenységének irányára vonatkozóan. (És nem amiatt, mert magyar. – a szerk megjegyzése)

Balázs Péter kitért arra, hogy jelenleg a finn elnökség ismét elővette az ún. 7-es cikkely szerinti eljárást, amely Magyarország ellen folyik, s amelyet összekapcsoltak a költségvetésről szóló vitával.

A kérdések az Európai Unió és az USA viszonyára, illetve a készülő költségvetés módosulásaira vonatkoztak. A Brexitet Balázs Péter úgy jellemezte, hogy azt, úgy tűnik, káosz és komoly károk nélkül nem lehet majd “megúszni”.

Gyászhír

2019. június 28-án elhunyt társaságunk tagja, dr. Szurovszky Oszkár nyugalmazott nagykövet. 85 éves volt. Dr. Szurovszky Oszkár 1954 és 1974 között, majd 1986 és 1991 között volt a Külügyminisztérium dolgozója. 1987 és 1991 között Hanoiban volt nagykövet.
Dr. Szurovszky Oszkár végső búcsúztatása 2019. augusztus 15-én volt Miskolcon, a vasgyári temetőben.

Koszorúztunk

Társaságunk vezetői június 16-án, a mártír miniszterelnök kivégzésének és temetésének évfordulóján megkoszorúzták Nagy Imre szobrát.

A képen balról jobbra: Dr. Király Attila tiszteletbeli elnök, Mycon Györgyné elnökségi tag és Bardócz Béla elnök.

20190616_120123

Előadás Spanyolország jelenlegi politikai helyzetéről

2019. június 12-én tartotta meg előadását a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára, dr. Domonkos Endre. Előadásának témája a spanyol belső helyzet volt 2019 első felében. A világos szerkezetű, jól szemléltetett előadás főbb részei az alábbiak voltak: 1. Az áprilisi választások előzményei. 2. A spanyol politikai pártok főbb jellemzői és törekvései. 3. A választási kampány főbb témái. 4. A választások eredménye, annak értékelése. 5. Következtetések.

A PSOE (Spanyolországi Szocialista Munkáspárt) balközép párt lett a választások egyértelmű győztese, azonban a spanyol parlamentben a kormányzáshoz szükséges többsége nincs meg. A második helyen a jobbközép PP (Néppárt) végzett, míg a harmadik a középutas Ciudadanos (Állampolgárok) tömörülés lett. A választások jellemzője, hogy az ötödik helyen a szélsőjobboldali radikális Vox végzett, a szavazatok 10,3 %-ával, s ez azt jelenti, hogy a diktatúra bukása óta első ízben ülnek majd ilyen politikai erő képviselői a Cortezben (24 képviselői hely). Az előadó részletesen bemutatta az egyes pártok regionális eredményeit is.

Az előadó jellemezte az így kialakult helyzetet és kitért a katalán függetlenségi törekvésekre is. Az ország kormányozhatósága kérdéses, sokféle, de egyelőre nem körvonalazódó koalíciókötésekre, kölcsönös engedményekre lesz szükség. A politikai rendszer átfogó reformjához szükséges alkotmánymódosítás végrehajtásához nincs meg a szükséges konszenzus.

A kérdések a katalán függetlenségi törekvések lehetséges jövőbeni sorsára, illetve a Francisco Franco tábornok exhumálásának politikai jelentőségére vonatkoztak.

20190612_175825

Domonkos Endre bemutatja a parlamenti mandátumok megoszlását.

