Előadások kategória bejegyzései

Konferencia Jászi Oszkár halálának 60. évfordulója alkalmából

2017. február 25-én székhelyünkön konferenciát rendeztünk, amelyre mintegy félszáz érdeklődő volt kíváncsi.

Első előadónk Hamza Gábor akadémikus Jászi Oszkár jogi munkásságáról beszélt. A társadalomtudós főleg pályájának elején foglalkozott a közjogi jogterülettel, érdekelték a svájci alkotmány, az államberendezkedés, a kantonális föderalizmus elvi-elméleti kérdései. Annak egyes elemeit – reményei szerint – a Duna-menti népek általa szorgalmazott föderációjában is fel lehetett volna használni. Emigrációjának hosszú éveiben Jászi már elfordult az államjogi-közjogi megközelítéstől.

A második, nagy ívű előadást Frank Tibor akadémikus, történész tartotta, aki Jászi, a társadalomtudós politikai portréját vázolta fel. Jászi antibolsevista attitűdje abból fakadt, hogy nem fogadta el a marxizmus leninista fordulatát, ezért a Tanácsköztársaságot sem. Államelméleti fejtegetései a Monarchia felbomlását, illetve együtt tartását okozó erők elemzésére irányultak. Jászi a Monarchiát összetartó erőnek elsősorban az uralkodóházat, másodsorban a katolikus egyházat, harmadsorban a zsidóságot tartotta. A szétfeszítő, széthúzó erők között hangsúlyosan a nagybirtokrendszert és a nemzetiségek függetlenségi törekvéseit említette. Az Ohio állambeli Oberlin College politológia professzora volt egészen 1942-ig.

A harmadik, nem kevésbé lebilincselő előadás, amelyet Nagy J. Endre szociológus, akadémiai doktor tartott, elsősorban az idős,  akkor már 70-72 éves Jászi Oszkár tevékenységével foglalkozott.  A kutatás során kiderült, ebben az időszakban (1945-47) ezer körüli levelet írt, illetve kapott. 1945 után reményei feltámadtak, a valóság azonban nem táplálta ezeket a reményeket. Alig engedték beutazni Magyarországra 1947-ben, ahol az általa annyira lebecsült kommunista erők menetelését, előtérbe tolakodását volt kénytelen megtapasztalni. Az általa vizionált polgári demokrácia 1948 körüli megsemmisülése Jászi Oszkárt végképp száműzte Magyarországról. Az Ohio államban lévő Oberlinben hunyt el 60 évvel ezelőtt.

Az előadások alapján készült két tanulmány az alábbi linkekre kattintva letölthető.

Európa és Jászi Oszkár_ Hamza Gábor akadémikus 20170225-i konferencia-előadásának írásos változata

JÁSZI KERESZTÚTJA2 Prof. Nagy J. Endre

Hamza Gábor előad

20170225_101650

Frank Tibor előad

20170225_104039

Nagy J. Endre előad

IMG_4773

Európa terrorfenyegetettségéről – Kis-Benedek József előadása

2016. október 19-én Dr. Kis-Benedek József (PhD) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és kutatási témavezetője, a nemzetközi terrorizmus egyik legismertebb hazai szakértője volt a vendégünk. Előadásában adatokkal gazdagon illusztrálva beszélt Európa terrorfenyegetettségének alakulásáról az utóbbi néhány év során. Elsősorban a friss TE-SAT jelentésre támaszkodott. (TE-SAT, azaz a European Union Terrorism Situation and Trend Report, 2016, elérhető itt: https://www.europol.europa.eu/content/european-union-terrorism-situation-and-trend-report-te-sat-2016)

