Szeptember 23-án tartott rendezvényünkön dr. (habil) Benkes Mihály előadásában élénk színekkel ecsetelte a trópusi Afrika gazdasági, társadalmi és politikai jellegzetességeit. Az alulfejlettség és a természeti erőforrásokban való gazdagság egyszerre jellemzi ezt a térséget. A gyarmati korszak végetérte után csak komoly nehézségek árán tudott megindulni a térség bekapcsolódása a világgazdaság vérkeringésébe. Az összafrikai eszme végül is nem tudott érvényre jutni. Maradt a stabilitáshiány, a békétlenség. A gyarmati múlt örökségét visszaesések árán sikerülhet majd, hosszabb távon, felszámolni. Kína jelenléte egyre markánsabb, a kontinens fejlődéséhez azonban inkább csak gazdasági értelemben járul hozzá, korlátozott mértékben.

Benkes Mihály után Kató Ferenc beszélt a magyar-afrikai kapcsolatok alakulásáról. A külkereskedelem néhány országra koncentrálódik, súlya az összmagyar külkereskedelemben továbbra sem igazán számottevő, 1 % körül ingadozik. A tudományos és kulturális kapcsolatok szórványosak. Politikai-diplomáciai kapcsolataink meghatározója, hogy az elmúlt években radikálisan lecsökkent a jelenlétünk az afrikai kontinensen. Trópusi Afrikában most is csak két nagykövetségünk van. A mostani kormányzat nagyobb figyelmet fordít a térségre, újabb nagykövetségek nyitása van napirenden, illetve kereskedőházak létesítésével próbálja kihasználni a mutatkozó lehetőségeket. Afrika azonban nagy kihívás, mert csak átgondolt stratégia vezethet eredményre a kapcsolatok tartós fejlesztését célul tűző tevékenységben.

A hallgatóság kérdései az afrikai sajátos társadalomfejlődésre, valamint az apartheid megszüntetésének témáira vonatkoztak.