Horváth Gábor előadása

Őszi előadás-sorozatunkat szeptember 21-én megkezdtük. Első előadónk Horváth Gábor újságíró, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője volt. Az előadás a közelgő amerikai elnökválasztást járta körül. Az előadó színes, mozaikszerű módon, adatokat is sorolva beszélt az esélyeket meghatározó demográfiai tényezőkről, a bevett szokásokról, illetve az államonként, sőt körzetenként változó szavazási procedúráról. A Demokrata Párt szavazói hagyományosan a feketék, a megnövekedett számú spanyol ajkúak, a fiatalok és a magasan képzettek. Nem tudni, mekkora lesz a részvételi arány ebben a körben, ha magas, Hillary Clinton győzelme a valószínűbb. A demokrata elnökjelöltről részletesebben beszélt Horváth Gábor. Clinton tapasztalt és nagyon ambiciózus politikus, külpolitikai kérdésekben inkább „héja”. Neveltetése konzervatív, népszerűsége viszonylag alacsony. Magánéletét is politikai ambícióinak rendelte alá. Több pénzzel rendelkezik a kampányban, mint ellenfele. Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje szinte mindenben az ellentéte, politikai tapasztalatok és felelősség nélküli múltja van, erősen médiaközpontú. Sok szempontból rendhagyó jelölt. Fellépése nemcsak a liberálisokat, hanem a konzervatívokat is taszítja, nagyokat mond, de nem mindig lehet tudni, tisztában van-e azzal, amit ígér. Alapozhat viszont az alacsony iskolázottságú, fehér, idősebb férfiakra, akiket már az a gondolat is elborzaszt, hogy az USA elnöke egy nő legyen. Hillary Clinton a közvélemény-kutatásokban nagyon kis előnnyel vezet, míg a fogadóirodákban kétharmados esélye van a győzelmének.

A szép számmal megjelent hallgatóság kérdései a jelöltek programjára, az Oroszországhoz való viszonyukra, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok kilátásaira vonatkoztak.

HorváthG

 

Nagy Erzsébet előadása Svájc külpolitikájáról

Május 18-án dr. Nagy Erzsébet diplomata, külgazdasági szakértő és volt berni nagykövet volt az előadónk. Összefogott, jól strukturált, érdekes előadásában Svájc sajátosságaival foglalkozott, amelyek meghatározzák nemzetközi mozgásterét. A legendás svájci semlegesség jellege az országnak az ENSZ-be való felvételével változott, azonban továbbra is meghatározó, hogy a népszavazásoknak “kitett” politikai rendszer miatt a nemzetközi megállapodásokban az elköteleződés szintje alacsonyabb lehet, mint más országok esetében. Svájc nemzetközi síkon nem kezdeményez, állásfoglalásai is ritkák. Az Európai Unióba objektíve nem léphet be emiatt, a kapcsolatokat kétoldalú megállapodások szabályozzák. 2008-ra azonban az ezekben rejlő lehetőségek megakadtak, így holtponton van az EU és Svájc intézményes és szerződéses kapcsolatrendszere. Svájc tagja a schengeni zónának, ugyanakkor az Európai Gazdasági Társulásnak nem, mert a svájci szavazók azt hajszál híján, de elvetették. Így az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) rajta kívül már csak egy tagja maradt, Izland.

Az amerikai-svájci kapcsolatokban hosszan tartó feszültséget okozott az a kitartó és végül sikerre vezető amerikai törekvés, amely a titkos svájci bankszámlák átláthatóvá tételét célozta. Az USA nem mindig elégedett azzal a móddal sem, ahogyan Svájc ellátja az érdekképviseletét azon államokban, amelyekkel nincs diplomáciai kapcsolata.

Az előadó Svájc ENSZ-tagságára, a jövőbeli változásokra, valamint a fegyverexport jellegére nézve kapott kérdéseket, amelyeket részletesen megválaszolt.

20160518_171311

Jubileumi konferencia

2016. április 2-án székhelyünkön jubileumi konferenciát rendeztünk, abból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt alakult meg társaságunk.

A konferencia előtt az elnökség megkoszorúzta Jászi Oszkár sírját a Farkasréti temetőben.

A jó hangulatú, színvonalas konferencián Király Attila elnök mondott köszöntő beszédet. Beszédét a következő linkre kattintva olvashatják: JOKT 25 – jubileumi köszöntő

Őt követte Végh Balázs Béla professzor, aki Jászi Oszkár szülővárosából érkezett, és beszámolt a Jászi-hagyományok ottani ápolásáról.

