Kihívások és választások címmel tartott előadást Szent-Iványi István nagykövet, külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében, 2024. január 31-én.

A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen az előadó röviden áttekintette a jelenlegi magyar külpolitikai vonalvezetés, elsősorban az ún keleti nyitás főbb ellentmondásait, majd beszélt a világban zajló főbb folyamatokról. Érintette azokat a forgatókönyveket, amelyek Trump lehetséges újjáválasztásával, illetve a kelet-ukrajnai konfliktus tartóssá válásával kapcsolatosak. Amerika számára továbbra is Kína a legfőbb kihívás, hangsúlyozta. Az előadó érintette a közelgő Európa-parlamenti választásokat, az annak nyomán előállható újabb helyzeteket.

A kérdések a gázai harci cselekmények lehetséges kimenetelére, az amerikai-európai kapcsolatok jövőjére és más területekre vonatkoztak.

Az előadás felvétele itt tekinthető meg: https://youtu.be/uzE9RzaDwXc

Ezzel a címmel tartott dr. Szűcs Anita, a Corvinus Egyetem docense 2023. november 15-én közel egy órás előadást.

Az előadó áttekintette Franciaország főbb jellemzőit, majd viszonylag részletesen beszélt a francia külpolitika hagyományairól, elvi alapjairól és eszközrendszeréről. Térképekkel illusztrálta a francia hatalom globális jellegét. Elmondta, a függetlenség azt jelenti, hogy senki ne hozhasson róla nélküle döntést. A franciák nemzetközi tevékenysége sajátságos, a hangsúly a francia nyelv és kultúra terjesztésére, az emberi jogokra és a nemzetközi szervezetekre helyeződik. Ennek érdekében hatalmas diplomáciai apparátust működtet.

Rátérve az egyes részterületekre, vázolta a franciák afrikai jelenlétének céljait, jellegét. Kitért az európai integrációhoz való viszonyra, illetve jelezte, mennyire fontos a dél-mediterrán térség is a francia befolyás érvényesítése szempontjából.

A kérdések a gazdasági kapcsolatokra, az amerikai-francia viszonyra, illetve a kelet-közép-európai térséggel, s ezen belül hazánkkal ápolt kapcsolatokra vonatkoztak.

Az előadás – részben angol és francia, részben magyar nyelvű PDF formátumú – prezentációja, amely rendkívül gazdag adatokban , itt tekinthető meg: Franciaország a világban

Szabó Barnabás külpolitikai szakértő társaságunk szervezésében 2023. október 18-án érdekes, információkban gazdag előadást tartott az Egyesült Királyságot alkotó négy ország, Észak-Írország, Skócia, Wales és Anglia viszonyrendszeréről.

A mintegy 50 perces előadás első részében Szabó Barnabás ecsetelte az észak-írországi helyzet bonyolultságát: jelenleg nincs kormánya, mert  a legutóbbi választások óta a Stormont, azaz az ottani parlament képviselőinek a többsége katolikus, s ezt az eredményt a protestáns kisebbség elutasította. Az ország(rész) egyszerre van kint is az EU-ból, a Brexit következtében, s egyszerre meg bent is, mert nincs vámhatár az ír szigeten belül. Skóciában is bonyolult helyzet van: a pakisztáni származású skót első miniszter, Humza Yusaf vette át elődje kétes örökségét a Függetlenségi Párt élén. A gazdasági válság közepette azonban a skótok elszakadása Nagy-Britanniától továbbra sincs napirenden, a napi gondok háttérbe tolták azt. A brit parlamentben a skót képviselők, ha nem is meghatározó, de fontos szerepet játszhatnak.

Angliában sem rózsás a helyzet. A Rishi Sunak indiai származású kormányfő vezette Konzervatív Párt népszerűsége csökkent. A közvélemény-kutatásokban jóval előtte jár a Munkáspárt, amelynek a vezetője Keir Starmer, az ellenzék vezetője. A következő választásokra azonban legkorábban kb 13 hónap múlva kerül sor, addig még – sikeres válságkezelés esetén – a Konzervatív Párt sokat hozhat be hátrányából.

A kérdések a brit-amerikai kereskedelmi megállapodás állására, a skót parlament és a londoni parlament aszimmetrikus lehetőségeire, illetve a walesi helyzet főbb jellegzetességeire vonatkoztak.

Szabó Barnabás

Dr. Kis-Benedek József nyá. ezredes, c. egyetemi tanár és biztonságpolitikai szakértő nagy érdeklődéssel kísért, 73 perces előadást tartott társaságunk szervezésében 2023. június 14-én.

