Kató Ferenc összes bejegyzése

Márciusi előadásunk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt a “Mi lesz veled Közel-Kelet?” című előadásra

 Előadó: Bayer Mihály nyugalmazott nagykövet

 Időpont és helyszín: március 20. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Társaságunk tisztújító közgyűlést tartott

2019. február 27-én társaságunk megtartotta éves rendes, illetve a kétévente esedékes tisztújító közgyűlését.

Az elnökség beszámolóját, az ez évi munkatervet a közgyűlés egyhangúlag fogadta el.

Ugyancsak egyhangú szavazással történt a tisztújítás, az elnök ismét Bardócz Béla, a titkár Kató Ferenc, az elnökség további tagjai Horváth Tamás, Mycon Györgyné és Venczel István lettek.

A jegyzőkönyvet és a beszámolókat az alábbiakban közzétesszük.

Jegyzőkönyv 2019. 02. 27     Elnökségének beszámolója      Jászi – Gazd – beszám-2018 Titkári beszámoló 2018-ról

Beszélgetés Gyurgyák János könyvéről

Február 6-án két és fél órán át beszélgetett társaságunk néhány tagja és két meghívott vendégünk Gyurgyák János történésszel, az Európa alkonya? című könyv szerzőjével. A jól sikerült beszélgetés során elhangzott hozzászólásokból egyelőre hármat közlünk. Addig is minden kedves olvasónknak ajánljuk ezt a múlt évben az Osiris kiadó által megjelentetett könyvet, amely olyan égető kérdésekre keresi a választ, hogy mi Európa jövője, egyben marad-e az EU és milyen irányban fejlődik tovább. A könyv elsősorban eszmetörténeti áttekintés az “öreg kontinens” egységéről és közös sorsáról, amely rendkívül aktuális manapság, amikor a nacionalista populizmus egyre inkább teret nyer.

Biztonságpolitikus hozzászólása Jogász-diplomata hozzászólása Történész hozzászólása

Kína a világban, a világ Kínában

Az új év első, nagy érdeklődéssel kísért előadását január 30-án tartottuk meg. Kusai Sándor neves Kína-szakértő arról beszélt, hogy Kínáról még mindig nem tudunk eleget. Teng Hsziao-ping híres mondását választotta mottójául: “Szabadítsátok fel az elméteket!”. A kai fang (kb. nyitás) politikáját jellemezve bemutatta, hogy az öt évezredes kínai mentalitást nagyban meghaladva Kína a világ felé fordult ugyan, de soha nem hagyta magát a Nyugat által átformálni. A nyitás lényege, hogy átvenni mindent a Nyugattól, ami a szocializmus építését szolgálja, de a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezető szerepét és hatalmi monopóliumát hosszabb távon megőrizni. Kína azt példázza, hogy a sikeres fejlődés más utakat is járhat, mint a nyugati értelemben vett képviseleti demokrácia. Az előadó röviden vázolta kínai fejlődés eredményeit, hangsúlyozva, hogy az ország ma a világ legnagyobb kereskedője és legnagyobb exportőre.

Nagyon érdekes volt a társadalomfilozófiai fejtegetés, amelybe azután Kusai Sándor bocsátkozott. Kínában ősidők óta a hatalom öt osztatú, mégpedig: törvényhozó, végrehajtó, bírói, káderkiválasztó és ellenőrző hatalom. A modernizált, autoriter politikai rendszer, a pártállam jellemzője, hogy az állami funkciók a stratégia és a fő irányvonal meghatározásában nem játszanak szerepet, ezt a KKP magának tartja fenn. Ugyanakkor a párton belül megjelennek a különböző partikuláris érdekek, s folyik az érdekegyeztetés. Nem nyíltan, mert az ütközne a hagyománnyal, de folyik. Rámutatott arra, hogy a politikai rendszer megítélése során formai jegyeket kérünk számon rajtuk, míg a tartalom gyakran elsikkad. Pedig az utóbbi három évtizedben a kínai társadalom tagjainak 95 %-a előbbre jutott, csak a dollármilliomosok száma több tízezer.

Kusai Sándor azt hangsúlyozta, hogy Kína immár helyet követel magának a nemzetközi szabályok meghatározásában, tehát szabálykövetőből tudatosan szabály-alakítóvá vált. A világ Kínán kívül eső részének ezt tudomásul kell vennie, mert – tetszik, nem tetszik – Kínának a közelebbi és távolabbi jövőben jelentős befolyása lesz a nemzetközi politika, biztonság és gazdaság meghatározó folyamataira.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, hogy a kínai termelő és szolgáltató szektor 80 %-a magánkézben van, ugyanakkor a stratégiai-nemzetbiztonsági ágazatok (pénzügyi rendszer, vezeték-hálózatok, szállítás) állami tulajdonúak. Kína és India összevetéséből jelenleg mindenben a kínaiak jönnek ki jobban, mert nagyobb az erőforrás-koncentráló képességük.

20190130_170906

Kusai Sándor előad. A táblán Teng Hsziao-ping idézett mondása. Zárójelben Teng Hsziao-ping neve kínai írásjelekkel

Tisztújító közgyűlés

Február 27-én, szerdán 17 órakor székhelyünkön tisztújító közgyűlést tartunk. A rendezvényen kizárólag tagjaink megjelenésére számítunk.

