Előadások kategória bejegyzései

Zentai Péter előadása

Nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott Zentai Péter külpolitikai újságíró 2016. február 24-én.

Nem Németországról beszélt általában, hanem annak politikai elitjéről, amelynek magatartását a történelmi múlt, a berögződések és a nemzetközi helyzet alakulása – így például az Egyesült Államok cselekvési hajlandóságának érezhető csökkenése – határozza meg. Ez az elit alapvetően értékelvű, és az új, egyelőre még kisebbségben lévő, de feltörekvő erők meglehetősen rövid távú érdekekre és a népszerűség elérésére való tekintettel most háttérbe szorítják. Képlékenység tapasztalható. Ha a merkeli vonal – és személyesen a kancellár – a jövő hónapban megtartandó két tartományi választáson komoly vereséget szenvedne, az “drámai” lenne – hangsúlyozta Zentai Péter. A kiúttalanság jelei is tapasztalhatók már.

Az előadó kérdésekre reagálva beszélt Kelet-Európa és Németország viszonyának újabb keletű romlásáról. Elismerte, hogy Merkel a korábbinál távolabbra került a közhangulattól. Csak remélni lehet, hogy Törökország további erőfeszítéseket tesz a menekültáradat megfékezésére, de egészében a kilátások borúsak.

20160224_170826

Európa a világban, a világ Európában – Kiss J. László előadása

Élénk érdeklődéssel kísért előadást tartott január 27-én Kiss J. László professzor, külpolitikai szakértő. Az előadás első részében “madártávlatból” tekintette át a főbb, általános nemzetközi folyamatokat. A globalizáció sebessége lassul, a szereplők súlyának viszonylagos átrendeződése mellett. Az államközi törésvonalak mélyülése mellett egyre szembetűnőbb, hogy a nem állami szereplők, így a transznacionális vállalatok vagy a nemzetközi terrorista szervezetek jelentősége felívelőben van. A nemzetközi rendszer hálózatosabbá, töredezettebbé válik, ezáltal növekszik az előrejelzések kockázata. Vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok a világ vezető politikai, katonai és gazdasági hatalma, az ún. feltörekvő államok (így a BRIC-országok) „utolérési potenciálja” stagnál.

A második részben kontinensünkkel foglalkozott. Európa, azon belül az EU a 2008. évi pénzügyi-gazdasági válság óta nem igazán találja a helyét az új viszonyrendszerben. A fejlődés íve megtört. A kontinens jövőjére vonatkozó elképzelések elbizonytalanodtak, a lehetséges forgatókönyvek száma megszaporodott. Még mindig nincs hatékony és egységes kül- és biztonságpolitika. A migránsok érkezése is a széttartó folyamatoknak kedvezett, kezelése illusztrálta az egység hiányát. A legvalószínűbb a német – mindenekelőtt gazdasági – dominancia fennmaradása, továbbá az euróövezet valamilyen mértékű átalakítása. Az ún. két- vagy többsebességes Európa már realitás, elképzelhető ennek a további kibontakozása. Nagy-Britannia esetleges kiválása alapjában rendezné át az erőviszonyokat, végső soron azonban a már meglévő német fölényt fokozná – hangsúlyozta Kiss J. László.

Az előadó a kérdések kapcsán tovább részletezte az erőviszony-átrendeződések specifikumait, különös tekintettel az eltérő földrajzi régiókra.

20160127_171305

Hollai Imre előadása

Nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott 2015. november 25-én Hollai Imre nyugalmazott nagykövet, társaságunk tiszteletbeli elnöke. A volt külügyminiszter-helyettes, aki a 91. életévében van, színesen, frappáns idézetekkel és anekdotákkal fűszerezve szabadon beszélt. Mint az ENSZ 37. Közgyűlésének elnöke, aki 33 évvel ezelőtt töltötte be ezt a posztot, s sem előtte, sem utána nem volt magyar elnöke a világszervezet Közgyűlésének, kitért az ENSZ létrejöttéhez vezető nemzetközi körülményekre, vázolta a megalakulás folyamatát. Ecsetelte azokat az eredményeket, amelyeket a világszervezet eddigi működése során elért. A legfőbb eredmény, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja között a megalakulás óta nem tört ki háború. Hollai Imre kifejtette azt a meggyőződését, hogy az ENSZ-re a mai, megváltozott körülmények között is nagy szükség van, noha az alkalmazkodás folyamatát a nagyhatalmi érdekek erőteljes érvényesítésének politikai gyakorlata fékezi. Az élénk vita részvevői egyrészt elismerésüket fejezték ki az előadás és az előadó kapcsán, másrészt épp ennek az alkalmazkodásnak a részletei felől érdeklődtek.

20151125_170859

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő előadása – A migránsválság nemzetközi összefüggéseiről