Az előadó bevezetőben a háború jellegét (hibrid és proxy) tisztázta, majd rátért annak előzményeire, illetve annak főbb szakaszaira. Részletesen beszélt a hadviselő felek céljairól, lehetőségeiről, állapotáról. Vázlatosan összehasonlította a képességeket és az erőket. Az orosz fél mennyiségi túlsúlya minden téren nagy, viszont az ukránoknak átadott nyugati haditechnika minőségi és harcászati fölénye is nyilvánvaló. Az ukrán fél számára gondot jelent a technika vegyes jellege, illetve a háttértámogatás nehézkessége.

A tűzszünet lehetősége a közeli jövőben nem látszik, a tartós béke esélyei hiányoznak. Ezért nehéz a konfliktus kimenetelére vonatkozóan jóslásokba bocsátkozni. Kis-Benedek József végül elemezte a háború hatását a regionális és a globális erőviszonyokra, átrendeződésekre.

A kérdések részben a gazdasági hatásokra, részben a haditechnika és a taktika háború generálta változásaira koncentráltak.

Az előadás prezentációja itt érhető el: Az orosz-ukrán háború globális és regionális hatása

Váraljai Márton nyugalmazott követ, aki mintegy egy évtizedet töltött el Hanoiban magyar diplomataként, színes, információkban gazdag előadást tartott 2023. május 24-én.

Előadása elején nagy vonalakban kitért Indokína történelmére, ezen belül a vietnami nép harcára a függetlenségéért. (Az amerikai beavatkozás következtében a vietnamiak közül kétmillióan vesztették életüket.)

1976-ban egyesült az északi és déli rész, de a fejlődés csak az amerikai embargó feloldása (1994) után indulhatott meg a teljesen lerombolt országban. Mára virágzó 100 millió lakosú államról van szó, helyenként látványos a fejlődés, de a technológiai elmaradottság, különösen a mezőgazdaságban, jelentős.

Kitért a vietnami külpolitikára, amelyet az óvatosság jellemez, különösen a Kínához való viszony tekintetében.

Az előadó részletesen beszélt a magyar-vietnami kapcsolatok alakulásáról, egészen napjainkig. Azok egyik legjelentősebb tényezője az a több ezer vietnami, aki hazánkban folytatta tanulmányait.

A kérdések az élelmezési helyzetre, illetve Vietnam regionális ambícióira is vonatkoztak. Kérdeztek a vietnami egypártrendszer sajátosságairól is.

Dr. Csicsmann László neves Ázsia-szakértő 2023. április 19-én nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott társaságunk meghívására.

Az előadás után élénk vita alakult ki.

Az előadó témával kapcsolatos tanulmányát itt olvashatjuk: 01-Csicsmann-Laszlo

Lenti Attila politológus, Latin-Amerika szakértő  2023. február 15-én közel egy órás, színes, jól strukturált, információkban gazdag előadást tartott. Vázolta a kontinens fejlődési sajátosságait, és a fejlődési szakaszokat. Az országok jelentős részében szinte kizárólag a kitermelő és nyersanyag-előállító ágazatok domináltak az elmúlt időszakban, s kulcskérdés, sikerül-e szakítani ezzel a zsákutcás modellel. A politikai keretek változtak, a nyugati értelemben vett demokrácia csak megkésve és ellentmondásosan alakult ki. A baloldal sokszínű és több helyen felváltotta a hosszan tartó jobboldali, konzervatív uralmi berendezkedéseket. Eredmények is vannak, nem egy országban előrelépett a modernizáció, fejlődött az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra, csökkentek a társadalmi különbségek. Nagy kérdés, mennyiben sikerül majd a főbb országoknak egy modern, főutas fejlődési modellt megvalósítaniuk. Eddig még nem történt paradigma-váltás.

Az előadó viszonylag részletesen elemezte az Amazonas-medence lehetőségeit, jelentőségét, mert a térség nem csak Latin-Amerika, hanem az egész bolygó túlélése szempontjából is kulcsfontosságú.

Az előadás felvétele az alábbi linken megtekinthető: https://youtu.be/Z2k8a8P_hR0

2022. október 19-én információkban gazdag, érdekes előadást tartott társaságunk szervezésében Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

Az előadó mintegy fél órás bevezetőjében röviden jellemezte az EU-t az utóbbi két évtizedben sújtó öt válságot (2008 – szuverén adósságválság, amely pénzügyi válságba, majd bankválságba torkollott, s magával hozta az EU döntési mechanizmusának részbeni átalakítását; 2015 – migrációs válság, amelyre az EU megpróbált egységesen reagálni, de ez nem sikerült; 2016-17 – a Brexit, amely folyamat során az EU az egyik jelentős és nagy tagállamát vesztette el; 2020-21 – a covid-járvány, amely egész szektorokat sújtott eddig ismeretlen mértékben; és végül a jelenlegi energiaválság, amely egyértelműen az Ukrajna elleni orosz agresszió következménye, s amelyre főleg vitatott szankciókkal reagált eddig az EU). A járvány pusztító hatásainak ellensúlyozására hatalmas összegű segélyalapok jöttek létre. A Brexit máig ható problémákat okoz, nincs lezárva a folyamat, az új brit kormány ballépéseket követett el. A Brexit, illetve a német kormány nemzetközi szerepvállalásának csökkenése Merkel távozása után a franciákat felértékelte.