Az első előadást Lengyel László, a másodikat Veres András tartotta. (Ezt már honlapunkon olvashatják.) Balázs Péter a mai magyar külpolitikát próbálta szembesíteni korunk kihívásaival. Végül Földes György bejelentette a Jászi Oszkár Gyűjtemény létrehozásáról szóló kezdeményezést.

A konferencia képei:

Zentai Péter előadása

Nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott Zentai Péter külpolitikai újságíró 2016. február 24-én.

Nem Németországról beszélt általában, hanem annak politikai elitjéről, amelynek magatartását a történelmi múlt, a berögződések és a nemzetközi helyzet alakulása – így például az Egyesült Államok cselekvési hajlandóságának érezhető csökkenése – határozza meg. Ez az elit alapvetően értékelvű, és az új, egyelőre még kisebbségben lévő, de feltörekvő erők meglehetősen rövid távú érdekekre és a népszerűség elérésére való tekintettel most háttérbe szorítják. Képlékenység tapasztalható. Ha a merkeli vonal – és személyesen a kancellár – a jövő hónapban megtartandó két tartományi választáson komoly vereséget szenvedne, az “drámai” lenne – hangsúlyozta Zentai Péter. A kiúttalanság jelei is tapasztalhatók már.

Az előadó kérdésekre reagálva beszélt Kelet-Európa és Németország viszonyának újabb keletű romlásáról. Elismerte, hogy Merkel a korábbinál távolabbra került a közhangulattól. Csak remélni lehet, hogy Törökország további erőfeszítéseket tesz a menekültáradat megfékezésére, de egészében a kilátások borúsak.

20160224_170826

Felhívás tagjainkhoz és adományozóinkhoz

A Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság megkapta adószámát a NAV-tól.

Adószámunk: 18737204-1-43

Kérjük adományozóinkat, hogy adószámunk feltüntetésével a már ismert banki folyószámlára szíveskedjenek átutalni a szándékolt összeget.

Számlaszámunk: 11711041-21023903

Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy aki eddig nem teljesítette éves tagdíja befizetési kötelezettségét, tegye azt meg a fenti számlára történő átutalással. (Minimális tagdíj ez évben 2500. – Ft.)

Koszorúzás Nagykárolyban

A nagykárolyi születésű neves társadalomtudós, Jászi Oszkár halálának 59. évfordulója alkalmából 2016. február 15-én megkoszorúzták a kiváló személyiség szülőházán található emléktáblát. A koszorút a nagykárolyi Kulturális és Sportigazgatóság vezetője, Bogdan Georgescu helyezte el.

 Koszorúzás

 

 

Európa a világban, a világ Európában – Kiss J. László előadása

Élénk érdeklődéssel kísért előadást tartott január 27-én Kiss J. László professzor, külpolitikai szakértő. Az előadás első részében “madártávlatból” tekintette át a főbb, általános nemzetközi folyamatokat. A globalizáció sebessége lassul, a szereplők súlyának viszonylagos átrendeződése mellett. Az államközi törésvonalak mélyülése mellett egyre szembetűnőbb, hogy a nem állami szereplők, így a transznacionális vállalatok vagy a nemzetközi terrorista szervezetek jelentősége felívelőben van. A nemzetközi rendszer hálózatosabbá, töredezettebbé válik, ezáltal növekszik az előrejelzések kockázata. Vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok a világ vezető politikai, katonai és gazdasági hatalma, az ún. feltörekvő államok (így a BRIC-országok) „utolérési potenciálja” stagnál.

A második részben kontinensünkkel foglalkozott. Európa, azon belül az EU a 2008. évi pénzügyi-gazdasági válság óta nem igazán találja a helyét az új viszonyrendszerben. A fejlődés íve megtört. A kontinens jövőjére vonatkozó elképzelések elbizonytalanodtak, a lehetséges forgatókönyvek száma megszaporodott. Még mindig nincs hatékony és egységes kül- és biztonságpolitika. A migránsok érkezése is a széttartó folyamatoknak kedvezett, kezelése illusztrálta az egység hiányát. A legvalószínűbb a német – mindenekelőtt gazdasági – dominancia fennmaradása, továbbá az euróövezet valamilyen mértékű átalakítása. Az ún. két- vagy többsebességes Európa már realitás, elképzelhető ennek a további kibontakozása. Nagy-Britannia esetleges kiválása alapjában rendezné át az erőviszonyokat, végső soron azonban a már meglévő német fölényt fokozná – hangsúlyozta Kiss J. László.

Az előadó a kérdések kapcsán tovább részletezte az erőviszony-átrendeződések specifikumait, különös tekintettel az eltérő földrajzi régiókra.

20160127_171305