Előadás a nemzetközi közjog mai helyzetéről

Dr. Horváth István nyugalmazott nagykövet, a nemzetközi jog jeles szakértője május 15-én érdeklődéssel fogadott előadást tartott társaságunk rendezvényén. Az előadó kiemelte, hogy az évszázadok alatt fokozatosan kialakult nemzetközi jog fejlődésében jelentős állomás volt az ENSZ Alapokmányának hatályba lépése, amely fontos alapelveket fogalmazott meg az összes állam számára. Az abban foglalt alapelvekre és kötelezettségekre mért csapást a NATO azzal, hogy a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül 1999 márciusától három hónapon keresztül légicsapásokat mért Jugoszláviára. (Az akció humanitárius célokat szolgált, viszont nemzetközi jogot sértett.) 2001. szeptember 11-et követően sem az afganisztáni, sem a 2003 tavaszától zajló iraki beavatkozásokat sem hagyta jóvá a BT. Nem csoda, hogy azóta már sorozatosan megtörténik ez, így Kína és Oroszország is igyekszik több vitás helyzetet egyoldalú döntéssel, ENSZ BT felhatalmazás nélkül “megoldani”. A fő probléma abban van, hogy az emberi jogok védelme felülírni látszik a még hatályos nemzetközi jogi kötelezettségek betartását. Amint az egyik hozzászóló idézte is Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárt, először a népirtást kell megakadályozni, akár jogsértés árán is, aztán jöhet minden egyéb. Horváth István rámutatott: a vezető hatalmak esetében kettős mérce alkalmazása figyelhető meg: az Egyesült Államok élesen elítélte pl azt, hogy Oroszország annektálta a Krímet, de egyetlen szóval sem kifogásolta azt, amikor Izrael annektálta a Szíriához tartozó Golan-fennsíkot. Katonailag fellépett a koszovói népirtás ellen, de a kelet-timori népirtás megtörténtekor hallgatott. Újabban Kína az, amely – elsősorban a Dél-kínai-tengeren – egyoldalú, a szomszédokat sújtó intézkedéseket hoz. Megteheti, megvan hozzá az ereje.

A nemzetközi jog csak leköveti a nemzetközi politika aktuális erőviszonyait, önerőből nem alakítja azokat, mondta végül Horváth István.

Energiapolitika – átfogóan

Április 17-én Holoda Attila energiapolitikai szakértő, olajmérnök tartott, színes érdekfeszítő előadást, amelyben az energiaellátás általános tudnivalóinak felvázolását követően részletesen beszélt annak opcióiról, a gazdaságosság és a műszaki jellemzők összefüggéseiről és a politikai döntések rövidebb és hosszabb távú hatásairól.

Kiemelte, hogy a szénhidrogének lesznek még belátható ideig a fő energiaforrásaink: sem a megújuló, sem az atomenergia nem problémamentes, ezért csak hosszabb távon vehetik át a fosszilis energiahordozók szerepét. Magyarországon hatalmas szénvagyon van, kitermelés alig. Szélerőművekre újabban nem adnak engedélyt. A napelemes erőforrások baja, hogy az energia nehezen tárolható. A gázvezetékek épülnek, az LNG (cseppfolyósított gáz) terminálok nem nagyon. Az energiafelhasználás struktúráját évek óta az jellemzi, hogy a gázból átlagosan kétszer annyit fogyasztunk, mint villamos energiából.

Az előadáson részletesen szólt az előadó arról, hogy a paksi erőmű-beruházás milyen műszaki, jogi és pénzügyi problémákkal terhes. Jelenleg az előzetes elképzelésekhez képest annak üzembe helyezése ötéves késésben van. A legnagyobb gond az lesz, hogy a teljes magyar energia-ellátó rendszert Paks II belépése előtt újjá kell építeni.

A beszélgetésen felszólalt Székely Árpád, hazánk volt moszkvai nagykövete, aki kiemelte, és részletezte, milyen súlyos politikai, biztonsági és pénzügyi dilemmákkal kell szembenéznie ma az energiapolitikusoknak.