A jelenlegi helyzetben az európai védelempolitika jelentősége megnőtt, létrejött az Európai Védelmi Alap, amely különböző projekteket finanszíroz.

A bevezető utáni beszélgetésben elhangzott, hogy hosszabb távon előnytelennek bizonyulhat, ha egy vagy két tagállam tartósan szembemegy az ún fősodorral. Főleg akkor, ha – mint Magyarországnak – gyenge a koalíciókötési képessége, így a vitákban gyakran egyedül marad. Románia – olaj- és földgázkincse miatt – a jelenlegi energiaválságban felértékelődhet és versenyelőnyre tehet szert. AZ EU-ban változatlanul esedékes az intézményi reform, de például az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogát az előadó szerint belátható ideig biztosan nem fogják bevezetni. Nem kell ennyi biztos, de vita van arról, hogyan lehetne kárpótolni azokat a tagállamokat, amelyeknek nem lesz majd biztosa a jövőben. A soros elnökség jelentősége csökkent, a nyitott dossziékat viszi tovább mindegyik. Az eurozóna terjed, de a „terjedési sebesség” nyilván csökken a mostani helyzetben. A politikai integráció kiterjesztését, az EU politikai befolyásának növelését szolgálhatja, illetve célozza a Macron elnök által kezdeményezett Európai Politikai Közösség, amely 44 államra kiterjedő ernyőszervezet.

Németország Merkel után – ezzel a címmel tartott jól sikerült, érdekes előadást 2022. szeptember 28-án Székely Árpád nemzetközi szakértő.

Az előadó példákkal illusztrálta, hogy bár kétségtelenül nehezedtek az életkörülmények Németországban, azért a német társadalom és gazdaság koránt sincs válságban. (Egy négytagú középosztálybeli családnak az adók, a lakbér és a megnövekedett rezsi kifizetése után is marad 2-3 ezer eurója havonta a megélhetésre.)

Németország erősen export-orientált, megújulásra képes gazdaság, s ez a politika területén is érezteti hatását, hangsúlyozta. Röviden jellemezte a politikai spektrumot, amely a korábbi évtizedekhez képest, amikor is a CDU-CSU, az SDP és az FDP párthármas uralta a kormányzást, ma a kép jóval színesebb.

A német energiahelyzetről szólva Székely Árpád hangsúlyozta, ma már látszik, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó merkeli döntés elhamarkodott volt. Az európai magas energiaárak részben azért ilyen magasak, mert a globális piacon az európai energiavállalatok nem versenyképesek. Elvben helyes a megújuló energiákra helyezni a hangsúlyt, a gyakorlatban azonban kell egy ún. kiegyenlítő energiatermelési forma, és erre ma még és egy darabig a gáz a legalkalmasabb. Ezt tudják az oroszok is, ezzel tudnak zsarolni bennünket. Vázolta, hogy milyen alternatív gázbeszerzési lehetőségek vannak. Sajnos azonban egy nem elhanyagolható “lyuk” mindig marad a következő egy-két évben. Az előadó elemezte, hogyan alakult ki Németország függősége az orosz gáztól. A dolognak vannak fizikai korlátai is: az Egyesült Államokból nem lehet csővezetéken Európába gázt szállítani. A cseppfolyósított gáz (LNG) behozatali lehetőségei gyorsan bővülnek, azonban nem elégségesek.

A kiút a hidrogén-alapú energiapótlás lehetne, ezzel biztató kísérletek folynak, lényegében így lehetne megoldani a villamos energia tárolását.

A kérdések a német külpolitikára, ezen belül Németország és az EU, illetve Németország és az USA kapcsolatrendszerére vonatkoztak. A német katonai erő fejlődik, de ez politikai-társadalmi paradigmaváltást igényel.

Székely Árpád előad.

2022. június 8-án Krajczár Gyula volt pekingi tudósító és dr. Rácz Lajos volt pekingi katonai attasé tartott előadást egyesületünk szervezésében. Előadásaikban átfogó képet rajzoltak Kína hozzáállásáról az ukrajnai háborúhoz, a kínai-orosz viszony történetéről és stratégiai hátteréről, továbbá kitértek a magyar-kínai viszony biztonságpolitikai vetületeire is.