Előadás a nemzetközi közjog mai helyzetéről

Dr. Horváth István nyugalmazott nagykövet, a nemzetközi jog jeles szakértője május 15-én érdeklődéssel fogadott előadást tartott társaságunk rendezvényén. Az előadó kiemelte, hogy az évszázadok alatt fokozatosan kialakult nemzetközi jog fejlődésében jelentős állomás volt az ENSZ Alapokmányának hatályba lépése, amely fontos alapelveket fogalmazott meg az összes állam számára. Az abban foglalt alapelvekre és kötelezettségekre mért csapást a NATO azzal, hogy a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül 1999 márciusától három hónapon keresztül légicsapásokat mért Jugoszláviára. (Az akció humanitárius célokat szolgált, viszont nemzetközi jogot sértett.) 2001. szeptember 11-et követően sem az afganisztáni, sem a 2003 tavaszától zajló iraki beavatkozásokat sem hagyta jóvá a BT. Nem csoda, hogy azóta már sorozatosan megtörténik ez, így Kína és Oroszország is igyekszik több vitás helyzetet egyoldalú döntéssel, ENSZ BT felhatalmazás nélkül “megoldani”. A fő probléma abban van, hogy az emberi jogok védelme felülírni látszik a még hatályos nemzetközi jogi kötelezettségek betartását. Amint az egyik hozzászóló idézte is Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárt, először a népirtást kell megakadályozni, akár jogsértés árán is, aztán jöhet minden egyéb. Horváth István rámutatott: a vezető hatalmak esetében kettős mérce alkalmazása figyelhető meg: az Egyesült Államok élesen elítélte pl azt, hogy Oroszország annektálta a Krímet, de egyetlen szóval sem kifogásolta azt, amikor Izrael annektálta a Szíriához tartozó Golan-fennsíkot. Katonailag fellépett a koszovói népirtás ellen, de a kelet-timori népirtás megtörténtekor hallgatott. Újabban Kína az, amely – elsősorban a Dél-kínai-tengeren – egyoldalú, a szomszédokat sújtó intézkedéseket hoz. Megteheti, megvan hozzá az ereje.

A nemzetközi jog csak leköveti a nemzetközi politika aktuális erőviszonyait, önerőből nem alakítja azokat, mondta végül Horváth István.

Energiapolitika – átfogóan

Április 17-én Holoda Attila energiapolitikai szakértő, olajmérnök tartott, színes érdekfeszítő előadást, amelyben az energiaellátás általános tudnivalóinak felvázolását követően részletesen beszélt annak opcióiról, a gazdaságosság és a műszaki jellemzők összefüggéseiről és a politikai döntések rövidebb és hosszabb távú hatásairól.

Kiemelte, hogy a szénhidrogének lesznek még belátható ideig a fő energiaforrásaink: sem a megújuló, sem az atomenergia nem problémamentes, ezért csak hosszabb távon vehetik át a fosszilis energiahordozók szerepét. Magyarországon hatalmas szénvagyon van, kitermelés alig. Szélerőművekre újabban nem adnak engedélyt. A napelemes erőforrások baja, hogy az energia nehezen tárolható. A gázvezetékek épülnek, az LNG (cseppfolyósított gáz) terminálok nem nagyon. Az energiafelhasználás struktúráját évek óta az jellemzi, hogy a gázból átlagosan kétszer annyit fogyasztunk, mint villamos energiából.

Az előadáson részletesen szólt az előadó arról, hogy a paksi erőmű-beruházás milyen műszaki, jogi és pénzügyi problémákkal terhes. Jelenleg az előzetes elképzelésekhez képest annak üzembe helyezése ötéves késésben van. A legnagyobb gond az lesz, hogy a teljes magyar energia-ellátó rendszert Paks II belépése előtt újjá kell építeni.

A beszélgetésen felszólalt Székely Árpád, hazánk volt moszkvai nagykövete, aki kiemelte, és részletezte, milyen súlyos politikai, biztonsági és pénzügyi dilemmákkal kell szembenéznie ma az energiapolitikusoknak.

Bayer Mihály előadása

Bayer Mihály ny. nagykövet bő egy órás előadást tartott március 20-án. Az előadásban először röviden áttekintette a közel-keleti térség politikai fejleményeit az első világháború után, majd valamivel részletesebben azt ismertette, mi történt 1945 után. Szólt az arab-izraeli háborúk politikai és lélektani hatásairól, Kuvait Irak általi lerohanásáról. Az amerikai politika végső soron mind Afganisztánban, mind Irakban kudarcot vallott, hangoztatta személyes véleményként. Oroszország a szíriai helyzet kapcsán tért vissza katonai értelemben a Közel-Keletre, ugyanakkor megmutatkoztak logisztikai és anyagi korlátai.

Bayer Mihály szólt az arab tavasz jellegéről és hatásairól. Egyiptom, Líbia és Szíria sorsa alaposan megváltozott, de az alapvető földrajzi és demográfiai jellemzők változatlanok. Nagy a szaporulat a térségben, fokozódni fog a migrációs nyomás. Egyiptomban nem zárható ki egy társadalmi robbanás sem. Líbia már most bukott állam, Izrael őrzi pozícióját, amerikai támogatással. A Perzsa (Arab) Öböl országai vegyesek, labilisak. (Az ottani síita lakosság erősebben szaporodik, mint a szunnita.) Törökország növelte befolyását.

Várhatóan hosszabb távon is fennmarad a térség, politikai, stratégiai és energia-ellátási szerepe, hangsúlyozta befejezésül Bayer Mihály.

20190320_170820

Bayer Mihály előadását tartja