Trump elnökről, helyzetéről és politikájáról beszélgettünk

Szeptember 19-én, őszi programunk első felvonásaként Horváth Gábor újságíró, volt amerikai tudósító látogatott hozzánk. Szép számú érdeklődő előtt tartott bevezető előadásában elmondta, hogy Trump elnök elutasítottsága az amerikai lakosság körében nagyon magas, ami szokatlan, hiszen elnöki periódusának még az közepéhez sem ért el. A munkahely-teremtés vonalán, illetve az inflációt tekintve, valamint a növekedési ütem terén eredmények látszanak. Vannak problémák is, így a mintegy 1500 milliárd dolláros fedezetlen adócsökkentés, amelynek következtében az adósságállomány és költségvetés hiánya felszökött. Közelednek a felező kongresszusi választások, ma az a valószínű, hogy a demokratáknak sikerül a képviselőházi többséget megszerezniük, de a Szenátusban ez nem várható. A helyzet bizonytalan, mert a Legfelsőbb Bíróság helyeinek egy része hosszabb ideje üres, s azok betöltéséhez a Szenátus jóváhagyása szükséges.

A bevezető után kibontakozó vita elsősorban Trump személyiségére, stílusára és politikai módszereire koncentrált. Horváth Gábor csak általános választ tudott adni arra a kérdésre, tényleg érdemben befolyásolhatta-e az orosz titkosszolgálat az elnökválasztás eredményeit. Szerinte Trump megtestesít minden rossz sztereotípiát, amelyről az amerikaiak hírhedtek. Irracionális megnyilvánulásai ugyanakkor sokak számára érthetőbbek és követhetőbbek, mint az elvont, körülményes megfogalmazások, amelyek pl Obama elnököt jellemezték. Mindent összevetve ma az elnök elmozdítása (impeachment) sem politikai, sem jogi okokból nem reális célkitűzés.

Horváth Gábor előad

20180919_172151

Elhunyt Juhász Ottó

p20130529155531626

Megrendülten értesítünk mindenkit, akik ismerték, hogy 2018. szeptember 2-án 82 éves korában elhunyt Juhász Ottó nyugalmazott nagykövet. Juhász Ottó 2002 és 2010 között társaságunk elnöke volt, utána örökös tiszteletbeli elnökké választottuk.

Juhász Ottó neves Kína-kutató volt, klasszikus és modern kínai nyelvet tanult a Pekingi Egyetemen. Később diplomáciai pályára került, Pekingben volt nagykövet. A kínai filozófia és költészet szakértője volt.

Búcsúztatásáról később történik intézkedés.

A Társaság Elnöksége

Egy megjelent versével búcsúzunk tőle.

Tíz pillanatvers
Csong An Szunim Dharma Mesternek ajánlom 

Műhely : kulturális folyóirat, 2009. (32. évf.) 3. szám, 21. oldal

I.
A zápor elállt,
erecskék futnak alá.
Utam kaptatós.

II.
Komor ég alatt
rideg felhőben a nap,
hűti tagjaim.

III.
Hanyatt heverek,
szelíden lejt a pázsit,
hátamon a hegy

IV.
Két agancs feszül
össze holdfénypermeten.
Vérzik homlokom.

V.
Úszóm lemerül,
húr feszül, hajlik botom,
horog sebzi szám.

VI.
Őszibarackfák,
lombok, ízek, illatok.
Mind letarolták.

VII.
Kígyó nem vedlik
sárkánykirállyá, s meglőtt
sólyom mélybe hull.

VIII.
Máglya, tomboló.
Összeroskad, füstje száll,
hűlt helyén hamu.

IX.
Nemrég érkeztem
s máris felölthetem az
utazó ruhám.

X.
Nem fontos a víz,
a kő, sem az, ki dobja,
csak a csobbanás.

Andor László előadása az Európai Unió fejlődési lehetőségeiről

Andor László kandidátus, docens és volt EU-biztos érdekes előadást tartott társaságunk rendezvényén, 2018. május 17-én.

A bő egy órás előadás főbb témái voltak:

I.  Az öt lehetséges forgatókönyv jellemzése:

1. “Minimálprogram” – csak közös piac. (visszabontás)

2. A több sebességes Európa – aki akar, jobban integrálódik, aki nem, nem.

3.  “Kevesebbet, de jobban.”

4. “Minden maradjon úgy, ahogy most van!”

5. “Mindenből sokkal többet!” – elmozdulás egy föderális Európa felé.