Az előadó rámutatott, hogy kontinensünkön egy viszonylag hosszú, csendesebb időszakot követően a múlt évben és ez évben is a korábbiaknál nagyobb horderejű és több terrorcselekmény történt. Egyre inkább visszaszorul az Al-Káida, de előtérbe került az Iszlám Állam (IÁ). Fokozottabban érvényesül a kiber-bűnözés és a terrorizmus kapcsolata, az elkövetők egyre korszerűbb eszközöket alkalmaznak. 2015-ben Európában is megjelent az öngyilkos merénylet, és a nők részvétele is emelkedett a merényletek elkövetésében. Az eszköztárra jellemző a házilag barkácsolt robbanóeszközök, illetve az illegálisan beszerzett kézifegyverek alkalmazása. A terroristák motívumai között a dzsihádizmus vezet, de előfordult etnikai-szeparatista, valamint szélsőbalos és szélsőjobbos terrorcselekmény is. Földrajzilag Nyugat-Európa, elsősorban Franciaország fenyegetettsége erős, Közép-Európáé kisebb. A kilátások nem biztatóak, mert az valószínűsíthető, hogy Európa jelenlegi fenyegetettségi szintje egyelőre megmarad.

A kérdések az iszlámista terrorizmus motivációja köré összpontosultak. Az előadó nem fogadja el azt a leegyszerűsítő nézetet, amely szerint az iszlám, mint vallás mintegy automatikusan kitermeli a terrorizmust, és magával a vallással van a fő baj.

20161019_171457

Horváth Gábor előadása

Őszi előadás-sorozatunkat szeptember 21-én megkezdtük. Első előadónk Horváth Gábor újságíró, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője volt. Az előadás a közelgő amerikai elnökválasztást járta körül. Az előadó színes, mozaikszerű módon, adatokat is sorolva beszélt az esélyeket meghatározó demográfiai tényezőkről, a bevett szokásokról, illetve az államonként, sőt körzetenként változó szavazási procedúráról. A Demokrata Párt szavazói hagyományosan a feketék, a megnövekedett számú spanyol ajkúak, a fiatalok és a magasan képzettek. Nem tudni, mekkora lesz a részvételi arány ebben a körben, ha magas, Hillary Clinton győzelme a valószínűbb. A demokrata elnökjelöltről részletesebben beszélt Horváth Gábor. Clinton tapasztalt és nagyon ambiciózus politikus, külpolitikai kérdésekben inkább „héja”. Neveltetése konzervatív, népszerűsége viszonylag alacsony. Magánéletét is politikai ambícióinak rendelte alá. Több pénzzel rendelkezik a kampányban, mint ellenfele. Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje szinte mindenben az ellentéte, politikai tapasztalatok és felelősség nélküli múltja van, erősen médiaközpontú. Sok szempontból rendhagyó jelölt. Fellépése nemcsak a liberálisokat, hanem a konzervatívokat is taszítja, nagyokat mond, de nem mindig lehet tudni, tisztában van-e azzal, amit ígér. Alapozhat viszont az alacsony iskolázottságú, fehér, idősebb férfiakra, akiket már az a gondolat is elborzaszt, hogy az USA elnöke egy nő legyen. Hillary Clinton a közvélemény-kutatásokban nagyon kis előnnyel vezet, míg a fogadóirodákban kétharmados esélye van a győzelmének.

A szép számmal megjelent hallgatóság kérdései a jelöltek programjára, az Oroszországhoz való viszonyukra, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok kilátásaira vonatkoztak.

HorváthG

 

Nagy Erzsébet előadása Svájc külpolitikájáról

Május 18-án dr. Nagy Erzsébet diplomata, külgazdasági szakértő és volt berni nagykövet volt az előadónk. Összefogott, jól strukturált, érdekes előadásában Svájc sajátosságaival foglalkozott, amelyek meghatározzák nemzetközi mozgásterét. A legendás svájci semlegesség jellege az országnak az ENSZ-be való felvételével változott, azonban továbbra is meghatározó, hogy a népszavazásoknak “kitett” politikai rendszer miatt a nemzetközi megállapodásokban az elköteleződés szintje alacsonyabb lehet, mint más országok esetében. Svájc nemzetközi síkon nem kezdeményez, állásfoglalásai is ritkák. Az Európai Unióba objektíve nem léphet be emiatt, a kapcsolatokat kétoldalú megállapodások szabályozzák. 2008-ra azonban az ezekben rejlő lehetőségek megakadtak, így holtponton van az EU és Svájc intézményes és szerződéses kapcsolatrendszere. Svájc tagja a schengeni zónának, ugyanakkor az Európai Gazdasági Társulásnak nem, mert a svájci szavazók azt hajszál híján, de elvetették. Így az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) rajta kívül már csak egy tagja maradt, Izland.

