2026. január 21-én érdekes, színes, igazi történészi előadást hallottunk Stefano Bottoni történésztől, a Firenzei Egyetem docensétől.

Az előadó történelmi példákkal illusztrálta a közép-európai együttműködési gondolat alakulását, illetve a megvalósulás részeredményeit, korlátait. Áttekintette a Kádár-rendszer különböző fázisait ebből a szemszögből. A rendszerváltozás után nagy várakozások képződtek ezen a téren. Ma Magyarország elsősorban időleges és személyhez kötött, néha rövid életű együttműködéseket szorgalmaz, de a Nyugattal, azon belül elsősorban a nyugat-európai fősodorral való, helyenként túlzóan éles és durva szembehelyezkedése kérdéseket vet fel.

Bottoni kérdésekre válaszolva elmondta, a nemzetközi szabályok mostani, radikális átalakulása sem kedvez a kelet-közép-európai országok szorosabb együttműködésének, amelynek csak akkor lesz valóságos jövője, ha az tényleges gazdasági érdekeken, illetve a kultúra és a tudomány világában történő lényeges közeledésén alapul, és nem a személyes rokonszenveken, vagy ellenérzéseken.