Bayer Mihály előadása

Bayer Mihály ny. nagykövet bő egy órás előadást tartott március 20-án. Az előadásban először röviden áttekintette a közel-keleti térség politikai fejleményeit az első világháború után, majd valamivel részletesebben azt ismertette, mi történt 1945 után. Szólt az arab-izraeli háborúk politikai és lélektani hatásairól, Kuvait Irak általi lerohanásáról. Az amerikai politika végső soron mind Afganisztánban, mind Irakban kudarcot vallott, hangoztatta személyes véleményként. Oroszország a szíriai helyzet kapcsán tért vissza katonai értelemben a Közel-Keletre, ugyanakkor megmutatkoztak logisztikai és anyagi korlátai.

Bayer Mihály szólt az arab tavasz jellegéről és hatásairól. Egyiptom, Líbia és Szíria sorsa alaposan megváltozott, de az alapvető földrajzi és demográfiai jellemzők változatlanok. Nagy a szaporulat a térségben, fokozódni fog a migrációs nyomás. Egyiptomban nem zárható ki egy társadalmi robbanás sem. Líbia már most bukott állam, Izrael őrzi pozícióját, amerikai támogatással. A Perzsa (Arab) Öböl országai vegyesek, labilisak. (Az ottani síita lakosság erősebben szaporodik, mint a szunnita.) Törökország növelte befolyását.

Várhatóan hosszabb távon is fennmarad a térség, politikai, stratégiai és energia-ellátási szerepe, hangsúlyozta befejezésül Bayer Mihály.

20190320_170820

Bayer Mihály előadását tartja

Társaságunk tisztújító közgyűlést tartott

2019. február 27-én társaságunk megtartotta éves rendes, illetve a kétévente esedékes tisztújító közgyűlését.

Az elnökség beszámolóját, az ez évi munkatervet a közgyűlés egyhangúlag fogadta el.

Ugyancsak egyhangú szavazással történt a tisztújítás, az elnök ismét Bardócz Béla, a titkár Kató Ferenc, az elnökség további tagjai Horváth Tamás, Mycon Györgyné és Venczel István lettek.

A jegyzőkönyvet és a beszámolókat az alábbiakban közzétesszük.

Jegyzőkönyv 2019. 02. 27     Elnökségének beszámolója      Jászi – Gazd – beszám-2018 Titkári beszámoló 2018-ról

Beszélgetés Gyurgyák János könyvéről

Február 6-án két és fél órán át beszélgetett társaságunk néhány tagja és két meghívott vendégünk Gyurgyák János történésszel, az Európa alkonya? című könyv szerzőjével. A jól sikerült beszélgetés során elhangzott hozzászólásokból egyelőre hármat közlünk. Addig is minden kedves olvasónknak ajánljuk ezt a múlt évben az Osiris kiadó által megjelentetett könyvet, amely olyan égető kérdésekre keresi a választ, hogy mi Európa jövője, egyben marad-e az EU és milyen irányban fejlődik tovább. A könyv elsősorban eszmetörténeti áttekintés az “öreg kontinens” egységéről és közös sorsáról, amely rendkívül aktuális manapság, amikor a nacionalista populizmus egyre inkább teret nyer.

Biztonságpolitikus hozzászólása Jogász-diplomata hozzászólása Történész hozzászólása

Kína a világban, a világ Kínában

Az új év első, nagy érdeklődéssel kísért előadását január 30-án tartottuk meg. Kusai Sándor neves Kína-szakértő arról beszélt, hogy Kínáról még mindig nem tudunk eleget. Teng Hsziao-ping híres mondását választotta mottójául: “Szabadítsátok fel az elméteket!”. A kai fang (kb. nyitás) politikáját jellemezve bemutatta, hogy az öt évezredes kínai mentalitást nagyban meghaladva Kína a világ felé fordult ugyan, de soha nem hagyta magát a Nyugat által átformálni. A nyitás lényege, hogy átvenni mindent a Nyugattól, ami a szocializmus építését szolgálja, de a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezető szerepét és hatalmi monopóliumát hosszabb távon megőrizni. Kína azt példázza, hogy a sikeres fejlődés más utakat is járhat, mint a nyugati értelemben vett képviseleti demokrácia. Az előadó röviden vázolta kínai fejlődés eredményeit, hangsúlyozva, hogy az ország ma a világ legnagyobb kereskedője és legnagyobb exportőre.