Napirend:

  1. A közgyűlés levezető elnökének és jegyzőkönyv-vezetőjének megválasztása
  1. Személyi ügyek: új tagok felvétele, tiszteletbeli tagok ügye, megemlékezés elhunyt tagjainkról, előadó: Bardócz Béla

Határozathozatal

  1. Elnökségi beszámoló az Egyesület tevékenységéről (2017-2018)

Előadók: Bardócz Béla, Kató Ferenc és Mycon Györgyné

Vita és határozathozatal

  1. Elnök, elnökség megválasztása (a Jelölő Bizottság jelentése, a Szavazatszedő Bizottság megválasztása, döntés a szavazás módjáról, szavazás, az eredmény megállapítása, kihirdetése)
  1. Javaslat a 2019. első félévi munkatervre, előadó: a megválasztott titkár

Vita és határozathozatal

  1. Javaslat a 2017. évi költségvetésre, előadó: pénzügyi-gazdálkodási elnökségi tag

Vita és határozathozatal

Januári rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt a “Kína a posztmodern világban és a világ Kínában” című előadásra. Előadó:  Kusai Sándor Zoltán volt pekingi nagykövet, a nemzetközi kapcsolatok és Kína szakértője.

Időpont és helyszín: 2019. január 30. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Évzáró beszélgetés

December 5-én délután kellemes hangulatú, évzáró beszélgetést rendeztünk, mintegy 20 egyesületi tagunk részvételével. Bardócz Béla elnök rövid bevezetője után szó esett korunk főbb kérdéseiről, Kína szerepéről és példájáról a világpolitika színpadán, az európai hadsereg felállításáról. Érintettük Afrika problémáit, illetve Magyarország külpolitikájának főbb jellemzőit. A fenntartható fejlődés perspektíváit illetően aggodalmak is megfogalmazódtak. A hozzászólók több esetben személyes tapasztalataikkal átszőve fejtették ki mondanivalójukat.

20181205_164931

Jeszenszky Géza előadása

November 14-én Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, diplomata tartott  széles körű érdeklődést kiváltó előadást „Magyarország a képlékennyé vált világban” címmel.

Jeszenszky bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy jelenleg főleg történészként tevékenykedik, de politikai megfigyeléseit sem rejti véka alá. A világ képlékennyé válásának folyamatát vázolva, rámutatott arra, hogy a rendszerváltozásig viszonylagos stabilitást biztosított a kétpólusú világrendszer. Az azóta eltelt évtizedek nem hozták meg a remélt, még szilárdabb, demokratikus alapokon nyugvó stabilitást. Oroszország visszatérése a szuperhatalmi státust igénylők közé, Kína felemelkedése, illetve a 2008. évi válság jelezték ennek állomásait. 2001 óta a terrorizmus alapvető tényezővé vált, óhatatlanul erodálva a demokratikus szabadságjogokat. A 2015. évi menekültválság megrendítette az EU struktúráit, felszínre hozta a lappangó ellentéteket. Megjelent a színen Donald Trump, aki vitatható személyiség, és aggasztó, hogy a világ első számú hadászati potenciálja fölött rendelkezik. Az amerikai külpolitika kiszámíthatatlanná vált, amit mutat az Észak-Koreával fennálló viszony alakulása. A Nyugat alkonya nincs küszöbön, amíg a világgazdaság, a technikai fejlődés kulcsa a Nyugat kezében van. A liberális demokráciát nem lehet leírni, hangsúlyozta az előadó.

Rátérve fő témájára, Magyarország helyzetére a világban, elemezte a visegrádi négyek valóságos súlyát. A valóságtól elrugaszkodott dolog ezt az országcsoportot Európa új erőközpontjának, a fejlődés motorjának beállítani, mondta. Nincs a láthatáron az sem, hogy a balti országok és Románia is csatlakoznának ehhez a csoporthoz. Jeszenszky Géza egyre erőteljesebb ellenérzéseket tapasztal a magyar kormány külpolitikájával szemben, amely a saját szövetségeseire zúdít össztüzet, míg a ellenfelekkel túlzottan szívélyesnek tűnő viszonyt ápol. A Soros György elleni összehangolt kormányzati médiakampányt „felesleges és nevetséges riogatásnak” bélyegezte. Azt sem nézik Nyugaton jó szemmel, hogy Putyin mintegy törzsvendég Budapesten. Szerinte nem célravezető Franciaországgal és Németországgal ujjat húzni.

A következő, befejező részben Jeszenszky Géza a szomszédságpolitikával foglalkozott. Ellentmondásos viselkedést látunk, mert amíg a határon túli magyar közösségek támogatása helyes, a szomszéd államokkal való viszony nem mindig elvszerű. Megtorpant a magyar-szlovák és a magyar-román állam- és kormányközi kapcsolatok fejlődése. Szlovénia és Horvátország esetében nincs meg a kellő kiegyensúlyozottság a kapcsolatok fejlesztése terén. Ukrajnával rossz a viszony, de ennek a kialakulását meg kellett volna előzni tárgyalásokkal, nem most harcias, igazából sehová nem vezető retorikát alkalmazni. Szerbia addig ápol majd szívélyes viszonyt Magyarországgal, amíg be nem kerül az EU-ba.

Kérdésekre válaszolva az előadó elmondta, ha választani kell, egy országnak a szövetségeseit kell választania. Az EU – reményei szerint – „kitermel” majd egy sor fiatal és ambiciózus vezetőt, akik képesek megőrizni az EU lényegét. A trianoni békeszerződés közelgő századik évfordulójával kapcsolatban kijelentette, a két háború közötti magyar vezetés hosszabb időn át illúziók foglya volt. A „mindent vissza!” alapján állt, holott az etnikai elvű területrendezés követelése több realitással találkozott volna. Az első világháború befejezésének 100. évfordulóján rendezett párizsi ünnepségről a legfelső magyar politikai vezetés távol maradt, s ezzel hibát követett el – tette hozzá végül.

20181114_171134

Jeszenszky Géza és Bardócz Béla, társaságunk elnöke