Az amerikai-svájci kapcsolatokban hosszan tartó feszültséget okozott az a kitartó és végül sikerre vezető amerikai törekvés, amely a titkos svájci bankszámlák átláthatóvá tételét célozta. Az USA nem mindig elégedett azzal a móddal sem, ahogyan Svájc ellátja az érdekképviseletét azon államokban, amelyekkel nincs diplomáciai kapcsolata.

Az előadó Svájc ENSZ-tagságára, a jövőbeli változásokra, valamint a fegyverexport jellegére nézve kapott kérdéseket, amelyeket részletesen megválaszolt.

20160518_171311

Zentai Péter előadása

Nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott Zentai Péter külpolitikai újságíró 2016. február 24-én.

Nem Németországról beszélt általában, hanem annak politikai elitjéről, amelynek magatartását a történelmi múlt, a berögződések és a nemzetközi helyzet alakulása – így például az Egyesült Államok cselekvési hajlandóságának érezhető csökkenése – határozza meg. Ez az elit alapvetően értékelvű, és az új, egyelőre még kisebbségben lévő, de feltörekvő erők meglehetősen rövid távú érdekekre és a népszerűség elérésére való tekintettel most háttérbe szorítják. Képlékenység tapasztalható. Ha a merkeli vonal – és személyesen a kancellár – a jövő hónapban megtartandó két tartományi választáson komoly vereséget szenvedne, az “drámai” lenne – hangsúlyozta Zentai Péter. A kiúttalanság jelei is tapasztalhatók már.

Az előadó kérdésekre reagálva beszélt Kelet-Európa és Németország viszonyának újabb keletű romlásáról. Elismerte, hogy Merkel a korábbinál távolabbra került a közhangulattól. Csak remélni lehet, hogy Törökország további erőfeszítéseket tesz a menekültáradat megfékezésére, de egészében a kilátások borúsak.

20160224_170826

Európa a világban, a világ Európában – Kiss J. László előadása

Élénk érdeklődéssel kísért előadást tartott január 27-én Kiss J. László professzor, külpolitikai szakértő. Az előadás első részében “madártávlatból” tekintette át a főbb, általános nemzetközi folyamatokat. A globalizáció sebessége lassul, a szereplők súlyának viszonylagos átrendeződése mellett. Az államközi törésvonalak mélyülése mellett egyre szembetűnőbb, hogy a nem állami szereplők, így a transznacionális vállalatok vagy a nemzetközi terrorista szervezetek jelentősége felívelőben van. A nemzetközi rendszer hálózatosabbá, töredezettebbé válik, ezáltal növekszik az előrejelzések kockázata. Vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok a világ vezető politikai, katonai és gazdasági hatalma, az ún. feltörekvő államok (így a BRIC-országok) „utolérési potenciálja” stagnál.

A második részben kontinensünkkel foglalkozott. Európa, azon belül az EU a 2008. évi pénzügyi-gazdasági válság óta nem igazán találja a helyét az új viszonyrendszerben. A fejlődés íve megtört. A kontinens jövőjére vonatkozó elképzelések elbizonytalanodtak, a lehetséges forgatókönyvek száma megszaporodott. Még mindig nincs hatékony és egységes kül- és biztonságpolitika. A migránsok érkezése is a széttartó folyamatoknak kedvezett, kezelése illusztrálta az egység hiányát. A legvalószínűbb a német – mindenekelőtt gazdasági – dominancia fennmaradása, továbbá az euróövezet valamilyen mértékű átalakítása. Az ún. két- vagy többsebességes Európa már realitás, elképzelhető ennek a további kibontakozása. Nagy-Britannia esetleges kiválása alapjában rendezné át az erőviszonyokat, végső soron azonban a már meglévő német fölényt fokozná – hangsúlyozta Kiss J. László.

Az előadó a kérdések kapcsán tovább részletezte az erőviszony-átrendeződések specifikumait, különös tekintettel az eltérő földrajzi régiókra.

20160127_171305