Nagyon érdekes volt a társadalomfilozófiai fejtegetés, amelybe azután Kusai Sándor bocsátkozott. Kínában ősidők óta a hatalom öt osztatú, mégpedig: törvényhozó, végrehajtó, bírói, káderkiválasztó és ellenőrző hatalom. A modernizált, autoriter politikai rendszer, a pártállam jellemzője, hogy az állami funkciók a stratégia és a fő irányvonal meghatározásában nem játszanak szerepet, ezt a KKP magának tartja fenn. Ugyanakkor a párton belül megjelennek a különböző partikuláris érdekek, s folyik az érdekegyeztetés. Nem nyíltan, mert az ütközne a hagyománnyal, de folyik. Rámutatott arra, hogy a politikai rendszer megítélése során formai jegyeket kérünk számon rajtuk, míg a tartalom gyakran elsikkad. Pedig az utóbbi három évtizedben a kínai társadalom tagjainak 95 %-a előbbre jutott, csak a dollármilliomosok száma több tízezer.

Kusai Sándor azt hangsúlyozta, hogy Kína immár helyet követel magának a nemzetközi szabályok meghatározásában, tehát szabálykövetőből tudatosan szabály-alakítóvá vált. A világ Kínán kívül eső részének ezt tudomásul kell vennie, mert – tetszik, nem tetszik – Kínának a közelebbi és távolabbi jövőben jelentős befolyása lesz a nemzetközi politika, biztonság és gazdaság meghatározó folyamataira.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, hogy a kínai termelő és szolgáltató szektor 80 %-a magánkézben van, ugyanakkor a stratégiai-nemzetbiztonsági ágazatok (pénzügyi rendszer, vezeték-hálózatok, szállítás) állami tulajdonúak. Kína és India összevetéséből jelenleg mindenben a kínaiak jönnek ki jobban, mert nagyobb az erőforrás-koncentráló képességük.

20190130_170906

Kusai Sándor előad. A táblán Teng Hsziao-ping idézett mondása. Zárójelben Teng Hsziao-ping neve kínai írásjelekkel

Tisztújító közgyűlés

Február 27-én, szerdán 17 órakor székhelyünkön tisztújító közgyűlést tartunk. A rendezvényen kizárólag tagjaink megjelenésére számítunk.

Napirend:

  1. A közgyűlés levezető elnökének és jegyzőkönyv-vezetőjének megválasztása
  1. Személyi ügyek: új tagok felvétele, tiszteletbeli tagok ügye, megemlékezés elhunyt tagjainkról, előadó: Bardócz Béla

Határozathozatal

  1. Elnökségi beszámoló az Egyesület tevékenységéről (2017-2018)

Előadók: Bardócz Béla, Kató Ferenc és Mycon Györgyné

Vita és határozathozatal

  1. Elnök, elnökség megválasztása (a Jelölő Bizottság jelentése, a Szavazatszedő Bizottság megválasztása, döntés a szavazás módjáról, szavazás, az eredmény megállapítása, kihirdetése)
  1. Javaslat a 2019. első félévi munkatervre, előadó: a megválasztott titkár

Vita és határozathozatal

  1. Javaslat a 2017. évi költségvetésre, előadó: pénzügyi-gazdálkodási elnökségi tag

Vita és határozathozatal

Évzáró beszélgetés

December 5-én délután kellemes hangulatú, évzáró beszélgetést rendeztünk, mintegy 20 egyesületi tagunk részvételével. Bardócz Béla elnök rövid bevezetője után szó esett korunk főbb kérdéseiről, Kína szerepéről és példájáról a világpolitika színpadán, az európai hadsereg felállításáról. Érintettük Afrika problémáit, illetve Magyarország külpolitikájának főbb jellemzőit. A fenntartható fejlődés perspektíváit illetően aggodalmak is megfogalmazódtak. A hozzászólók több esetben személyes tapasztalataikkal átszőve fejtették ki mondanivalójukat.

