2022. június 8-án Krajczár Gyula volt pekingi tudósító és dr. Rácz Lajos volt pekingi katonai attasé tartott előadást egyesületünk szervezésében. Előadásaikban átfogó képet rajzoltak Kína hozzáállásáról az ukrajnai háborúhoz, a kínai-orosz viszony történetéről és stratégiai hátteréről, továbbá kitértek a magyar-kínai viszony biztonságpolitikai vetületeire is.
Krajczár Gyula előadásában rámutatott: Kína sajátságos és egyedi semlegességi álláspontra helyezkedik az ukrajnai háborút illetően, és hosszabb távon tervez. Oroszországhoz stratégiai partnerség fűzi, ami messze elmarad a szövetségtől. A kínai-ukrán kapcsolatok erőteljesen gazdasági és stratégiai jellegűek voltak. Komoly érdekeltségek vannak. Volumenben ezek persze nem hasonlíthatók az oroszországi, távol-keleti érdekeltségekhez. – Az orosz-kínai energetikai kapcsolatok fejlődtek az elmúlt húsz évben a legjelentősebben. Helyileg Kína északi tartományaira korlátozódnak, Kína erőteljesen részt vesz a helyenként egyáltalán nem létező infrastruktúra kiépítésében. Kínát nagyon érdekli az ún északi hajóút, ha néhány évtizeden keresztül hajózhatóvá válna, az rendkívüli lehetőséget jelentene. Az ukrajnai háború következtében azonban a kínai vállalatok maguk vonultak ki Oroszországból, üzleti, s nem szankciós megfontolásokból.
A kínai-orosz kapcsolatok politikai légköre igen hullámzó volt, a korrekt viszony csak rövid ideig tartott. Nagy és mély barátság kialakulása kizárható a két ország között. A kínai közvélemény teljesen megosztott, s a vezetés semleges iránya fenntartja a megosztottságot, ez szokatlan a kínai politikában. A kapcsolatok jövőjét tekintve sok a nyitott kérdés. A kínai elemzők hagyományosan oroszellenes szemszögből értékelik a fejleményeket.
Krajczár Gyula előadása végén a kínai politikai vezetés helyzetét értékelte. 10 éve van hatalmon Hszi Csin-ping és ősszel pártkongresszus várható. Sok jel mutat arra, nem adja át a hatalmat, de sokszor vannak meglepetések is.
Dr. Rácz Lajos elsősorban a biztonságpolitikai aspektusokkal foglalkozott. Röviden áttekintette az amerikai-kínai kapcsolatok katonai területeit, továbbá a Magyarország NATO-taggá válása utáni helyzetet, amely megváltoztatta a magyar-kínai katonai kapcsolatok hátterét és jellegét. Az orosz ihletésű ún. Eurázsia koncepció az amerikai vezetésű atlantista elképzelések szöges ellentéte. 2014-ben Putyin előjött a Nagy-Eurázsia koncepcióval, ahol gazdasági együttműködés van az abban részvevő országok között. Ennek kínai megfelelője az “Egy övezet egy út” koncepció. Lehetséges forgatókönyv az amerikai-európai biztonsági-stratégiai együttműködés és egy tőle eltérő, kínai vezetésű ázsiai-afrikai együttműködés. Rácz Lajos idézett olyan szerzőktől is, akik pozitívan értékelték Magyarország kormányának a Nyugattól való el- és a Kelet felé fordulását. Az egyik ilyen elmélet az ún turanizmus, amely a török népekkel való szorosabb kapcsolat kiépítését történeti-társadalom-lélektani okokra tekintettel szorgalmazza. Az előadó említette a “keleti nyitás” politikai célját, amely a mostani háborús helyzetben nagyon bizonytalanná vált. Rácz Lajos jellemezte Kína önképét (ötezer éves civilizáció, megújulásra való képesség, egyedi sikeresség), s rámutatott: Kínában a magánvállalkozókat is szívesen látják a kommunista pártban. Az előadó említette a magyar kormány sajátos hozzáállását, amellyel nem ítéli el a kínai politika visszásságait. Amerikai szakértők viszont erőteljesen elmarasztalják a kínai magatartást, szerintük Kína agresszívan terjeszkedő országgá vált. A legnagyobb biztonsági fenyegetés, hogy Kína vonzerőt gyakorol a NATO-tagállamok egy részére is, s ezzel egyértelműen Magyarországra (is) céloznak. Végül az előadó idézett egy cseh elemzői csoport tanulmányából, amely Magyarországgal foglalkozik, s amely szerint Magyarország mostani kormányának politikája három szempontból is stratégiai kockázat a NATO számára. 1. Mert az oroszok csatlósa, és elbizonytalanítja az európai energiapolitikát, 2. Mert Kína csatlósa és kitüntetett gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot épít ki vele, akár érzékeny területeken is (Huawei, Belgrád-Budapest vasútvonal, Fudan Egyetem ügye). 3. Mert Magyarország a Balkánon különleges politikai szerepet keres magának.
A kérdések Kína és Tajvan kapcsolatára, a Szibériában élő kínaiakra, illetve a kínai belpolitika egyes kényes kérdéseire vonatkoztak.