Az előadó kiemelte, hogy megjelent az a nézet is, hogy máris túl erősen integrálódott az EU, tehát visszafelé kellene haladni. Ez elgondolkodtató.

Andor László a Brexitet elemezve két fő gondolkodásmódot vázolt fel: 1. Nagy-Britannia eleve nem hitt a szoros integrációban, kizárólag gazdasági érdekekből csatlakozott. 2. Nem a britekkel van a baj, hanem “Brüsszellel”, azaz a Brexit csak következmény.

II. Az EU előtt sokféle probléma áll. Az egyik kül- és biztonságpolitikai természetű. Az Egyesült Államok nem kíván a továbbiakban is az eddigi katonai-biztonsági védőernyőt tartani Európa fölé, a putyini politika pedig igyekszik fellazítani az EU amúgy is törékeny katonai-politikai egységét.

III. Andor László hosszabban beszélt a valutaunió problémáiról, ugyanakkor kiemelte: a Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke által irányított EKB tevékenysége nyomán az euró alapvetően helytállt a nemzetközi pénzpiacon. Nem halad az európai stabilitási mechanizmus kiépítése. Olaszországot említve elmondta: olyan “nagy” tagállamról van szó, amely nagy mértékben sodródik, komoly pénzügyi gondokkal küzd, “ránehezedik” az euróövezetre. Az olaszok a leginkább elégedetlenek az EU-val, mert nem csak a pénzügyi segítséget keveslik, hanem – joggal – elégtelennek tartják a migrációs kérdésben mutatott közösségi magatartást is.

IV. Az előadás befejező részében a következő költségvetés főbb kérdéseiről szólt az előadó. Az ugyanis minden tagot érint, és minden tagnak külön érdekei vannak. A britek kiválásával az össz-pénz csökkenni fog. A fő gond, hogy nincs távlatos vízió, nincs a célok tekintetében konszenzus. A mérete is vitatott, a nettó befizetők csökkentenék azt, a nettó haszonélvezők növelni, de legalábbis nem csökkenteni.  A kifizetések ügyében új elem, hogy megjelent a feltételesség: a jogállamiság fenntartásához kötnének egyes kifizetéseket. Erről a kérdésről heves vita várható, mert nem világos, ki mondja majd ki azt, hogy egy tagállamban megsértették a jogállami normákat. (Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos aláhúzta, az uniós költségvetésének tükröznie kell azt, hogy az Európai Unió sikeres, képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal és megvalósítani kitűzött céljait. Ennek elérése érdekében nem szabad egymással szembeállítani vagy összekeverni egyebek mellett a kohéziós pénzek és a migráció két teljesen különálló területét. Mindezt csak megfelelő finanszírozással lehet valóra váltani. További sikeréhez jól kialakított, kiegyensúlyozott költségvetésre van szüksége az Európai Uniónak.)

A kérdések a globalizációs folyamatok és EU viszonyára, továbbá a kedvezőtlen demográfiai folyamatok visszafordíthatóságára vonatkoztak. Az utóbbival kapcsolatban Andor László nem optimista.

20180517_171214

Andor László

Oroszország – az elnökválasztás után

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő nagy érdeklődés mellett tartotta meg március 21-én előadását. A tömör, részletgazdag előadásmód lebilincselte a szép számú hallgatóságot.

Az előadó áttekintette a 18 évvel ezelőtt kezdődött putyini korszak főbb fordulatait. Első két elnöksége (2000-2008) alatt Oroszország stabilizálódott, a gazdaság szárnyalt, a nyomorszint alatt élők 70 milliós száma a felére esett vissza. 2012 után csökkent a növekedés, ezért “nehéz és konfrontatív” területre tévedt Putyin és környezete.

2016-tól a vezető párt az Állami Dumában immár 75 %-ot szerez, de ez az “eredmény” úgy jön létre, hogy a két nagyváros, Moszkva és Szentpétervár szavazóinak csak egyharmada ment el választani. Az “ukrajnai és krími kaland” nem csak a Nyugattól, hanem Kínától is elszigetelte Oroszországot.

A 2018-as elnökválasztáson Putyin 80 %-ot szerzett, ami rekordnak számít. Nem volt komoly ellenzéke, s az ellenzékiek is elismerték, hogy csalások és trükközések nélkül is Putyin nyert volna. A szavazók még mindig hálásak a kétezres évek pozitív fordulatáért, áthatja őket a nemzeti gőg, a tényleges ellenfelek távoztak vagy börtönben vannak (Navalnij).