20181205_164931

Jeszenszky Géza előadása

November 14-én Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, diplomata tartott  széles körű érdeklődést kiváltó előadást „Magyarország a képlékennyé vált világban” címmel.

Jeszenszky bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy jelenleg főleg történészként tevékenykedik, de politikai megfigyeléseit sem rejti véka alá. A világ képlékennyé válásának folyamatát vázolva, rámutatott arra, hogy a rendszerváltozásig viszonylagos stabilitást biztosított a kétpólusú világrendszer. Az azóta eltelt évtizedek nem hozták meg a remélt, még szilárdabb, demokratikus alapokon nyugvó stabilitást. Oroszország visszatérése a szuperhatalmi státust igénylők közé, Kína felemelkedése, illetve a 2008. évi válság jelezték ennek állomásait. 2001 óta a terrorizmus alapvető tényezővé vált, óhatatlanul erodálva a demokratikus szabadságjogokat. A 2015. évi menekültválság megrendítette az EU struktúráit, felszínre hozta a lappangó ellentéteket. Megjelent a színen Donald Trump, aki vitatható személyiség, és aggasztó, hogy a világ első számú hadászati potenciálja fölött rendelkezik. Az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanná vált, amit mutat az Észak-Koreával fennálló viszony alakulása. A Nyugat alkonya nincs küszöbön, amíg a világgazdaság, a technikai fejlődés kulcsa a Nyugat kezében van. A liberális demokráciát nem lehet leírni, hangsúlyozta az előadó.

Rátérve fő témájára, Magyarország helyzetére a világban, elemezte a visegrádi négyek valóságos súlyát. A valóságtól elrugaszkodott dolog ezt az országcsoportot Európa új erőközpontjának, a fejlődés motorjának beállítani, mondta. Nincs a láthatáron az sem, hogy a balti országok és Románia is csatlakoznának ehhez a csoporthoz. Jeszenszky Géza egyre erőteljesebb ellenérzéseket tapasztal a magyar kormány külpolitikájával szemben, amely a saját szövetségeseire zúdít össztüzet, míg a ellenfelekkel túlzottan szívélyesnek tűnő viszonyt ápol. A Soros György elleni összehangolt kormányzati médiakampányt „felesleges és nevetséges riogatásnak” bélyegezte. Azt sem nézik Nyugaton jó szemmel, hogy Putyin mintegy törzsvendég Budapesten. Szerinte nem célravezető Franciaországgal és Németországgal ujjat húzni.

A következő, befejező részben Jeszenszky Géza a szomszédságpolitikával foglalkozott. Ellentmondásos viselkedést látunk, mert amíg a határon túli magyar közösségek támogatása helyes, a szomszéd államokkal való viszony nem mindig elvszerű. Megtorpant a magyar-szlovák és a magyar-román állam- és kormányközi kapcsolatok fejlődése. Szlovénia és Horvátország esetében nincs meg a kellő kiegyensúlyozottság a kapcsolatok fejlesztése terén. Ukrajnával rossz a viszony, de ennek a kialakulását meg kellett volna előzni tárgyalásokkal, nem most harcias, igazából sehová nem vezető retorikát alkalmazni. Szerbia addig ápol majd szívélyes viszonyt Magyarországgal, amíg be nem kerül az EU-ba.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, ha választani kell, egy országnak a szövetségeseit kell választania. Az EU – reményei szerint – „kitermel” majd egy sor fiatal és ambiciózus vezetőt, akik képesek megőrizni az EU lényegét. A trianoni békeszerződés közelgő századik évfordulójával kapcsolatban kijelentette, a két háború közötti magyar vezetés hosszabb időn át illúziók foglya volt. A „mindent vissza!” alapján állt, holott az etnikai elvű területrendezés követelése több realitással találkozott volna. Az első világháború befejezésének 100. évfordulóján rendezett párizsi ünnepségről a legfelső magyar politikai vezetés távol maradt, s ezzel hibát követett el – tette hozzá végül.

20181114_171134

Jeszenszky Géza és Bardócz Béla, társaságunk elnöke