Október 28-i rendezvényünkön Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő volt a vendégünk. Az előadó bevezetőjében arról beszélt, hogy a migránsprobléma megértéséhez csak adalékokkal tud szolgálni, hiszen nincs ma senki, aki a jelenlegi fejleményeket pontosan előre látta volna, továbbá a demokratikus kormányzatoknak nehézséget okoz a konfliktusok megelőzése, mert az efféle kiadások nehezen indokolhatóak. A szíriai helyzetben nincsenek világos vonalak, és ami korábban „vörös vonalnak”, azaz semmiképp sem megengedhető lépésnek tűnt, arról kiderült, hogy nem az. Van veszély abban, hogy a szíriai légtérben – vagy annak környékén – egyszerre van jelen az amerikai, az orosz, a brit és a török, valamint az izraeli légierő. Az Európai Unióról kiderült, hangsúlyozta Gyarmati István, hogy nem kíván valódi világpolitikát folytatni, ehhez nincsenek meg sem a katonai, sem az anyagi eszközei, főleg pedig a politikai szándék hiányzik. Az előadó nem fogadja el sem az iszlám egyoldalúan militáns jellegének, sem pedig az Egyesült Államok szerepének a túlhangsúlyozását a jelenlegi menekültválságban. Annak kialakulásában több tényező együttes hatása érvényesült: Görögország adósságválsága, figyelmének ebből következő elterelődése a határok védelméről, továbbá az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a megnehezült anyagi lehetőségei. Egyértelműen kimutatható az újból kiéleződött török-kurd ellentét hatása is a menekültáradatra. Az európai válasz diffúz, tisztázatlan ideológiai alapokon nyugszik.

Gyarmati István nagyszámú kérdést kapott, így élénk vitával zárult az előadás.

Afrikáról beszélgettünk

Szeptember 23-án tartott rendezvényünkön dr. (habil) Benkes Mihály előadásában élénk színekkel ecsetelte a trópusi Afrika gazdasági, társadalmi és politikai jellegzetességeit. Az alulfejlettség és a természeti erőforrásokban való gazdagság egyszerre jellemzi ezt a térséget. A gyarmati korszak végetérte után csak komoly nehézségek árán tudott megindulni a térség bekapcsolódása a világgazdaság vérkeringésébe. Az összafrikai eszme végül is nem tudott érvényre jutni. Maradt a stabilitáshiány, a békétlenség. A gyarmati múlt örökségét visszaesések árán sikerülhet majd, hosszabb távon, felszámolni. Kína jelenléte egyre markánsabb, a kontinens fejlődéséhez azonban inkább csak gazdasági értelemben járul hozzá, korlátozott mértékben.

Benkes Mihály után Kató Ferenc beszélt a magyar-afrikai kapcsolatok alakulásáról. A külkereskedelem néhány országra koncentrálódik, súlya az összmagyar külkereskedelemben továbbra sem igazán számottevő, 1 % körül ingadozik. A tudományos és kulturális kapcsolatok szórványosak. Politikai-diplomáciai kapcsolataink meghatározója, hogy az elmúlt években radikálisan lecsökkent a jelenlétünk az afrikai kontinensen. Trópusi Afrikában most is csak két nagykövetségünk van. A mostani kormányzat nagyobb figyelmet fordít a térségre, újabb nagykövetségek nyitása van napirenden, illetve kereskedőházak létesítésével próbálja kihasználni a mutatkozó lehetőségeket. Afrika azonban nagy kihívás, mert csak átgondolt stratégia vezethet eredményre a kapcsolatok tartós fejlesztését célul tűző tevékenységben.

A hallgatóság kérdései az afrikai sajátos társadalomfejlődésre, valamint az apartheid megszüntetésének témáira vonatkoztak.

Előadás Afrikáról

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt
következő összejövetelünkre, amelyen
előadást tart dr. habil. Benkes Mihály
„Az afrikai népek előtt álló globális kihívások” és
dr. Kató Ferenc nyugalmazott nagykövet
„A magyar-afrikai kapcsolatok alakulása az elmúlt 10 évben”
címmel, amely előadásokat kérdések és vita követi.
Időpont és helyszín:
2015. szeptember 23. (szerda), 17.00 óra,
Villányi úti Konferencia-központ és Szabadegyetem Alapítvány

szept.23-i előadás meghívója

Rácz Lajos előadása

2015. június 17-én volt az első félév utolsó előadása. Rácz Lajos c. főiskolai tanár Magyarország jelenlegi helyzetét, külső megítélését elemezte. Előadásának első részében részletezte, hogy az amerikai kormányzat 2009-ben milyen elvárásokat fogalmazott meg a Magyarországon dolgozó diplomaták számára, mely témákat kísérjenek megkülönböztetett figyelemmel. A listából kitűnik, hogy hazánk Washington számára olyan szövetséges, amellyel a felszínen kiválóak a kapcsolatok, viszont állandósult figyelmet igényel, különös tekintettel az Oroszországhoz fűződő viszonyára, továbbá a demokratikus átalakulás folyamatának nehézségeire. A második részben a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Magyarországgal kapcsolatos elemzését ismertette az előadó. Ebből kitűnik, hogy a kínai politológusok véleménye részben eltér a hivatalos kínai állásponttól, annál árnyaltabb. Számukra Magyarország már nem tölt be olyan kiemelkedő, ún. híd-szerepet, mint amellyel korábban számoltak. Feltűnő, hogy a tanulmányban a globális biztonságpolitikai fenyegetések között az EU nem szerepel. Az előadás harmadik részében a jelenlegi és várható fejleményeket vázolta Rácz Lajos, kitérve arra, mennyire kevéssé reálisak az Orbán-kormányzatnak azok a célkitűzései, amellyel mind a külpolitikai stratégiában, mind az egyes diplomáciai lépésekben egyfajta zászlóvivő-szerepet kíván magának szerezni az Európai Unióban, miközben folyamatosan bírálja annak fő vonulatát.  Az efféle szerepvállaláshoz sem valóságos gazdasági súlya, sem világos értékválasztása nincs a mai magyar kormányzatnak – hangsúlyozta. A rövid távú sikereket akár már középtávon is ellensúlyozhatják az elszigetelődésre utaló mozzanatok, tette hozzá.

Rácz 004