A kilátások: szakértők arra figyelmeztetnek, az orosz gazdasági növekedést mindenképp meg kell gyorsítani, átfogó strukturális reform kell, a külpolitikában ki kell egyezni a Nyugattal. Sajnos a legújabb fejlemények nem ebbe az irányba mutatnak.

A kérdések, amelyekre Sz. Bíró Zoltán kimerítően válaszolt, az orosz ideológiára, illetve a brit-orosz kapcsolatok állására vonatkoztak.

20180321_170738

Sz. Bíró Zoltán

A mai lengyel helyzetről beszélgettünk

2018. február 21-én Domány András újságíró tömör, informatív, helyenként szenvedélyes előadást tartott a mai Lengyelországról, annak politikai-társadalmi helyzetéről.

Az előadó röviden bemutatta az “igazi” lengyel vezető, a funkciók nélküli Jarosław Kaczyński személyiségét, az előző, lemondatott (Beata Szydlo) és a mostani, a decemberben hivatalba lépett miniszterelnök, a 49 éves Tadeusz Morawiecki politikai portréját.  A kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (Prawo i Sprawiedliwość – PiS) egyelőre szilárdan tartja kézben a hatalmat, mert ellenzéke szétforgácsolt és alapoz a lengyel büszkeségre. A pártban az erősen vitatható “munkásságú” volt kormánytag, Antoni Macierewicz tevékenysége zavart keltett, de miután eltávolították a honvédelmi miniszteri posztról, a kedélyek valamennyire megnyugodtak.

Lengyelországban két politikai kérdés borzolta a kedélyeket a közelmúltban. Az egyik az igazságügyi rendszer reformja, amelyet az EU illetékesei olyannyira kifogásoltak, hogy elindították az ún 7-es cikkely szerinti eljárást. Lengyel részről ezt teljesen indokolatlannak tartják. A másik az úgynevezett történetpolitikai törvény ügye: ezt többen, nem szándékolt módon még izraeli részről is kifogásolták. A törvényjavaslat célja, amelyet már aláírt Andrzej Duda elnök, de még nem hatályos, mert elküldte az alkotmánybíróságnak, az, hogy a “lengyel nemzetet” teljes egészében felmentse a náci időszakban elkövetett bűnök alól.

A lengyel állam jelenleg azon fáradozik, hogy a rendszerváltozás előtt történt eseményeket sajátos megvilágításba helyezze. Külpolitikájában keménykedik a zsigerileg ellenszenves németekkel, s bár szoros a kapcsolat az Egyesült Államokkal, bizonyos gesztusok elmaradása rosszul esik Varsónak. Ukrajnával kiéleződött a viszony, ebben az ukránok felelőssége sem kerülhető meg. A litván-lengyel viszony hagyományosan feszült.

A kérdések a katolikus egyház mai szerepére, az EU-hoz fűződő viszonyra és a V4-ben elfoglalt helyére, illetve a történelmi problémák mai szerepére vonatkoztak.

20180221_170837

Domány András

 

Érdekes karikatúra-kiállítás nyílik rövidesen

Hamarosan új kiállítás nyílik a Napvilág Könyves Galériában.

A tárlat a Népszabadság 1956 és 1988 között és a szilveszteri Népszabi 1980-as években megjelent politikai karikatúráiból kínál ízelítőt, ami a politikai humor sajátos – a politikai kabaréval mindenképpen kiegészítendő – metszetét adja. Amennyiben szeretne bepillantani múltunk eme – humorral gazdagon fűszerezett – szeletébe, szeretettel várjuk Önt és ismerőseit a kiállítás megnyitóján

2018. március 1-jén (csütörtökön) 17 órakor

a Politikatörténeti Intézet földszintjén (1054 Bp., Alkotmány u. 2.).

A kiállítást megnyitja: Uj Péter újságíró

Hollai Imre búcsúztatása

2017. december 12-én a Szent Gellért Urnatemetőben megható szertartás keretében elbúcsúztunk alapító tagunktól, többszöri elnökünktől és örökös tiszteletbeli elnökünktől, Hollai Imre nyugalmazott nagykövettől.

Társaságunk nevében Király Attila tiszteletbeli elnök Hollai Imre hamvainak elhelyezése alkalmával elmondott megemlékező beszédében meghatottan említette, milyen sok baráti, konstruktív segítséget, támogatást kapott az elhunyttól, volt kollégánktól és vezetőnktől az elmúlt évtizedekben.

