Szó volt az Izrael létrejöttéhez vezető sajátos okokról, az elűzött vagy elmenekült lakosság 80 éve tartó rendezetlen és kilátástalan helyzetéről. Az előadó beszélt az izraeli belpolitika nyilvánvaló jobbratolódásáról, a vallásos-cionista pártok tartós kormányzati jelenlétéről. Kiemelte az izraeli állam demokratikus jellegét, a honvédelem mindent átható szempontjait, illetve az ortodox zsidók sajátos helyzetét. Szó esett a palesztinok politikai képviseletének aktuális gondjairól, ellentmondásairól.

Mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában (az izraeliek ezt a területet Judea és Szamara néven említik) áldatlan állapotok uralkodnak, az utóbbiban folyamatos a telepesek terjeszkedése. Az előadás utolsó részében a Gázával kapcsolatos amerikai elképzelésekről, s azok kiérleletlen voltáról beszélt Jungbert Béla.

Az előadó kérdésekre válaszolva beszélt a román diplomácia személyzeti helyzetének sajátosságairól, a Fekete-tenger partvidékének geostratégiai problémáról. Szóba került a Moldova és Románia közötti unió ügye is, az előadó szerint nincs arra utaló jel, hogy az a közeli jövőben a megvalósítás stádiumába jutna.

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/G3k3S_cCuYQ

Az előadó történelmi példákkal illusztrálta a közép-európai együttműködési gondolat alakulását, illetve a megvalósulás részeredményeit, korlátait. Áttekintette a Kádár-rendszer különböző fázisait ebből a szemszögből. A rendszerváltozás után nagy várakozások képződtek ezen a téren. Ma Magyarország elsősorban időleges és személyhez kötött, néha rövid életű együttműködéseket szorgalmaz, de a Nyugattal, azon belül elsősorban a nyugat-európai fősodorral való, helyenként túlzóan éles és durva szembehelyezkedése kérdéseket vet fel.

Bottoni kérdésekre válaszolva elmondta, a nemzetközi szabályok mostani, radikális átalakulása sem kedvez a kelet-közép-európai országok szorosabb együttműködésének, amelynek csak akkor lesz valóságos jövője, ha az tényleges gazdasági érdekeken, illetve a kultúra és a tudomány világában történő lényeges közeledésén alapul, és nem a személyes rokonszenveken, vagy ellenérzéseken.

Előadásában részletekbe menően érzékeltette az USA jelenlegi belső helyzetét, ezen belül a trumpi adminisztráció és az amerikai társadalom előtt álló kihívásokat. Jellegzetes új stílus, új módszerek látszanak meghonosodni, amelyeket sokan megütközéssel fogadnak, s amelyek ha nem is mindig az USA alkotmányába, de a szokásjogba ütköznek..

Az 55 perces előadás után a kérdések Európa és Amerika viszonyára, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt kilátásaira, illetve az ukrajnai háború lezárásának esélyeire vonatkoztak. A kép meglehetősen borús, állapította meg az előadó.

Az előadás felvétele innen érhető el: https://youtu.be/5NqEl8Q0rBs

Időpont és helyszín: 2026. január 21. (szerda) 17.00 óra, 1051 Budapest, Nádor utca 15., I. em. 106-os terem

Időpont és helyszín: 2025. november 26. (szerda) 17.00 óra, 1051 Budapest, Nádor utca 15., I. em. 106-os terem

]]> http://jaszitarsasag.hu/?feed=rss2&p=1408 0 http://jaszitarsasag.hu/?p=1402 http://jaszitarsasag.hu/?p=1402#comments Tue, 07 Oct 2025 16:50:50 +0000 http://jaszitarsasag.hu/?p=1402 Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt dr. Pogátsa Zoltán egyetemi docens A világgazdaság állapota – feszültségek, kihívások, lehetőségek témakörrel foglalkozó előadására.

Időpont és helyszín: 2025. október 20. (hétfő) 17.00 óra, 1051 Budapest, Nádor utca 15., I. em. 106-os terem

Bár a mai Szlovákiában is megmaradt az éles nyelvhatár, az államalkotó és a magyar nemzetiség viszonya ellentmondásos, de a feszültségek lényegesen csökkentek a kilencvenes évekhez képest. Szarka László kitért a szlovák történészek szemléletére és arra, hogy magyar részről kevés készség van a szlovák felfogás megértésére. Nem lett közös történelemkönyv, egyik ország elitje sem volt túlságosan érdekelt a a pszichológiai síkon jelentkező ellenérzések oldásában. Mindazonáltal jók a gazdasági kapcsolatok. A felvidéki magyarság létszáma fokozatosan csökken az elkerülhetetlen asszimiláció következtében. A schengeni térséghez való tartozásunk sokban könnyítette a mozgást, a rendszeres kapcsolatokat a két ország között.

A kérdések elsősorban a két ország kapcsolatának a jövőjére irányultak, de “a történésznek mindig nehéz a dolga, ha a jövőről kérdezik”.