Krajczár Gyula előadásában rámutatott: Kína sajátságos és egyedi semlegességi álláspontra helyezkedik az ukrajnai háborút illetően, és hosszabb távon tervez. Oroszországhoz stratégiai partnerség fűzi, ami messze elmarad a szövetségtől. A kínai-ukrán kapcsolatok erőteljesen gazdasági és stratégiai jellegűek voltak. Komoly érdekeltségek vannak. Volumenben ezek persze nem hasonlíthatók az oroszországi, távol-keleti érdekeltségekhez. – Az orosz-kínai energetikai kapcsolatok fejlődtek az elmúlt húsz évben a legjelentősebben. Helyileg Kína északi tartományaira korlátozódnak, Kína erőteljesen részt vesz a helyenként egyáltalán nem létező infrastruktúra kiépítésében. Kínát nagyon érdekli az ún északi hajóút, ha néhány évtizeden keresztül hajózhatóvá válna, az rendkívüli lehetőséget jelentene. Az ukrajnai háború következtében azonban a kínai vállalatok maguk vonultak ki Oroszországból, üzleti, s nem szankciós megfontolásokból.

A kínai-orosz kapcsolatok politikai légköre igen hullámzó volt, a korrekt viszony csak rövid ideig tartott. Nagy és mély barátság kialakulása kizárható a két ország között. A kínai közvélemény teljesen megosztott, s a vezetés semleges iránya fenntartja a megosztottságot, ez szokatlan a kínai politikában. A kapcsolatok jövőjét tekintve sok a nyitott kérdés. A kínai elemzők hagyományosan oroszellenes szemszögből értékelik a fejleményeket.

Krajczár Gyula előadása végén a kínai politikai vezetés helyzetét értékelte. 10 éve van hatalmon Hszi Csin-ping és ősszel pártkongresszus várható. Sok jel mutat arra, nem adja át a hatalmat, de sokszor vannak meglepetések is.

Dr. Rácz Lajos elsősorban a biztonságpolitikai aspektusokkal foglalkozott. Röviden áttekintette az amerikai-kínai kapcsolatok katonai területeit, továbbá a Magyarország NATO-taggá válása utáni helyzetet, amely megváltoztatta a magyar-kínai katonai kapcsolatok hátterét és jellegét. Az orosz ihletésű ún. Eurázsia koncepció az amerikai vezetésű atlantista elképzelések szöges ellentéte.  2014-ben Putyin előjött a Nagy-Eurázsia koncepcióval, ahol gazdasági együttműködés van az abban részvevő országok között. Ennek kínai megfelelője az “Egy övezet egy út” koncepció. Lehetséges forgatókönyv az amerikai-európai biztonsági-stratégiai együttműködés és egy tőle eltérő, kínai vezetésű ázsiai-afrikai együttműködés. Rácz Lajos idézett olyan szerzőktől is, akik pozitívan értékelték Magyarország kormányának a Nyugattól való el- és a Kelet felé fordulását. Az egyik ilyen elmélet az ún turanizmus, amely a török népekkel való szorosabb kapcsolat kiépítését történeti-társadalom-lélektani okokra tekintettel szorgalmazza. Az előadó említette a “keleti nyitás” politikai célját, amely a mostani háborús helyzetben nagyon bizonytalanná vált. Rácz Lajos jellemezte Kína önképét (ötezer éves civilizáció, megújulásra való képesség, egyedi sikeresség), s rámutatott: Kínában a magánvállalkozókat is szívesen látják a kommunista pártban. Az előadó említette a magyar kormány sajátos hozzáállását, amellyel nem ítéli el a kínai politika visszásságait. Amerikai szakértők viszont erőteljesen elmarasztalják a kínai magatartást, szerintük Kína agresszívan terjeszkedő országgá vált. A legnagyobb biztonsági fenyegetés, hogy Kína vonzerőt gyakorol a NATO-tagállamok egy részére is, s ezzel egyértelműen Magyarországra (is) céloznak. Végül az előadó idézett egy cseh elemzői csoport tanulmányából, amely Magyarországgal foglalkozik, s amely szerint Magyarország mostani kormányának politikája három szempontból is stratégiai kockázat a NATO számára. 1. Mert az oroszok csatlósa, és elbizonytalanítja az európai energiapolitikát, 2. Mert Kína csatlósa és kitüntetett gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot épít ki vele, akár érzékeny területeken is (Huawei, Belgrád-Budapest vasútvonal, Fudan Egyetem ügye). 3. Mert Magyarország a Balkánon különleges politikai szerepet keres magának.

A kérdések Kína és Tajvan kapcsolatára, a Szibériában élő kínaiakra, illetve a kínai belpolitika egyes kényes kérdéseire vonatkoztak.