A búcsúztatón a családon és baráti kör tagjain kívül megjelent számos volt közéleti személyiség és nyugalmazott diplomata. Búcsúztatót mondott Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke.

Előadás a Koreai-félsziget aktuális helyzetéről

2017. december 6-án nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott dr. Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. A helyszíni tapasztalatokkal bőven fűszerezett, a koreai történelem, társadalomlélektan alapos ismeretéről tanúskodó előadás fő célja volt, hogy cáfolja, illetve árnyalja a nemzetközi sajtóban az KNDK-val kapcsolatban elterjedt állítások egy részét.

A KNDK vezetése abból indul ki, hogy az elmúlt évezredekben az ország folyamatos külső támadásokat volt kénytelen elszenvedni. Többször el is foglalták, ez azért lehetett, mert “katonailag gyenge volt az ország”. Ennek a helyzetnek a megismétlődését mindenáron el akarják kerülni. Tanultak abból, mi történt Irak, Líbia, Szíria, illetve – korábban – Szerbia (Kis-Jugoszlávia) előző vezetésével. Arra a következtetésre jutottak még korábban, hogy a megtámadás igazi elrettentő ereje a nukleáris, illetve a rakétafegyver. Ez egyúttal a rezsim fennmaradásának garanciája is. A nomenklatúra összezár, a nemzetközi felelősségre vonás lehetőségét is ki akarja zárni.

A KNDK nem bukott állam, annak egyetlen ismérve sem áll meg. A lakosság ellenőrzése teljes körű. Nem igaz az sem, hogy koldusszegény ország. Az ország gazdasága fejlődik. A technikai fejlődés is látható, sok helyen napelem-rendszerekkel kezelik az áramhiányt. Van tablet és okostelefon-gyártás.

A külpolitikában, diplomáciában a KNDK fő, bár rövid távon nem elérhető célja a koreai háborút lezáró békeszerződés megkötése. Kim Dzsong Ün nem utazott még külföldre, mert fiatal korát tárgyalási pozícióját rontó tényezőként éli meg. Phenjan számára kényelmes a jelenlegi helyzet, a válsághangulat, mert ez segít fenntartani a diktatórikus viszonyokat.

A két Korea viszonya ellentmondásos. 2016 februárjáig működött a keszoni ipari park, ahol dél-koreai cégek az ellenség 55 ezer állampolgárát alkalmazták. Érkeztek támogatások is Északra Délről, amelyek azonban most szünetelnek. A 22 milliós szöuli agglomeráció, ahol 150 ezer amerikai és több tízezer japán lakik, az észak-koreai hagyományos fegyverek hatótávolságán belül van. Egy fegyveres konfliktus nukleáris eszközök bevetése nélkül is ebben a térségben milliós nagyságrendű áldozattal járna rögtön az elején. Ezt nem kockáztathatják az érintettek.

A KNDK de facto atomhatalom 2006 óta. Ügyesen “versenyezteti” egymással Kínát és Oroszországot, Japánt és és az Egyesült Államokat. Úgy tesz, mintha küszöbön állna a konfliktus.

A kérdések és hozzászólások alapján szó esett arról, hogy a térségbeli hatalmak közül senkinek sem érdeke a konfliktus gyors lezárása, illetve a két országrész egyesítése. Kína attól tart, ha dél-koreai vezetés alá kerülne Észak is, az 1200 kilométeres közös határon amerikai csapatok jelennének meg. Ezt nagy fenyegetésként élné meg. A Clinton-adminisztráció idején enyhült a feszültség az USA és Észak-Korea között, ez azonban már a múlt. A KNDK vezetése túl akar élni, ehhez ma megvannak – egyelőre – a lehetőségei.

20171206_170952

Csoma Mózes előad.

 

Elhunyt Hollai Imre

Életének 93. évében a mai napon elhunyt Hollai Imre ny. nagykövet, volt külügyminiszter-helyettes, az ENSZ Közgyűlés elnöke (1982-1983), a Magyar ENSZ Társaság alelnöke.

Hollai Imre társaságunk elnöke volt 1993-tól 1997-ig. 2012-ben örökös tiszteletbeli elnökünkké választottuk.

Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. december 12-én kedden 11 órakor lesz a Szent Gellért Urnatemetőben (Budapest, XI. Bartók Béla út 149.).