Kató Ferenc összes bejegyzése

Melyek Macron ambíciói?

Melyek Macron ambíciói? Ezzel a címmel tartott érdekfeszítő, színes előadást október 16-án Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő.

Az előadás első részében Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben elmondott hosszú, programadó beszédét ismertette, amely 2019. augusztus végén hangzott el. A francia szándékok a biztonság, befolyás és szuverenitás hármas célrendszere köré csoportosíthatók.

A fő eszközök ehhez az egyensúlyozás a különböző hatalmi és érdekcsoportok között, fellépés Kína megosztó törekvései ellen, továbbá a korábbinál nagyobb hangsúly a párbeszédre. Folyamatos a Putyinnal való kapcsolata is. Macron igyekszik kihasználni a pillanatnyi erőfölényeket, szoros figyelemmel kíséri a vetélytársak aktuális helyzetét. Ez jellemzi a francia-amerikai kapcsolatokat is.

A szuverenitás értelmezését nem szabad a szuverenistákra hagyni – hangsúlyozta a francia elnök. (Szuverenitáson elsősorban európai szuverenitást ért.)

Fontos a belpolitikai helyzet is, amely ebben a pillanatban jó. A sárgamellényesek mozgalma elcsitult, igazolva a párbeszédre való törekvés helyes voltát. Változott a migrációs politika is: “Ha jól akarjuk fogadni a menekülteket, el kell őket különíteni a gazdasági bevándorlóktól” – hangsúlyozta Macron. Le Pen pillanatnyi helyzete erős, de nem fenyegeti közvetlenül az elnököt, akinek az az érdeke, hogy maradjon így a helyzet. Az előadó ezután a tervbe vett nyugdíjreform lehetséges hatásairól beszélt. Említette a bioetikai törvényt, amely ellen a konzervatív jobboldal berzenkedik. (Az ugyanis lehetővé tenné a leszbikus párok és egyedülálló nők számára is az “orvosilag segített megtermékenyítést”.) Macron célja a neo-gaullista mozgalom megnyerése. Ennek a közelgő önkormányzati választásokon lesz majd jelentősége. Az “En Marche”-mozgalmon belül vannak belső ellentétek is.

Az előadás befejező részében az EU-hoz való viszonyt taglalta. Sok a homály és tisztázatlanság abban és több lehetséges magyarázat is kínálkozik arra,  miért utasította el Sylvie Goulard francia biztosjelöltet az Európai Parlament. A készülő uniós költségvetés kérdése is fontos és előtérben van, illetve lesz a következő időszakban.

Az előadó ezek után több kérdésre is válaszolt, amelyek elsősorban a francia befolyás mértékét firtatták az EU-ban és a világban. Az sokat elmond, hogy a talán legfontosabb európai posztot, az Európai Központi Bank elnöki posztját a francia Christine Lagarde kapta.

 

 

Októberi rendezvényünk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt a „Melyek Macron nemzetközi ambíciói? című előadásra.

Előadó: Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő, tanácsadó, a Milton Friedman Egyetem tanára 

Időpont és helyszín: október 16. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., II. em. 216/217-es terem

Milyen Európát akarunk?

Szeptember 18-án megtartottuk első őszi rendezvényünket. Az előadó a neves Európa- szakértő, volt EU-biztos, egyetemi tanár, dr. Balázs Péter volt.

Az előadó az előadás első részében részletesen ismertette a 2019. áprilisi európai parlamenti választások után előállt helyzetet. A képviselők nagy része új, hét nagyobb képviselőcsoportra tagolódnak. A hagyományosan legnagyobb pártcsoportosulások, így az ENP, az S&D megőrizték első és második helyüket, de jelentősen kevesebben vannak a korábbinál. Feljöttek a zöldek és a liberálisok, illetve előretörtek a szélsőjobboldali populisták, akik a 751 fős parlamentben, két külön frakcióban,  immár 116 hellyel rendelkeznek.

A választások nyomán kialakult helyzetben a színfalak mögött kemény alkudozások folytak a fő posztok elosztásáról. Franciaország mozgatta a szálakat, jelöltje kapta meg a kulcsfontosságú Európai Központi Bank elnöki tisztét. Olasz lett a parlament elnöke, a német Ursula von der Leyen vezeti a Bizottságot. A Tanács elnöke egy volt belga miniszter lett. A biztosi posztra a jelöléseket még a nyáron, míg a portfóliók tervezett elosztását csak nemrégiben hozták nyilvánosságra. Ezeket az előadó nevekre lebontva részletesen elemezte. A magyar jelölt meghallgatásán vita lesz, mert a szakmai résszel meg fog birkózni, de nehéz kérdéseket kaphat eddigi politikai-jogi tevékenységének irányára vonatkozóan. (És nem amiatt, mert magyar. – a szerk megjegyzése)

Balázs Péter kitért arra, hogy jelenleg a finn elnökség ismét elővette az ún. 7-es cikkely szerinti eljárást, amely Magyarország ellen folyik, s amelyet összekapcsoltak a költségvetésről szóló vitával.

A kérdések az Európai Unió és az USA viszonyára, illetve a készülő költségvetés módosulásaira vonatkoztak. A Brexitet Balázs Péter úgy jellemezte, hogy azt, úgy tűnik, káosz és komoly károk nélkül nem lehet majd “megúszni”.

Szeptemberi előadásunk

Az Elnökség tisztelettel meghívja Önt az Európai választások 2019-ben.   Milyen Európát akarunk? című előadásra.

Előadó: Dr. Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének egyetemi tanára

Időpont és helyszín: szeptember 18. (szerda) 17.00 óra, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., IV. em. 420/21-es terem

Gyászhír

2019. június 28-án elhunyt társaságunk tagja, dr. Szurovszky Oszkár nyugalmazott nagykövet. 85 éves volt. Dr. Szurovszky Oszkár 1954 és 1974 között, majd 1986 és 1991 között volt a Külügyminisztérium dolgozója. 1987 és 1991 között Hanoiban volt nagykövet.
Dr. Szurovszky Oszkár végső búcsúztatása 2019. augusztus 15-én volt Miskolcon, a vasgyári temetőben.

Koszorúztunk

Társaságunk vezetői június 16-án, a mártír miniszterelnök kivégzésének és temetésének évfordulóján megkoszorúzták Nagy Imre szobrát.

A képen balról jobbra: Dr. Király Attila tiszteletbeli elnök, Mycon Györgyné elnökségi tag és Bardócz Béla elnök.

20190616_120123

Előadás Spanyolország jelenlegi politikai helyzetéről

2019. június 12-én tartotta meg előadását a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára, dr. Domonkos Endre. Előadásának témája a spanyol belső helyzet volt 2019 első felében. A világos szerkezetű, jól szemléltetett előadás főbb részei az alábbiak voltak: 1. Az áprilisi választások előzményei. 2. A spanyol politikai pártok főbb jellemzői és törekvései. 3. A választási kampány főbb témái. 4. A választások eredménye, annak értékelése. 5. Következtetések.

A PSOE (Spanyolországi Szocialista Munkáspárt) balközép párt lett a választások egyértelmű győztese, azonban a spanyol parlamentben a kormányzáshoz szükséges többsége nincs meg. A második helyen a jobbközép PP (Néppárt) végzett, míg a harmadik a középutas Ciudadanos (Állampolgárok) tömörülés lett. A választások jellemzője, hogy az ötödik helyen a szélsőjobboldali radikális Vox végzett, a szavazatok 10,3 %-ával, s ez azt jelenti, hogy a diktatúra bukása óta első ízben ülnek majd ilyen politikai erő képviselői a Cortezben (24 képviselői hely). Az előadó részletesen bemutatta az egyes pártok regionális eredményeit is.

Az előadó jellemezte az így kialakult helyzetet és kitért a katalán függetlenségi törekvésekre is. Az ország kormányozhatósága kérdéses, sokféle, de egyelőre nem körvonalazódó koalíciókötésekre, kölcsönös engedményekre lesz szükség. A politikai rendszer átfogó reformjához szükséges alkotmánymódosítás végrehajtásához nincs meg a szükséges konszenzus.

A kérdések a katalán függetlenségi törekvések lehetséges jövőbeni sorsára, illetve a Francisco Franco tábornok exhumálásának politikai jelentőségére vonatkoztak.

20190612_175825

Domonkos Endre bemutatja a parlamenti mandátumok megoszlását.